Száműzetésben – szabadon – a tibeti Dalai Láma önéletírása
| Száműzetésben – szabadon (a tibeti Dalai Láma önéletírása) | |
 | |
| Szerző | Tendzin Gyaco, a 14. dalai láma |
| Eredeti cím | Freedom in Exile: The Autobiography of the Dalai Lama |
| Ország | Magyarország |
| Nyelv | magyar |
| Műfaj | önéletrajz |
| Kiadás | |
| Kiadó | Harper San Francisco |
| Kiadás dátuma | 1991 |
| Magyar kiadó | Írás Kft |
| Magyar kiadás dátuma | 2005 |
| Fordító | Horváth Z. Zoltán |
| Oldalak száma | 290 |
| ISBN | 9789630419536 |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Száműzetésben – szabadon – a tibeti Dalai Láma önéletírása a 14. dalai láma, Tendzin Gyaco önéletrajzi írása, amelyet 1991-ben adtak ki angol nyelven Freedom in Exile: The Autobiography of the Dalai Lama címmel. A dalai láma 1962-ben kiadott, első önéletrajzi könyvének a címe My Land and My People, amelyet pár évvel azután írt, hogy száműzetésben létrehozták a Központi Tibeti Adminisztrációt Indiában és nemzetközi hírnévre tett szert.[1]
Háttere
[szerkesztés]A bevezetőben a dalai láma kifejti, hogy azért írta a könyvet, hogy kijavítsa a kínaiak által helytelenül leírt tibeti történelmet.[1][2] A „Száműzetésben – szabadon” cím arra utal, hogy Indiában igazi szabadságban élhetnek.[3]
Egy második önéletrajzi témájú könyv ötlete a brit újságírótól, Alexander Normantól ered, aki az 1980-as években több órás videó felvételeket készített a dalai láma életéről, majd a tibeti tanító az ezekhez készült kéziratok alapján írta meg a könyvet.[2]
Története
[szerkesztés] |
Alább a cselekmény részletei következnek! |
A történet egy vidéki farmer családban kezdődik, ahová a dalai láma született Lhamo Thondup néven. Ezt követi az, amikor kétéves korában felismerték benne a soron következő dalai láma személyét, majd hamarosan elkerült Lhászába, Tibet fővárosába, ahol szigorú szabályok között nevelkedett és komoly képzésben telt az ideje. Ezt követően tárgyalja a Kínai Népköztársasággal folytatott, komoly nehézségekkel teli kapcsolatát, majd a fizikai veszélytől való szökését követő életét Indiában.[2]
A könyv kritikusan fogalmaz az Egyesült államokkal szemben, amiért a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) képtelen volt megfelelő módon támogatni a tibeti függetlenségi mozgalmat, ugyanis azok elsősorban nem a tibeti nép sorsával törődtek, hanem sokkal inkább a kommunista kormányokkal szemben folytatott világméretű küzdelmük részeként tekintettek az ügyre.[4]
 |
Itt a vége a cselekmény részletezésének! |
Fogadtatása
[szerkesztés]A könyvet az 1989-es kommunistaellenes tüntetések időszakában adták ki, nem sokkal azután, hogy a dalai lámának ítélte oda a norvég Nobel-bizottság a Nobel-békedíjat.[2]
Magyarul
[szerkesztés]- Száműzetésben – szabadon. A tibeti dalai láma önéletírása; ford. Horváth Z. Zoltán, szerk. Sári László; Írás, Bp., 1992
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b McMillin, Laurie Hovell. English in Tibet, Tibet in English: Self-Presentation in Tibet and the Diaspora. Palgrave Macmillan, 175. o. (2001)
- ↑ a b c d Weakland, Rembert G.. „We Must Change Our Lives”, The New York Times, 1990. szeptember 30. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
- ↑ 14. dalai láma. Thank You India! [archivált változat]. National Folklore Support Centre (2009. március 31.). Hozzáférés ideje: 2011. január 10. [archiválás ideje: 2011. július 17.]
- ↑ CIA Gave Aid to Tibetan Exiles in '60s, Files Show. The Los Angeles Times. (Hozzáférés: 2013. szeptember 8.)
