Szerkesztő:ELVe/Nyelv5
Az ISO 639-5 az ISO 639 nyelvi szabványcsalád ötödik (kiadását tekintve negyedik[1]) tagja, mely az ISO 639 nyelvcsaládjainak és nyelvcsoportjainak hárombetűs (alpha-3) kódjait – jelenleg 114-et – tartalmazza.
A táblázat tartalma
[szerkesztés]A kód-hierarhia a nyelveknek az ISO 639 szabványban elfoglalt helyét (egymás alá való besorolásukat) mutatja, tehát például a prákrit nyelv (pra) hierarhiájának ine:iir:inc:pra jelentése: indoeurópai nyelvek (ine), ezen belül: indoiráni nyelvek (iir), ezen belül: indoárja nyelvek (inc), és ezen belül a prákrit nyelvek pra). A kódok vagy a táblázatból, vagy ha ott nem szerepelnek, a SIL adatbázisából[2] fejthetőek vissza.
The code und (undetermined) from ISO 639-2 can be seen as top of the hierarchy (pl. und:aav, und:euq:eu). A hierarchia nem minden esetben genetikus (rokonsági alapú), néhány kollektív kód földrajzi alapú (pl. észak-amerikai indián nyelvek nai), vagy nyelvészeti kategória (pl. kreol és pidzsin nyelvek crp).
Lista
[szerkesztés]A jelenleg érvényes lista 114 tételt tartalmaz.[3] Az ISO 639-5-ben szereplő nyelvek egy részét (a "g"-vel és "r"-el jelzett, összesen 64-et), az ISO 639-2 is tartalmazza és kollektív nyelvként definiálja. A két szabvány e közös metszete ISO 639-2/639-5 jelzéssel is szokott szerepelni.
| Index: | Start - A Á B C D E É F G H I J K L M N O Ö P Q R S T U V W X Y Z |
|---|
A táblázathoz: g: nyelvcsoport (29), r: maradék nyelvcsoport (35) [4] • A színek a jelenleg a magyar wikipédián az egyes nyelvcsaládokra használt színezések (kivéve: cai és sai, ami a táblázatban átmeneti színezés; jelenleg innen; ). • Az elsődleges (vagy fő-) nyelvcsaládok és -csoportok vastagítással kiemelve. • A hierarhia oszlopban lévő nyílra kattintva a nyelvek a fő nyelvcsaládok szerint rendeződnek. • A kód-és névváltozások rövidítései: K+ : utólag[5] hozzáadott kód és nyelv; K± : kódváltozás; N± : névváltozás; N+ : újabb név hozzáadása; N- : korábbi név visszavonása; H± = hierarhia (besorolás) változás.[6]
| ISO-kód és besorolás | Név | ||||
|---|---|---|---|---|---|
| 639-5[3] | ISO-kód hierarhia[7] |
693-2 g/r/– [3] [8] |
magyar | angol | megjegyzések |
| aav | aav | ausztroázsiai nyelvcsalád [e1] | Austro-Asiatic languages | ||
| afa | afa | afroázsiai nyelvcsalád | Afro-Asiatic languages | ||
| alg | nai:aql:alg | algonkin nyelvcsalád* | Algonquian languages | ||
| alv | nic:alv | atlanti-kongói nyelvek [a1] | Atlantic-Congo languages | ||
| apa | nai:xnd:ath:apa | apacs nyelvek | Apache languages | N± | |
| aqa | sai:aqa | alakaluf nyelvek [a2] | Alacalufan languages | ||
| aql | nai:aql | algik nyelvek* | Algic languages | ||
| art | art | mesterséges nyelvek | Artificial languages | ||
| ath | nai:xnd:ath | atapaszka nyelvek | Athapascan languages | ||
| auf | sai:awd:auf | arava nyelvek | Arauan languages | ||
| aus | aus | ausztráliai nyelvek | Australian languages | ||
| awd | sai:awd | araukán nyelvek | Arawakan languages | ||
| azc | nai:azc | uto-azték nyelvek | Uto-Aztecan languages | ||
| bad | nic:alv:bad | banda nyelvek | Banda languages | ||
| bai | nic:alv:bai | bamileke nyelvek | Bamileke languages | ||
| bat | ine:bat | balti nyelvek | Baltic languages | N± | |
| ber | afa:ber | berber nyelvek | Berber languages | ||
| bnt | nic:alv:bnt | bantu nyelvek | Bantu languages | N± | |
| btk | map:poz:pqw:btk | batak nyelvek | Batak languages | ||
