Ugrás a tartalomhoz

George Takei

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
George Takei
Takei 2019-ben
Takei 2019-ben
Életrajzi adatok
Született1937. április 20. (87 éves)
Los Angeles
HázastársaBrad Altman
Pályafutása
Iskolái
Aktív évek1955–
Híres szerepeiHikaru Sulu
További díjak
  • Order of the Rising Sun, 4th class
  • California Hall of Fame (2016)
  • csillag a Hollywoodi Hírességek Sétányán
  • Inkpot Award (2019)[1]
weboldala
IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz George Takei témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

George Hosato Takei (született Hosato Takei) (Los Angeles, Kalifornia, 1937. április 20. –) amerikai színész, rendező, szerző és aktivista. Leginkább a Star Trek eredeti sorozatából ismert, ahol az USS Enterprise kormányosát, Hikaru Sulu hadnagyot alakította.[2][3] Suluként visszatért az első hat Star Trek-filmben és a Star Trek: Voyager egyik epizódjában is.

Facebook-oldala 2011-es csatlakozása óta több mint tízmillió követőre tett szert, főleg humora miatt népszerű.[4][5] Takei aktívan küzd az LMBTQ közösség jogaiért. Számos díjat kapott az emberi jogok érdekében, valamint a japán-amerikai kapcsolatok terén kifejtett tevékenységéért. Szerepe az Allegiance című Broadway-musicalben – melyet saját, a japán-amerikaiak számára létrehozott koncentrációs táborban töltött gyermekévei ihlettek – teret biztosított neki ahhoz, hogy felszólaljon a kormány bevándorlásellenes retorikája ellen.[6][7]

Gyerekkora

[szerkesztés]

Hosato Takei néven született[8] Los Angelesben, 1937. április 20-án,[9] japán származású amerikai szülőktől. Édesanyja Fumiko Emily, született Nakamura,[8] aki a kaliforniai Sacramentóban született, édesapja Takekuma Norman Takei, a japán Jamanasi prefektúrából,[10] aki ingatlannal foglalkozik.[11] Angol keresztnevét, a George-ot apja választotta neki VI. György brit király után, akinek koronázása 1937-ben nem sokkal Takei születése után történt.[12][13] 1942-ben a Takei családot lóistállókból átalakított lakóházba kényszerítették a Santa Anita Parkban, majd a rohweri internálótáborba küldték őket, az Arkansas állambeli Rohwerbe, ahová számos japán származású amerikait internáltak a második világháború idején.[14] A családot később áthelyezték a kaliforniai Tule Lake-i internálótáborba.[15]

Takei számos rokona Japánban élt a világháború alatt. Hirosimában élő nagynénje és csecsemő unokatestvére meghaltak Hirosima és Nagaszaki bombázása során. „Nagynéném és csecsemő unokatestvérem megégett testére egy gödörben találtak rá Hirosimában”.[16] A háború végén Takei és családja visszatértek Los Angelesbe. A Mount Vernon-i Középiskolába, majd a Los Angeles-i Középiskolába járt, és a Kojaszan Buddhista Templom 379-es cserkészcsapatának tagja volt[17][18]

Érettségi után a Berkeleyn tanult építészetet,[19] majd a UCLA-n színművészetet; az alapképzést 1960-ban, a mesterképzést 1964-ben végezte el.[20] Járt emellett a Shakespeare Intézetbe Stratford-upon-Avonban és a Sophia Egyetemre Tokióban. Hollywoodban a Desilunál tanult színészetet.[21]

Pályája

[szerkesztés]

A kezdetek

[szerkesztés]

Takei hollywoodi karrierje az 1950-es évek végén kezdődött; a Godzilla Raids Again című japán film több szereplőjének angol szinkronhangjaként. „Volt egy szó, aminek nagyon nehéz volt találni olyan angol fordítást, ami illik a szájmozgáshoz is. A japán szó a bakarajo volt, ami ostoba bolondot jelent.” Takei visszaemlékezése szerint a rendező a „banana oil”, banánolaj szó mellett döntött.[22] Ezután szerepelt a Playhouse 90 televíziós sorozatban, valamint a Perry Mason „The Case of the Blushing Pearls” című epizódjában. A Hawaiian Eye harmadik évadának ötödik epizódjában Thomas Jefferson Chu szerepét játszotta. Eredetileg ő játszotta George-ot a Fly Blackbird! musicalben, de mikor az előadások Los Angelesből[23] a Broadwayre költöztek, a nyugati parti színészeket újabb meghallgatásra kötelezték, és a szerepet William Sugihara kapta. Sugiharának végül le kellett mondania a szerepről és az utolsó előadásokon ismét Takei alakította a szerepet.[24]

Takei ezek után több híres színésszel is szerepelt együtt, többek között Frank Sinatrával a Never So Few, Richard Burtonnel az Ice Palace, Jeffrey Hunterral a Hell to Eternity, Alec Guinnessszel az A Majority of One, James Caannal a Red Line 7000 és Cary Granttel a Walk, Don't Run című filmben. 1964-ben főszerepet játszott a The Encounter című The Twilight Zone-epizódban; egy olyan embert alakított, akinek apja áruló volt és jeleket adott a japán pilótáknak Pearl Harbor bombázása alatt.

