Szerkesztő:Chery/j
| Átírás idegen írásrendszerű nyelvekből |
|---|
- mi ez egyáltalán és miért
- elvek, eltérések indokolása
- szabályok
- segédeszközök
A japán nevek átírására a magyar Wikipédiában – a helyesírási irányelvnek megfelelően és az akadémiai helyesírással összhangban – a magyaros átírást használjuk. Mivel ez a sokszor torz angolos Hepburn elterjedtsége miatt nem teljesen triviális, e lap részletezi ennek menetét. (Az átírandó cikkeket a {{japánátír}}(?) sablonnal jelöljük meg, ami a Rossz japán átírású cikkek kategóriába gyűjti őket.)
A Hepburn mássalhangzóinak magyaros megfelelője:[1]
- ch → cs
- j → dzs
- s → sz
- sh → s
- ts → c
- w → v
- y → j
Az angolos Hepburnben a hosszú magánhangzók jelölése sokszor elvész, a család- és utóneveket pedig nyugati szokás szerint gyakran felcserélik, ezeket az eredeti hiragana alapján ellenőrizni kell. A japán nevek kiejtése hiraganában a japán Wikipédiában a szócikk elején, zárójelben szerepel.
A japán írásban a hosszú magánhangzókat a, e, i, u (あ, え, い, う) vagy erre végződő szótag (pl. か – ka, に – ni) esetén a magánhangzó újbóli leírásával jelölik:
- おかあさん – okászan (o-ka-a-sza-n)
- にいづま – nízuma (ni-i-zu-ma)
- きゅうしゅう – Kjúsú (kju-u-su-u)
Az o (お) hangzó hosszúságát kétféleképp szokták jelölni: vagy az o (お) hiragana újbóli leírásával (おお), vagy ehelyett az o-u (おう) hiragana használatával:
- おおやま – Ójama (o-o-ja-ma)
- ありがとう – arigató (a-ri-ga-to-u)
- しょうぐん – sógun (so-u-gu-n)
Nem hosszabbodik azonban az o (お), ha az utána következő u (う) egy különálló kandzsi első hangja:
- さかのうえ (坂上) – Szakanoue (a második kandzsi kiejtése ue)
Hiraganatáblázat
[szerkesztés]Az alábbi táblázat a hiraganákat, zárójelben a magyaros és a Hepburn-átírásukat mutatja be.
| alapszótagok | összetett szótagok | ||||||
| あ (a) | い (i) | う (u) | え (e) | お (o) | ja/ya | ju/yu | jo/yo |
| か (ka) | き (ki) | く (ku) | け (ke) | こ (ko) | きゃ (kja/kya) | きゅ (kju/kyu) | きょ (kjo/kyo) |
| さ (sza/sa) | し (si/shi) | す (szu/su) | せ (sze/se) | そ (szo/so) | しゃ (sa/sha) | しゅ (su/shu) | しょ (so/sho) |
| た (ta) | ち (csi/chi) | つ (cu/tsu) | て (te) | と (to) | ちゃ (csa/cha) | ちゅ (csu/chu) | ちょ (cso/cho) |
| な (na) | に (ni) | ぬ (nu) | ね (ne) | の (no) | にゃ (nja/nya) | にゅ (nju/nyu) | にょ (njo/nyo) |
| は (ha) | ひ (hi) | ふ (fu) | へ (he) | ほ (ho) | ひゃ (hja/hya) | ひゅ (hju/hyu) | ひょ (hjo/hyo) |
| ま (ma) | み (mi) | む (mu) | め (me) | も (mo) | みゃ (mja/mya) | みゅ (mju/myu) | みょ (mjo/myo) |
| や (ja/ya) | ゆ (ju/yu) | よ (jo/yo) | |||||
| ら (ra) | り (ri) | る (ru) | れ (re) | ろ (ro) | りゃ (rja/rya) | りゅ (rju/ryu) | りょ (rjo/ryo) |
| わ (va/wa) | ゐ (vi/wi) | ゑ (ve/we) | を (vo/wo) | ||||
| ん (n) | |||||||
| が (ga) | ぎ (gi) | ぐ (gu) | げ (ge) | ご (go) | ぎゃ (gja/gya) | ぎゅ (gju/gyu) | ぎょ (gjo/gyo) |
| ざ (za) | じ (dzsi/ji) | ず (zu) | ぜ (ze) | ぞ (zo) | じゃ (dzsa/ja) | じゅ (dzsu/ju) | じょ (dzso/jo) |
| だ (da) | ぢ (dzsi/ji) | づ (zu) | で (de) | ど (do) | ぢゃ (dzsa/ja) | ぢゅ (dzsu/ju) | ぢょ (dzso/jo) |
| ば (ba) | び (bi) | ぶ (bu) | べ (be) | ぼ (bo) | びゃ (bja/bya) | びゅ (bju/byu) | びょ (bjo/byo) |
| ぱ (pa) | ぴ (pi) | ぷ (pu) | ぺ (pe) | ぽ (po) | ぴゃ (pja/pya) | ぴゅ (pju/pyu) | ぴょ (pjo/pyo) |
A helyesírási keretirányelvet és a részszabályozásokat elfogadó szavazások jegyzőkönyvei
[szerkesztés]- Önálló helyesírási keretirányelvről (elfogadva: 2007. június 9.)
- A kínai és japán nevek egységes átírásáról (elfogadva: 2006. június 9.)
Sablonok
[szerkesztés]{{magyarosjapán}}– Az irányelvnek megfelelő, magyaros átírású szócikkeket jelölő sablon.{{nihongo}}(?) – A japán nevek, szavak, kifejezések egységes feltüntetésére szolgáló sablon.
Lásd még
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Az eredeti akadémiai ajánlás szerint a z magyaros megfelelője a dz, az OH (247. o.) a japanológusok gyakorlatára hivatkozva viszont a z-t javasolja.