| cai | cai | közép-amerikai indián nyelvek | Central American Indian languages | N± | |
| cau | cau | kaukázusi nyelvcsalád | Caucasian languages | ||
| cba | sai:cba | csibcsa nyelvek | Chibchan languages | ||
| ccn | cau:ccn | észak-kaukázusi nyelvek | North Caucasian languages | ||
| ccs | cau:ccs | dél-kaukázusi nyelvek | South Caucasian languages | ||
| cdc | afa:cdc | csádi nyelvek | Chadic languages | ||
| cdd | nai:cdd | kaddó nyelvek | Caddoan languages | ||
| cel | ine:cel | kelta nyelvek | Celtic languages | N±, N+ | |
| cmc | map:poz:pqw:cmc | csam nyelvek | Chamic languages | ||
| cpe | crp:cpe | angol alapú kreol és pidzsin nyelvek | Creoles and pidgins, English-based | N± | |
| cpf | crp:cpf | francia alapú kreol és pidzsin nyelvek | Creoles and pidgins, French-based | N± | |
| cpp | crp:cpp | portugál alapú kreol és pidzsin nyelvek | Creoles and pidgins, Portuguese-based | N± | |
| crp | crp | kreol és pidzsin nyelvek | Creoles and pidgins | ||
| csu | ssa:csu | közép-szudáni nyelvek | Central Sudanic languages | ||
| cus | afa:cus | kusita nyelvek | Cushitic languages | ||
| day | map(?):day | belső dajak nyelvek [e2] | Land Dayak languages | K+ | |
| dmn | nic:dmn | mande nyelvek | Mande languages | ||
| dra | dra | dravida nyelvcsalád | Dravidian languages | ||
| egx | afa:egx | egyiptomi nyelvek | Egyptian languages | ||
| esx | esx | eszkimó-aleut nyelvcsalád | Eskimo-Aleut languages | ||
| euq | euq | baszk (család) [b1] | Basque (family) | ||
| fiu | urj:fiu | finnugor nyelvek | Finno-Ugrian languages | ||
| fox | map:fox | formosai nyelvek | Formosan languages | ||
| gem | ine:gem | germán nyelvek | Germanic languages | ||
| gme | ine:gem:gme | keleti germán nyelvek | East Germanic languages | ||
| gmq | ine:gem:gmq | északi germán nyelvek | North Germanic languages | ||
| gmw | ine:gem:gmw | nyugati germán nyelvek | West Germanic languages | ||
| grk | ine:grk | görög nyelvek | Greek languages | ||
| hmx | hmx | hmong-mien nyelvcsalád [e3] | Hmong-Mien languages | ||
| hok | nai:hok | hoka nyelvek | Hokan languages | ||
| hyx | ine:hyx | örmény (család) [b2] | Armenian (family) | ||
| iir | ine:iir | indo-iráni nyelvek | Indo-Iranian languages | ||
| ijo | nic:alv:ijo | idzso nyelvek | Ijo languages | ||
| inc | ine:iir:inc | indo-árja nyelvek | Indic languages (indo-aryennes, langues) | ||
| ine | ine | indoeurópai nyelvcsalád | Indo-European languages | ||
| ira | ine:iir:ira | iráni nyelvek | Iranian languages | ||
| iro | nai:iro | irokéz nyelvek | Iroquoian languages | ||
| itc | ine:itc | italikus nyelvek | Italic languages | ||
| jpx | jpx | japán (család) [b3] | Japanese (family) | ||
| kar | sit:tbq:kar | karen nyelvek | Karen languages | ||
| kdo | nic:kdo | kordofáni nyelvek [e4] | Kordofanian languages | ||
| khi | khi | koiszan nyelvcsalád | Khoisan languages | ||
| kro | nic:alv:kro | kru nyelvek | Kru languages | ||
| map | map | ausztronéz nyelvcsalád | Austronesian languages | ||
| mkh | aav:mkh | mon-khmer nyelvek | Mon-Khmer languages | ||
| mno | map:poz:pqw:phi:mno | manobo nyelvek [a3] | Manobo languages | ||
| mun | aav:mun | munda nyelvek | Munda languages | ||
| myn | cai:myn | maja nyelvek | Mayan languages | N± | |
| nah | nai:azc:nah | navatl nyelvek | Nahuatl languages | ||
| nai | nai | észak-amerikai indián nyelvek | North American Indian languages | N± | |
| ngf | paa:ngf | transz-új-guineai nyelvek [a4] | Trans-New Guinea languages | H±, N± | |
