Ugrás a tartalomhoz

Románia turizmusa

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vajdahunyad vára
Nagyszeben volt 2007-ben Európa kulturális fővárosa
Duna-delta

Ez a szócikk Románia turizmusát tárgyalja, azon belül az ország turisztikai felosztását, a legfontosabb és legjellegzetesebb turisztikai látnivalókat, a természetjárás, üdülő- és gyógyturizmus fő jellemzőit, valamint a turistáknak nyújtott szolgáltatások, a szállás, étkezés és közlekedés adottságait.

Idegenforgalmi jellemzők

[szerkesztés]

Az országba beutazók száma évről évre növekszik. 2002-ben 4,8 millió fő utazott be 400 millió Euró bevételt hozva az országnak, 2004-ben ez már 6,6 millió fő és 607 millió Euró volt.[1] 2005-ben 880 millió eurót fektettek be a turizmusba.[2] Az 1990-es évek óta legjobban a síturizmust fejlesztik a Kárpátokban. A másik fő idegenforgalmi központ a Fekete-tenger partja, elsősorban Konstanca és Mamaia.

Az idegenforgalmi ágazat a GDP 4%-át teszi ki és 0,8 millió fő számára biztosít munkahelyet, ezzel a kereskedelem után a második legnagyobb ágazat a szolgáltatásokon belül. 2006-ban 20 millió vendégéjszakát regisztráltak, ami az eddigi rekordot jelenti. A közép-európai kereskedelmi vásárok kétharmadát Romániában rendezik, ami évente majdnem 300 000 külföldi szakmai látogatót vonz az országba. A négy legnagyobb ilyen vásárt Bukarestben, Kolozsváron, Jászvásáron és Temesváron tartják.

A turizmus az utóbbi időben az egyik leggyorsabban fejlődő ágazat az országban.

Az országba belépő külföldi személyek száma 2004-ben (az első tíz kibocsátó ország):[3]

Turisztikai látnivalók

[szerkesztés]
Berethalom (Biertan)
Törcsvári kastély
Nagyszeben: Brukenthal Múzeum
Gyilkos-tó (Hagymás-hegység)
Aranyosfői-jégbarlang (Erdélyi-szigethegység)
Vízesés a Retyezátban
Tájkép Biharfenyves (Brădet) mellett
A Tordai-hasadék kapuja

Világörökségi helyszínek

[szerkesztés]

Az UNESCO világörökségi listáján szereplő romániai helyszínek:

Régió szerint

[szerkesztés]

Történelmi Erdély

Nyugati határvidék (Partium és Kelet-Bánság)

Moldva

[szerkesztés]
A moldovițai Angyali Üdvözlet-templom (Észak-Moldva)

Havasalföld

[szerkesztés]
Peleș-kastély
  • Bukarest
    • Nemzeti Művészeti Múzeum
    • Nemzeti Történeti Múzeum: ókori és középkori kincsek, a román történelemszemléletet tükröző kiállítás
    • Stavropoleos-templom
    • Keresztelő Szent János-templom (Ceaușescu építkezései miatt eredeti helyéről áthelyezve)
    • Dimitrie Gusti Nemzeti Falumúzeum (bukaresti skanzen) – benne néhány magyar emlék, például csíkbánkfalvi székely porta
    • Román Parlament – a világ legnagyobb parlamentje, amelyet a kommunista diktátor, Ceaușescu a régi városrész helyén építtetett
  • Curtea de Argeș, a Havasalföldi Fejedelemség volt fővárosa: ortodox templomok
  • Sinaia: ortodox kolostoregyüttes, Peleș-kastély, a román királyok egykori nyaralója
  • Zsilvásárhely (Târgu Jiu): Constantin Brâncuși monumentális szoboregyüttese az I. világháborús ellenállók emlékére
  • Horezui kolostor
  • Măldărești nemesi lakótornyai (Cula Greceanu, Cula Duca)
  • Szörényvár (Turnu Severin): Drobeta római város és Traianus hídja romjai

Dobrudzsa

[szerkesztés]
Mamaia tengerpartja

Természetjárás

[szerkesztés]

Románia 13 nemzeti parkja (2006):[5]

Erdély:

Regát:

Üdülőturizmus, aktív turizmus

[szerkesztés]

Gyógyturizmus

[szerkesztés]

Kerékpáros turizmus

[szerkesztés]

EuroVelo 6

[szerkesztés]

Az EuroVelo nemzetközi kerékpárhálózat hatodik vonala, az Atlantic – Black Sea a franciaországi Nantesből indul, az Atlanti-óceán közeléből. Innen Svájcon keresztül halad Németországba. Miután találkozik a Dunával, a Duna menti kerékpárúton halad. Az osztrák főváros, Bécs után egy rövid szakasz következik Szlovákiában, Pozsonyon át. Magyarország, és a magyar főváros után az útvonal a Fekete-tenger felé veszi az irányt.[6] Romániába az útvonal Szerbiából érkezik, majd Bulgáriába halad tovább, és végül újra Romániában, Konstancánál, a Duna-deltánál végződik. Az EV6 román szakaszai kivitelezettek.[7][8]

EuroVelo 13

[szerkesztés]

Az Iron Curtain Trail az EuroVelo nemzetközi kerékpárhálózat tizenharmadik, egyben leghosszabb vonala. 10 400 kilométer hosszú, és 20 országot érint. Nevéhez híven egészen Norvégiából, északról délre szeli át Európát, végig a vasfüggönyt követi.[9] Romániába Szerbiából érkezik, majd oda is tér vissza. A román szakasz még kivitelezésre vár.[10] Az útvonal végül Törökországban végződik.[11]

Kulturális események

[szerkesztés]

Turisztikai szempontból jelentős termékek

[szerkesztés]

Turisztikai információk, szolgáltatások

[szerkesztés]

Szállás

[szerkesztés]
  • Maroshévízi Református Ifjúsági Ház + Erdély[12]

Étkezés

[szerkesztés]

Közlekedés

[szerkesztés]

Egyéb hasznos információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The Europa World Year Book 2007, 48th edition, volume II, published by Routledge, London 2007, page 3746
  2. [1][halott link]
  3. Forrás: europaworld.com
  4. www.borsec-turism.ro. [2008. február 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 14.)
  5. en:Protected areas in Romania
  6. EuroVelo 6: Explore European rivers by bike! (angol nyelven). eurovelo.com. (Hozzáférés: 2016. augusztus 20.)
  7. Beograd - Ruse – EuroVelo (angol nyelven). eurovelo.com. (Hozzáférés: 2016. augusztus 19.)
  8. Ruse - Constanca – EuroVelo (angol nyelven). eurovelo.com. (Hozzáférés: 2016. augusztus 19.)
  9. Eurovelo 13: Experiencing the history of Europe's division (angol nyelven). eurovelo13.com. (Hozzáférés: 2016. augusztus 20.)
  10. Serbia / Romania (angol nyelven). eurovelo13.com. [2016. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 20.)
  11. Bulgaria / Turkey (angol nyelven). eurovelo13.com. (Hozzáférés: 2016. augusztus 20.)
  12. Forrás: banffyr.uv.ro

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Tourism in Romania című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]