Ugrás a tartalomhoz

Űrszekerek II: A Khan bosszúja

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Star Trek II: Khan haragja szócikkből átirányítva)
Űrszekerek II: A Khan bosszúja
(Star Trek Ⅱ)
1982-es amerikai film
Alternatív cím: Star Trek II: Khan haragja
RendezőNicholas Meyer
ProducerHarve Bennett
AlapműSpace Seed
Műfaj
ForgatókönyvíróJack B. Sowards
Főszerepben
ZeneJames Horner
OperatőrGayne Rescher
VágóWilliam Paul Dornisch
Gyártás
GyártóParamount Pictures
Ország Amerikai Egyesült Államok
Nyelvangol, vulkáni
Forgatási helyszín
Játékidő
  • 113 perc
  • 110 perc
Költségvetés11 000 000 USD
Képarány2,39:1
Forgalmazás
ForgalmazóParamount Pictures
BemutatóUSA 1982. június 4.
Eredeti magyar adóHBO
Kronológia
ElőzőStar Trek: Csillagösvény
KövetkezőStar Trek III: Spock nyomában
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Űrszekerek II: A Khan bosszúja témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
USS Reliant (NCC-1864)
Első megjelenésStar Trek II: Khan haragja (1982)
Utolsó megjelenésUgyanakkor
StátuszMegsemmisült
KapcsolatBolygók Egyesült Föderációja
Főbb jellemzők
OsztályMiranda
Regisztrációs számNCC-1864
Maximális sebességWarp 8 (Cochrane skála)
FegyverzetFotontorpedók
Fézerágyúk
VédelemDeflektor pajzs
MeghajtásImpulzus hajtómű
Térhajtómű

Az Űrszekerek II: A Khan bosszúja vagy Star Trek II: Khan haragja (eredeti cím: Star Trek II: The Wrath of Khan) (Paramount Pictures, 1982) a második mozifilm, ami a népszerű Star Trek tudományos-fantasztikus tévésorozaton alapul. A Star Trek-filmek közül ez az egyik legsikeresebb.

Szereplők

[szerkesztés]
Szerep Színész[1] Magyar hangja
(1. szinkron)[2]
James T. Kirk kapitány William Shatner Szersén Gyula
Spock elsőtiszt, tudományos tiszt Leonard Nimoy Rajhona Ádám
Dr. Leonard McCoy hajóorvos DeForest Kelley Dobránszky Zoltán
Montgomery Scott főgépész James Doohan Láng József
Hikaru Sulu kormányos George Takei Felföldi László
Pavel Chekov elsőtiszt (USS Reliant) Walter Koenig Cs. Németh Lajos
Uhura kommunikációs tiszt Nichelle Nichols Zsolnai Júlia
Dr. Carol Marcus Bibi Besch Menszátor Magdolna
Dr. David Marcus Merritt Butrick Lippai László
Clark Terrell kapitány (USS Reliant) Paul Winfield Csikos Gábor
Saavik hadnagy Kirstie Alley Kiss Erika
Khan Noonien Singh Ricardo Montalbán Tolnai Miklós
Joachim, Khan segédje Judson Scott Jakab Csaba

Történet

[szerkesztés]

A film a Star Trek eredeti sorozata egyik epizódján, a Space Seeden (Írmag az űrben) alapul. Az epizódban az Enterprise csillaghajó legénysége egy régi hibernációs hajót talál, fedélzetén Khan Noonien Singh és csatlósai tartózkodnak. Khan a huszadik század genetikai technológiájának csúcspéldánya, egy szuperintelligens és emberfeletti erejű augment (Nemesített). Khan vezette az augment seregeket az eugenikus háborúban, majd miután legyőzték, leghűségesebb katonáival a Botany Bay hibernációs hajón elmenekültek. Két évszázaddal később megszállják az Enterprise csillaghajót, de Kirk kapitány legyőzi, őket és az augmenteket száműzik a Ceti Alpha V bolygóra.

Innen kezdődik a film cselekménye. Évtizedek telnek el, Kirköt admirálissá nevezik ki, és a Csillagflotta-akadémián oktat. Kirk egy hajószimulátorban oktatja kadétjait, a megoldhatatlan Kobayashi Maru tesztprogramot futtatva. A tesztet egy ember volt csak képes megoldani, és csak csalással, ez maga Kirk volt, még kadét korában. A szimulátor-Enterprise hídján a vulkáni-romulán Saavik hadnagy parancsnokol, és képtelen megoldani a Kobayashi Maru programot.

Mindeközben a USS Reliant (NCC-1864) Miranda osztályú kutatóhajó a Genezis projekt végcéljául szolgáló bolygót, a Ceti Alpha VI-ot kutatja, dr. Carol Marcus utasítására. A projekt célja: M típusú, lakható bolygót teremteni akármilyen lakhatatlan planétából. A bolygó átvizsgálása közben Terrell kapitány és társa, az Enterprise korábbi biztonsági főnöke, Chekov első tiszt egy űrhajó roncsait találja meg, a Botany Bay az. Chekov felismeri a roncsokat, s menekülnének, ám Khan és Augmentjei elfogják őt és Terrell kapitányt. Khan elmagyarázza, hogy a bolygó, melyen tartózkodnak a Ceti Alpha V, élővilágát azonban elpusztította a szomszédos Ceti Alpha VI bolygó felrobbanása. Khan és emberei csak nagy nehézségek árán maradtak életben a bolygón. Khan rájön, hogy Chekovék összetévesztették a bolygókat, ezért érdekli, hogy miért jöttek ide, de mivel vonakodnak válaszolni, egy parazitával manipulálja áldozatai agyát, így megtudja, hogy Terrell és Chekov miért vannak a bolygón.

Kirk admirális csapata és gyakorló legénysége ezalatt az Enterprise fedélzetén próbautat tart. Adás érkezik dr. Carol Marcustól, aki nem érti, hogy a Reliant miért kéri az ő űrlaboratóriumuktól a Genezis gép átadását. Miután az adás hirtelen megszakad, Kirk átveszi az Enterprise irányítását Spocktól és dr. Marcus Regula Bázisa felé veszik az irányt. Útközben találkoznak a Reliant csillaghajóval, mely látszólag kommunikációra képtelen. Kirk gyanút fog, de későn, s a Khan irányítása alatt álló Reliant tüzet nyit a gyanútlan Enterprise-ra. A Reliant fézerágyúi feltépik az Enterprise páncélzatát, kárt tesznek a térhajtómű-reaktorban, a hajó súlyos károkat szenved. Khan Kirk megadását követeli, Kirk azonban egy ügyes trükkel az Enterprise számítógépén keresztül, feltöri a Reliant számítógépeit és kikapcsolja annak védőpajzsát. Az Enterprise utolsó energiáival kárt okoz a Reliant rendszereiben, így az visszavonul. Az Enterprise lassan eléri a Regula laboratóriumot. Kirk megadja a parancsot, hogy az Enterprise induljon el egy csillagbázisra, sérüléseit kijavítandó.

A Regula laboratóriumba sugározván Kirk és felderítő csapata szörnyű mészárlás nyomait találja, a számítógépek memóriabankjait is kitörölték, s a maradék adatok szerint még a Regula bolygóra is sugároztak valamit. Megtalálják Terrell kapitányt és Chekovot is, majd követik a koordinátákat, s egy barlangba érkeznek, ahol Kirk találkozik egykori kedvesével, dr. Carol Marcusszal és fiukkal, Daviddel. Az agymosott Terrell kapitány és Chekov Kirk ellen fordul, ám igazi személyiségük felülkerekedik a paraziták által okozott sugallatokon. Terrell öngyilkos lesz, Chekov teste pedig kiveti a parazitát. Khan ekkor felveszi a kapcsolatot Kirkkel. Kirk kihívja egy mindent eldöntő párbajra, ám Khan egy szó nélkül feltranszportálja a Reliantra a barlangban őrzött Genezis gépet. Elmondja, hogy hagyja Kirköt meghalni a Regula bolygón, ahogyan Kirk is otthagyta a halott Ceti Alpha V-ön.

Carol szerint a Genezis gép első fázisa édenkertet alakított ki a barlangból, s valóban, beljebb érve egy trópusi világot találnak a Csillagflotta tisztjei. Így nem pusztulnának éhen. Kirk azonban tudja, hogy nem maradnak a Regula bolygón, Spock valójában nem indult az Enterprise csillaghajóval a javítóbázisra, csak félrevezették Khant, s felsugározzák Kirkéket a hajóra.

Az Enterprise a Mutara csillagködbe csalja az őket üldöző Reliantet. A köd megzavarja a hajók érzékelőit, így csak Chekov pontos célzásának köszönhetően kerekednek felül Khan hajóján. A szétroncsolt Reliant fedélzetén Khan aktiválja a Genezis gépet. Kirk parancsot ad térváltásra, de a hajó reaktora károsodott és ez lehetetlen. Spock ezt hallván a reaktortérbe megy, vulkáni szervezete ugyanis tovább ellenáll a sugárzásnak, mint az emberi szervezet. Képes működésbe hozni a reaktort, az Enterprise teret vált, épp, mikor a Genezis gép aktiválódik. A gép a Reliantból és a Mutara ködből egy új bolygót alkot.

Kirk a haldokló Spockhoz rohan, de elválasztja őket a reaktortér átlátszó védőfala. Spock megvallja örök barátságát Kirkhöz, s utolsó szavaival „Hosszú és eredményes életet!” kíván neki. A romos Enterprise túlélő legénysége a legnagyobb tiszteletadással vesz búcsút Spocktól, akinek holttestét egy kapszulában az újonnan született bolygó felszínére lövik. A ceremónia végeztével az Enterprise hazaindul.