| nic | nic | niger-kongói nyelvcsalád [e5] | Niger-Kordofanian languages | ||
| nub | ssa:sdv:nub | núbiai nyelvek | Nubian languages | ||
| omq | cai:omq | oto-mange nyelvek | Oto-Manguean languages | ||
| omv | afa:omv | omói nyelvek | Omotic languages | ||
| oto | cai:omq:oto | otomi nyelvek [e6] | Otomian languages | ||
| paa | paa | pápua nyelvek | Papuan languages | H± | |
| phi | map:poz:pqw:phi | filippínó nyelvek | Philippine languages | ||
| plf | map:poz:plf | központi maláj-polinéz nyelvek | Central Malayo-Polynesian languages | ||
| poz | map:poz | maláj-polinéz nyelvek | Malayo-Polynesian languages | ||
| pqe | map:poz:pqe | keleti maláj-polinéz nyelvek | Eastern Malayo-Polynesian languages | ||
| pqw | map:poz:pqw | nyugati maláj-polinéz nyelvek | Western Malayo-Polynesian languages | ||
| pra | ine:iir:inc:pra | prákrit nyelvek | Prakrit languages | N± | |
| qwe | sai:qwe | kecsua (család) [b4] | Quechuan (family) | ||
| roa | ine:itc:roa | újlatin nyelvek | Romance languages | ||
| sai | sai | dél-amerikai indián nyelvek | South American Indian languages | N± | |
| sal | nai:sal | szalis nyelvek | Salishan languages | N± | |
| sdv | ssa:sdv | kelet-szudáni nyelvek | Eastern Sudanic languages | ||
| sem | afa:sem | sémi nyelvek | Semitic languages | ||
| sgn | sgn | jelnyelvek | sign languages | ||
| sio | nai:sio | sziú nyelvcsalád | Siouan languages | ||
| sit | sit | sino-tibeti nyelvcsalád | Sino-Tibetan languages | ||
| sla | ine:sla | szláv nyelvek | Slavic languages | ||
| smi | urj:fiu:smi | számi nyelvek | Sami languages | ||
| son | ssa:son | szongaj nyelvek [a5] | Songhai languages | ||
| sqj | ine:sqj | albán nyelvek [b5] | Albanian languages | ||
| ssa | ssa | nílus-szaharai nyelvcsalád | Nilo-Saharan languages | ||
| syd | urj:syd | szamojéd nyelvek | Samoyedic languages | ||
| tai | tai | tai nyelvek [a6] [b6] | Tai languages | ||
| tbq | sit:tbq | tibeti-burmai nyelvek | Tibeto-Burman languages | ||
| trk | tut:trk | török nyelvek [b7] | Turkic languages | ||
| tup | sai:tup | tupi nyelvek | Tupi languages | ||
| tut | tut | altaji nyelvcsalád | Altaic languages | ||
| tuw | tut:tuw | tunguz nyelvek | Tungus languages | ||
| urj | urj | uráli nyelvcsalád | Uralic languages | ||
| wak | nai:wak | vakas nyelvek | Wakashan languages | N± | |
| wen | ine:sla:zlw:wen | szorb nyelvek | Sorbian languages | ||
| xgn | tut:xgn | mongol nyelvek [b8] | Mongolian languages | ||
| xnd | nai:xnd | na-dene nyelvcsalád* | Na-Dene languages | ||
| ypk | esx:ypk | jupik nyelvek | Yupik languages | ||
| zhx | sit:zhx | kínai (család) [b9] | Chinese (family) | ||
| zle | ine:sla:zle | keleti szláv nyelvek | East Slavic languages | ||
| zls | ine:sla:zls | déli szláv nyelvek | South Slavic languages | ||
| zlw | ine:sla:zlw | nyugati szláv nyelvek | West Slavic languages | ||
| znd | nic:alv:znd | zande nyelvek [b10] | Zande languages | ||
| Megjegyzések a nyelvek elnevezésihez | |||||
| Az elnevezések a Világ nyelvei szerint: ↑ a1: nyugat-atlanti „alapnyelv” ↑ a2: alakaluf / kaveszkár ↑ a3: manobo / dibabaon / kinamigin IV polinéz ↑ a4: új-guineai nagy nyelvtörzs nyelvei ↑ a5: szongai (de vö. IPA: [soŋa/oj]) ↑ a6: dai / tai