Vendégszerepelt a Mission: Impossible egyik epizódjában, a sorozat első, 1966-os évadában. Szerepelt két Jerry Lewis-vígjátékban, a The Big Mouth és a Which Way to the Front? címűekben. 1969-ben ő volt a narrátora a The Japanese Sword as the Soul of the Samurai dokumentumfilmnek.[25]

Star Trek

[szerkesztés]
Takei Hikaru Sulu hadnagy szerepében

1965-ben Gene Roddenberry producer Takeire osztotta Hikaru Sulu hadnagy szerepét az akkor induló Star Trek második nyitóepizódjában. Korábban a tudományos tiszt szerepét osztották rá az első nyitóepizódban, melyben Jeffrey Hunter alakította Christopher Pike-ot, a USS Enterprise kapitányát. Az induló sorozatban végül William Shatner lett az űrhajó kapitánya, James T. Kirk, Takei pedig a kormányos, Sulu hadnagy szerepét kapta. Az eredeti tervek szerint Sulu a második évadtól kezdve fontosabb szerepet kapott volna, Takeit azonban lefoglalta, hogy Nim kapitányt, a dél-vietnami hadsereg tisztjét alakította a The Green Beretsben, így kevés időt tölthetett a Star Trek forgatásával, és az évad epizódjainak csak a felében szerepelt. A többi epizódban a Pavel Csekovot alakító Walter Koenig lépett a helyébe. Mikor Takei visszatért, a két színésznek közös öltözője volt, és csak egy forgatókönyvet kaptak.[26] Takei egy interjúban bevallotta, hogy eredetileg fenyegetve érezte magát Koenig jelenlététől, később azonban összebarátkoztak, és a két tiszt képe, amint a hajó kormányánál ülnek, a sorozat egyik ikonikus képe lett.[26]

Takei azóta számos tévé- és mozifilmben szerepelt. 1973-74 között Sulu hangját adta a Star Trek: The Animated Series rajzfilmsorozatban, és a mai napig rendszeresen jár sci-fi rajongói találkozókra világszerte. Több számítógépes játékhoz adta a hangját, köztük a Star Trek-univerzumban játszódó játékokhoz is. 1996-ban, a Star Trek indulásának 30. évfordulóján ismét Sulu kapitányt alakította a Star Trek: Voyager egyik epizódjában; a történet szerint Tuvok hadnagy emlékeiben jelent meg (a hadnagy Sulu alatt szolgált a USS Excelsioron a hatodik mozifilm eseményei idején).


Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ https://www.comic-con.org/awards/inkpot, 2021. augusztus 11.
  2. ↑ Zoglin, Richard: Star Trek: Trekking Onward. Time, 1994. november 28. (Hozzáférés: 2015. június 11.)
  3. ↑ Vankin, Deborah: Actor-activist George Takei takes command in cyberspace and beyond. Los Angeles Times, 2015. április 7. (Hozzáférés: 2015. június 11.)
  4. ↑ George Takei: From 'Star Trek' to cultural icon. Fox News. (Hozzáférés: 2015. február 6.)
  5. ↑ George Takei a Facebookon
  6. ↑ https://www.cnn.com/videos/tv/2015/11/19/exp-takei-on-racism.cnn/video/playlists/george-takei/
  7. ↑ https://www.dallasnews.com/arts/performing-arts/2017/02/02/actor-activist-george-takei-takes-star-trek-like-aim-president-trumps-immigration-polices
  8. ↑ a b The Birth of Hosato Takei. California Birth Index. (Hozzáférés: 2014. január 1.)
  9. ↑ George Takei. TVGuide.com. (Hozzáférés: 2016. július 13.)
  10. ↑ Chen, Melody (interviewer). (2004). George Takei - Archive Interview Part 1 of 6 [Video]. A jelenet helye a filmen: 1:25. (Hozzáférés ideje: October 21, 2013.)
  11. ↑ George Takei Biography (1937-). Filmreference. (Hozzáférés: 2013. december 4.)
  12. ↑ Takei a Howard Stern Show-ban 2006. január 9-én.
  13. ↑ To the stars: the autobiography of Takei, Star Trek's Mr. Sulu by George Takei.
  14. ↑ Hosato G. Takei Internment Record. MooseRoots. [2017. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 30.)
  15. ↑ 2004 interview on life in internment camps (for Archive of American Television). Youtube , 2011. november 29. (Hozzáférés: 2013. december 4.)
  16. ↑ George Takei Reminds Donald Trump Of The Past Horrors Of Nuclear Weapons
  17. ↑ George Takei - Boy Scouts of America Public Service Announcement. YouTube
  18. ↑ History for Commodore Perry Scouts
  19. ↑ http://www.salon.com/2017/09/19/george-takei-political-resistance-is-a-silver-lining-in-a-very-ominous-dark-cloud/
  20. ↑ Notable Alumni Actors. UCLA School of Theater, Film and Television. [2014. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 29.)
  21. ↑ George Takei Biography. George Takei. [2013. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. február 5.)
  22. ↑ Mancini, Mark: The Time George Takei Worked with Godzilla. MentalFloss.com, 2024. december 21. [2016. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 13.)
  23. ↑ The Relocation from Los Angeles. Relocation & Moving Division California, 2004. március 27. (Hozzáférés: 2018. június 17.)
  24. ↑ To the Stars.
  25. ↑ 'The Japanese Sword as the Soul of the Samurai'. Archive.org archive of 1969 documentary film. (Hozzáférés: 2017. április 23.)
  26. ↑ a b William Shatner's Star Trek Memories – documentary film, released 1995.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a George Takei című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=George_Takei&oldid=26451568”