A Reliant

[szerkesztés]

A USS Reliant volt az első filmen megjelent föderációs csillaghajó, amely külsejében jelentősen eltért az addig uralkodó Constitution osztályú hajók külsejétől, bár a főbb alkatrészei azonosak, őt aztán a Miranda osztályú hajók közé sorolták. Az alulra szerelt hajtóműgondolák és a hajtóműszekció hiánya a legjellemzőbb ismertetőjelei, ezeken kívül a hiány miatt, tatnál bővített parancsnoki-szekció és a fenti, pilonokon ülő torpedóvetők is a sajátjai (bár ez utóbbi később, más változatnál hiányzik). Erre azért volt szükség, hogy az Enterprise és a Reliant számos közös csatajeleneteiben egyértelműen meg lehessen különböztetni a két hajót. A hajót Joe Jennings, Mike Minor, és Lee Cole látványtervezők készítették a fejlesztett Constitution osztályú Enterprise alkatrészei alapján. Még a parancsnoki híd is azonos az Enterprise-éval, csak némi minimális különbséget eszközöltek, miközben az Enterprise hídját főleg balról, a Reliantét pedig főleg jobbról filmezték. Nem világos, hogy a Reliant is fejlesztett osztályú hajók közé tartozik e, ahogy a Constitution osztály, aminek az alkatrészeiből készült, vagy új osztály, mindenesetre Star Trek képregényekben szerepel régi kinézetű Miranda osztály is, ahogy az eredeti Constitution osztály is kinézet a felújítás előtt. A hajótípus bevált modell lett, feltehetően a spórolás miatt döntöttek úgy, hogy a Miranda osztályt az ez utáni Star Trek produkciókban is rendszeresen szerepeltetik, még száz évvel a Khan haragjának cselekménye után is.[3][4]

Kiadások

[szerkesztés]

Magyarországon ez volt az első megjelent Star Trek produkció, ami szinkronnal (méghozzá jó minőségű szinkronnal) jelent meg, VHS-en. A később DVD-n is kiadott mozifilmek közül az eredeti legénységgel készült filmek nem rendelkeznek szinkronnal, így a Khan haragja sem.

A film elején a magyar változatban az alcímet „A Khan bosszúja”-ként említik, majd az utána megjelenő feliratot, mely szerint „Történik a 23. században” tévesen „Történik 2300-ban”-nak fordították, így pont egy évszázadot tévedtek.

Érdekességek

[szerkesztés]

A Khan haragjának matematikai vonatkozása is van. Ez volt az első filmek egyike, amelyben egy teljes – szereplők nélküli – jelenetet számítógép generálta látvány adott. Jim Veilux, a film látványfelelőse (special effects supervisor) a Csillagok háborúja trilógiához a Lucasfilm komputergrafikai részlegénél készült anyagok ismeretében erre a cégre bízott bizonyos, igényesnek tervezett jelenetek megalkotását. A kb. egyperces jelenetben egy kitalált bolygó, a Ceti csillagkép Ceti Alpha VI-os jelzésű égitestén mutatták be annak felszínét. A Ceti Alpha VI felszínét számítógéppel rajzolták meg.

Ez akkoriban nem volt könnyű feladat: a játékok és más számítógépes programok esetleges természeti tájakat igénylő háttereit háromszögekből álló felületű poligonokból rajzolták meg, de az akkori gépek teljesítménye túl kicsi volt ahhoz, hogy ez a módszer a rajzfilmszerű minőségnél jóval hihetőbb élethűséget biztosító több millió háromszögpoligont, remény legyen renderelni. Még a Lucasfilms programozói sem tudták biztosan, hogy fogják megoldani a feladatot. Azonban egyikük, Loren Carpenter, 1978-ban betérvén egy könyvesboltba, meglátta Benoit Mandelbrot egyik könyvét (Fraktálok – forma, esély és dimenzió) a fraktálokról, a természetet leíró pofonegyszerű (csekély rendszererőforrást igénylő) iterációs algoritmusokkal szemléltethető alakzatairól. Carpenter – aki persze azonnal megvette és végigolvasta a könyvet – belátta, hogy ez lehet a megoldás, és így végül elkészült a kérdéses jelenet, és látható a film véglegesre vágott moziváltozatában is. A programozók nemsokára elhagyták a Lucasfilmst, és megalapították a híressé vált, Pixar Studios nevű komputeranimációs céget.[5]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Szereposztás az IMDb.com szerint
  2. ↑ Star Trek 2. (Star Trek: The Wrath of Khan, 1982) 1. szinkron. megrendelő UIP Dunafilm. az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)
  3. ↑ A USS Reliant a Memory Alphán
  4. ↑ A Miranda osztályú modell története a Memory Alphán
  5. ↑ Bill Jersey - Michael Schwarz: Fractals -Hunting the Hidden Dimension. Dokumentumfilm. A forrásul szolgáló dokumentumfilm-jelenet kb. 2:00 - 5:40-ig tart. (Youtube példány) (Vimeo példány). Hiv. beill.: 2014-07-05.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Űrszekerek_II:_A_Khan_bosszúja&oldid=26794587”