család/makronyelv/nyelv: ↑ b1: az önálló baszk nyelv (eu/eus/baq) e kollektív kód alá tartozik ↑ b2: az önálló örmény nyelv (hy/hye/arm) e kollektív kód alá tartozik ↑ b3: az önálló japán nyelv (ja/jpn) e kollektív kód alá tartozik ↑ b4: a kecsua (qu/que) makronyelv e kollektív kód alá tartozik ↑ b5: az albán (sq/sqi/alb) makronyelv e kollektív kód alá tartozik ↑ b6: a tai-kadai nyelvcsalád alcsoportja; az önálló thai nyelv (th/tha) e kollektív kód alá tartozik ↑ b7: az önálló török nyelv (tr/tur) ez alá a kollektív kód alá tartozik ↑ b8: a mongol (mn/mon) makronyelv ez alá a kollektív kód alá tartozik ↑ b9: a kínai (zh/zho/chi) makronyelv ez alá a kollektív kód alá tartozik ↑ b10: az önálló zande nyelv (zne) e kollektív kód alá tartozik Egyéb: ↑ e1: dél-ázsiai nyelvek, nincsenek kapcsolatban az ausztrál nyelvekkel ↑ e2: nem azonos a dajak nyelvekkel, mely egy nagyobb csoport ↑ e3: ↑ e4: nem azonos a niger-kordofáni (nic) nyelvekkel ↑ e5: korábbi nevén és az ISO 639-ben niger-kordofáni (Niger–Kordofanian); nem azonos a kordofáni (kdo) nyelvekkel ↑ e6: más név: oto-pame | |||||
| Index: | Start - A Á B C D E É F G H I J K L M N O Ö P Q R S T U V W X Y Z |
|---|
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2008. 05. 15.
- ↑ SIL ISO 639 code tables
- ↑ a b c ISO 639-5/RA code list
- ↑ language group / groupe de langues; remainder group; group of remaining languages / groupe de langues restantes
- ↑ A szabvány első kiadása után máig.
- ↑ Az eredeti jelölések: "Creation; Deletion; Name change; Name addition; Hierarchy change."
- ↑ ISO 639-5/RA hierarchy
- ↑ ISO 639-5/RA groups
Források
[szerkesztés]- ↑ ISO 639-5:2008 standard: ISO 639-5:2008 Codes for the representation of names of languages -- Part 5: Alpha-3 code for language families and groups (angol nyelven). iso.org, 2012. szeptember 23. (Hozzáférés: 2011. szeptember 26.) (official reference published in the ISO catalog)
- ↑ ISO 639-5/RA standards: ISO 639-5 Registration Authority Homepage (angol nyelven). loc.gov. Library of Congress, 2009. február 18. (Hozzáférés: 2012. szeptember 26.)
- ISO 639-2/RA ISO 639-2/RA Codes for the Representation of Names of Languages Part 5: Alpha-3 code for language families and groups –
- ↑ ISO 639-5/RA foreword: Foreword. Introduction. Status (angol nyelven). loc.gov. Library of Congress, 2008. december 30. (Hozzáférés: 2012. szeptember 26.)
- ↑ ISO 639-5/RA normtext: Normative Text (angol nyelven), 2008. december 19. (Hozzáférés: 2012. szeptember 26.)
- ↑ ISO 639-5/RA code list: ISO 639-5 codes ordered by Identifier (angol nyelven). loc.gov. Library of Congress, 2008. december 23. (Hozzáférés: 2012. szeptember 26.)
- ↑ ISO 639-5/RA code changes: Change Notice (angol nyelven). loc.gov. Library of Congress, 2008. december 19. (Hozzáférés: 2012. szeptember 26.)
- ↑ ISO 639-5/RA hierarchy: ISO 639-5 codes ordered by Hierarchy (angol nyelven), 2008. december 23. (Hozzáférés: 2012. szeptember 26.) (an indication of which other language families or groups the current language family or group is a member of)
- ↑ ISO 639-5/RA groups: Annex A: Groups and remainder groups in ISO 639-2 (angol nyelven), 2008. december 30. (Hozzáférés: 2012. szeptember 26.)
További információk
[szerkesztés]- ↑ SIL ISO 639 code tables: ISO 639 Code Tables (angol nyelven). sil.org. (Hozzáférés: 2012. október 2.) – Az ISO 639-1, -2, -3 és -5 szabvány valamennyi kódjának teljes, kereshető listája.
↑ Világ nyelvei:
- A világ nyelvei. Fodor István főszerk. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1999. ISBN 9630575973
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés][[Kategória:ISO-szabványok
[[en: