Szerbia turizmusa
Ez a szócikk Szerbia turizmusát tárgyalja, a legfontosabb és legjellegzetesebb turisztikai látnivalókat, a természetjárás, üdülő- és gyógyturizmus fő jellemzőit, valamint a turistáknak nyújtott szolgáltatások, a szállás, étkezés és közlekedés adottságait.
Látnivalók
[szerkesztés]
_2.JPG)
Világörökségi helyszínek
[szerkesztés]- Stari Ras városa és a Sopocani kolostor
- Studenica kolostor
- Galerius palotája Gamzigrad-Romulianában
- Koszovó középkori műemlékei: Dečani kolostor, Peć, Gračanica kolostor, Ljeviš
Régió szerint
[szerkesztés]Vajdaság
[szerkesztés]Észak-Bácska
[szerkesztés]Szabadka
[szerkesztés]- Jakab és Komor téri zsinagóga; A zsinagóga előzőleges jelentkezés útján látogatható, magyar nyelvű vezetés is van az épületben. Információk a Zsinagóga.com Műhely oldalán.
- Kosztolányi-séta
- Városháza a kilátóval
- Városi Múzeum
- Raichle Palota – Raichle Ferenc saját otthonának tervezett szecessziós épülete, amit a helyiek Cifra Palotaként emlegetnek.
Dél-Bácska
[szerkesztés]
- Újvidék (Novi Sad) és környéke
- Történelmi belváros a főtérrel és hangulatos sétálóutcákkal. A főterén áll a nagyszabású városháza és a Mária neve katolikus templom.
- Péterváradi vár
- Bács (Bač) – bácsi vár és román stílusú ferences templom
- Óbecse (Bečej) – az Eiffel zsilip és a Bogdán kastély
Nyugat-Bácska
[szerkesztés]- Zombor – Megyeháza, Szent István templom, Városháza, Török ház (XVII. század), Milan Konjović Galéria
- Doroszlói Szentkút – Szerbia leglátogatottabb római katolikus zarándokhelye
Nyugat-Bánság
[szerkesztés]- Törökbecse (Novi Bečej) – Tisza-part
- Versec (Vršac) – Szent Gellért templom
- Delibláti-homokpuszta
Kelet-Szerémség
[szerkesztés]- Szávaszentdemeter (Sirmium)
- Szerbia legnagyobb római kori romterülete: a Žitni-téren látható az ókori városközpont egy része a római kori császári palota és a Szent Demeter bazilika maradványaival
- Szerémségi Múzeum gazdag ókori gyűjteménnyel
- Tarcal-hegység Nemzeti Park - erdős dombvidék túrautakkal, az ortodoxok szent területe tucatnyi szerb kolostorral, a leghíresebbek a Krušedol és a Hopovo kolostor
- Szalánkemén (Stari Slankamen): várrom, középkori templom
Belső-Szerbia
[szerkesztés]
Belgrád és környéke
- Kalemegdan erőd: benne török emlékek, középkori tornyok, templomok, római erőd maradványai
- Királyi Palota
- Szent Száva-templom
- Szerb Nemzeti Múzeum
- Zimony (Óváros)
- Vinča: neolitikus település maradványai, régészeti kiállítás
Sumadia:
- Kraljevo: Žiča kolostor a szerb királyok 13. századi koronázótemplomával
- Studenica kolostor
- Kalenići kolostor
- a Vaskapu-szoros és a Kazán-szoros
- Galambóc vára
- Traianus táblája (Tabula Trajana) és Traianus hídjának maradványai
- Đerdap Nemzeti Park
- Despotovac: Manasija kolostor
- Tara hegység
- Mokra Gora: Šarganska osmica múzeumvasút, Drvengrad néprajzi falu
- Zlatibor hegység
- Sirogojno szabadtéri néprajzi múzeum
- Prijepolje: Mileševa kolostor
- Gradaci kolostor
- Novi Pazar
- Đurđevi stupovi kolostor (12. század)
- Stari Ras a tatárok által elpusztított első szerb főváros romjai a középkori Péter templommal, a közelben a Sopocani kolostorral
- Kopaonik hegység - síparadicsom
- Radan-hegység - a Đavolja Varoš („Ördögváros”) különleges sziklaképződményei
