A boldogság művészete a munkában
| A boldogság művészete a munkában | |
| Szerző | Tendzin Gyaco, a 14. dalai láma |
| Főszerkesztő | Lukácsné Kardos Ildikó |
| Eredeti cím | Art of Happiness at Work |
| Nyelv | magyar |
| Téma | buddhizmus |
| Kiadás | |
| Kiadó | Riverhead Books |
| Kiadás dátuma | 2003 |
| Magyar kiadó | Trivium Kiadó |
| Magyar kiadás dátuma | 2004 |
| Fordító | Frigyik László |
| Média típusa | könyv |
| Oldalak száma | 184 |
| ISBN | 963-9367435 |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A boldogság művészete a munkában című könyv az 1998-as A boldogság művészete – Kézikönyv az élethez című könyv folytatása. A két könyv magyar nyelvű kiadásai fordított sorrendben jelentek meg, előbbi 2004-ben, az utóbbi pedig 2008-ban. A címben szereplő munka szó nem csak a munkahelyek világára utal, hanem a boldogsághoz vezető gyakorlatok tényleges működésére, a boldogság kialakulásáért felelős erők és ellenerők összetett gépezetére. A könyv egyik üzenete, hogy nem számít mennyire kielégítő az ember munkája, hiba azt feltételezni, hogy az a boldogság egyetlen forrása. A dalai láma szerint ahelyett hogy olyan szerepet igyekeznénk találni az életben, amely számunkra megfelelő, természetes módon kellene engednünk, hogy a munkánk abból alakuljon ki, akik vagyunk, és ami a legfontosabb számunkra. Így elérhetünk egy olyan útra, amely értelmet ad és teljes önmegvalósítást.
A könyv majdnem két éven át a New York Times bestseller listáján szerepelt. Több mint kétmillió példányban kelt el.[1]
Tartalom
[szerkesztés]Howard C. Cutler, amerikai pszichiáter a dalai lámával éveken át tartó párbeszédei alapján állította össze a könyvet. A tibeti buddhista tanító szerint a boldogság kulcsfontosságú tényezői a hozzáállás és a szándék mélysége. A magas rangú láma hatalmas hangsúlyt fektet az észszerűségre és az elemzésre, valamint arra, hogy az egyén a tényleges valóság megfigyelése mellett határozza meg önmagát. Fontos, hogy a saját képességek és jellegzetességek meghatározása ne szenvedjen torzulást. Cutler a nyugati kutatók által használt „flow” fogalmát használja a boldogság érzésének meghatározásakor, amelyben az emberek megfeledkezhetnek az időről és az önvalóról. A dalai láma a „flow”-t a meditációs élményhez hasonlítja és kifejti, hogy ahhoz, hogy olyan boldogságot fejlesszünk ki, amely a legkeményebb megpróbáltatásokat is kiállja, ahhoz meg kell edzeni a szívünket és a tudatunkat, ki kell gyomlálni a negatív szokásainkat és az alapvető emberi értékeket kell művelnünk, úgy mint a kedvesség és az együttérzés. A dalai láma kerüli az általánosítást és kiemeli az egyéni helyzetek összetettségét.[2]
A függelékben szerepel néhány buddhista meditációs gyakorlat.
Magyarul
[szerkesztés]- Őszentsége, a dalai láma–Howard C. Cutler: A boldogság művészete a munkában; ford. Frigyik László; Trivium, Bp., 2004
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Richard Bernstein: CRITIC'S NOTEBOOK; A Monk's Keys to Happiness, and to the Best-Seller List. New York Times. (Hozzáférés: 2016. május 30.)
- ↑ Art of Happiness at Work. Amazon.com. (Hozzáférés: 2016. május 30.)
További információk
[szerkesztés]- A könyv a books.google.com oldalán (angolul)