- Gamzigrad (Felix Romuliana) - Galerianus császár palotájának romjai (világörökség)
- Niš: Suva Planina - a hegymászók paradicsoma
Természetjárás
[szerkesztés]Nemzeti parkok: Đerdap Nemzeti Park (Vaskapu), Kopaonik hegység, Tara hegység, Tarcal-hegység
Üdülőturizmus, aktív turizmus
[szerkesztés]Gyógyturizmus
[szerkesztés]Gyógyfürdők: Palics, Vrnjačka Banja, Sokobanja, Niš
Kulturális események
[szerkesztés]- Újvidék: EXIT könnyűzenei fesztivál a péterváradi várban
- Guča: Trubaci-trombitafesztivál, a világ egyik legnagyobb fúvószenefesztiválja
Turisztikai szempontból jelentős termékek
[szerkesztés]Statisztika
[szerkesztés]Látogatók év szerint
[szerkesztés]| Év | Össz | Hazai | Külföldi |
|---|---|---|---|
| 2003[1] | 1,997,947 | 1,658,664 | 339,283 |
| 2004[2] | 1,971,683 | 1,579,857 | 391,826 |
| 2005[3] | 1,988,469 | 1,535,790 | 452,679 |
| 2006[4] | 2,006,488 | 1,537,646 | 468,842 |
| 2007[5] | 2,306,558 | 1,610,513 | 696,045 |
| 2008[6] | 2,266,166 | 1,619,672 | 646,494 |
| 2009[7] | 2,021,166 | 1,375,865 | 645,301 |
| 2010 | 2,000,597 | 1,317,916 | 682,681 |
| 2011 | 2,068,610 | 1,304,443 | 764,167 |
| 2012 | 2,079,643 | 1,269,676 | 809,967 |
| 2013 | 2,192,435 | 1,270,667 | 921,768 |
| 2014[8] | 2,194,268 | 1,165,536 | 1,028,732 |
| 2015[9] | 2,437,165 | 1,304,944 | 1,132,221 |
| 2016[10] | 2,753,591 | 1,472,165 | 1,281,426 |
| 2017[11] | 3,085,866 | 1,588,693 | 1,497,173 |
| 2018. január- augusztus[11] | 2,359,446 | 1,207,262 | 1,152,184 |
Szállás
[szerkesztés]Étkezés
[szerkesztés]Közlekedés
[szerkesztés]
Egyéb hasznos információk
[szerkesztés]2017-ben Szerbia felkerült a CNN Travel "18 best places to visit in 2018" listájára (2018 legjobb látogatnivalói). Az elmúlt évtizedben minden évben 100 ezerrel több külföldi turista érkezett az országba; és évente 10-20% növekedés látható átlagosan az ország turizmusában. 2017-ben a külföldi és belföldi turisták száma 3 millió volt. A turizmus mintegy 75-80 ezer személyt foglalkoztat Szerbiában.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2003 статистика. srbija.travel . [2014. augusztus 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 10.)
- ↑ 2004 стастика. srbija.travel . [2015. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 10.)
- ↑ 2005 статистика. srbija.travel . [2015. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 10.)
- ↑ 2006 статистика. srbija.travel . [2014. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 10.)
- ↑ 2007 статистика. srbija.travel . [2015. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 10.)
- ↑ 2008 статистика. srbija.travel . [2015. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 10.)
- ↑ 2009-2013 статистика. [2014. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 3.)
- ↑ 2014 статистика. [2015. szeptember 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 3.)
- ↑ Републички завод за статистику – Statistical Yearbook of the Republic of Serbia – Tourism, 2015, 2015. október 5. [2017. március 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 10.)
- ↑ Туристички промет - децембар 2016 (2016 statistics), 2017. január 26. (Hozzáférés: 2017. december 10.)
- ↑ a b Archivált másolat. [2018. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 17.)
