Románia éghajlata

Románia éghajlata átmeneti mérsékelt kontinentális éghajlat, de módosító hatással van rá nyugaton az atlanti-óceáni, délnyugaton a mediterrán klíma is.

Általános jellemzés

Románia a 45°-os északi szélesség mentén, a mérsékelt éghajlati övben fekszik, egyenlő távolságra az Egyenlítőtől és az Északi-sarktól, éghajlata alapvetően mérsékelt kontinentális. Ennek következtében az évi középhőmérséklet +10C°, jól elkülönül a négy évszak, a szél és a csapadék rendszertelenül jelentkezik. Nyugati részén jól érezhető a nedvesebb óceáni éghajlat hatása, keleti részén a kontinentális éghajlat az uralkodó, délnyugati részén pedig a mediterrán éghajlat befolyása is érvényesül.^[1]

A fenti tényezők mellett Románia éghajlatát, különösen annak kisebb térségeit illetően, jelentős mértékben meghatározza a domborzat is, elsősorban a hegységek iránya és magassága.^[2] Az éghajlatára hatással van a Fekete-tenger közelsége is.

Hőmérséklet

A domborzat miatt a legváltozatosabb hőmérséklet és az éghajlat Erdélyben és a Kárpátok területén, ahol a 100 m-re jutó átlagos függőleges menti hőmérséklet csökkenés télen 0,4 °C, nyáron 0,6 °C értékű.^[3] Ennek megfelelően a legmelegebb és leghidegebb hónapok középhőmérséklete a különböző magasságokban az alábbiak szerint alakul ^[3]:

	200 m	500 m	1000 m	1500 m	2000 m	2500 m
legmelegebb	20 °C	18 °C	15 °C	12 °C	9 °C	6 °C
leghidegebb	–3 °C	–4 °C	–6 °C	–8 °C	–9 °C	–11 °C

Rekord

A legnagyobb hideget 1942-ben Brassóban mérték: −38.5 °C; a legnagyobb meleget 1951-ben Brăila megyében: 44.5 °C.^[4]

Románia rekord éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	22,2	26,0	32,8	35,5	40,8	42,0	44,3	44,5	43,5	39,0	30,5	23,4	44,5
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−38,5	−38,0	−31,4	−26,0	−16,0	−12,0	−8,0	−7,0	−15,0	−21,3	−30,8	−34,5	−38,5
Forrás: Nemzeti Meteorológiai Int.

Csapadék

A csapadék mennyisége és térbeli eloszlása híven tükrözi az ország domborzatát. Legkevesebb csapadékot a Duna-deltavidéke és a Fekete-tenger partvidéke kapja (400 mm-en alul), a legtöbbet pedig a Déli-Kárpátok (évi 1200 mm körül). A csapadék időbeli eloszlása kontinentális jellegű. Súlyos, nyári aszályok főleg a Román-alföldön és Dobrudzsában lépnek fel. A magas hegyvidékekben többnyire 6 hónapig van hótakaró. Az ország többi részén a csapadék legnagyobb része eső alakjában hull le.^[5]

Szelek

Az uralkodó szél az északkeletről jövő szél, helyi nevén: Crivățul (keleti szél). Északkelet felől az Adriai-tenger felé fúj. Hatására a hőmérséklet 24 óra alatt 15-20 °C-kal csökkenhet; télen hóvihart okozhat és néha a Fekete-tenger is befagy.^[5]

További fontosabb szelek a helyi nevükön: az Austrul (amely meleg levegőt hoz), Kossava, Băltărețul, Vîntul mare és a Vîntul negru. ^[5] ^[5]ű

Légnyomásközpontok befolyása

Románia éghajlatának alakításában fontos szerepük van a környező aktív légnyomásközpontoknak. A legfontosabb, leggyakrabban érvényesülő hatása az azori anticiklonoknak(wd) van. A legnagyobb gyakorisággal nyáron érvényesül a hatásuk, de gyakorlatilag az egész évben jelen vannak az időjárást formáló tényezők között. Ezek a légköri képződmények meleg, szubtrópusi levegőt hoznak a térségbe, hatásukra alakulnak ki száraz, főleg a júliusi és augusztusi hónapokban a hőhullámok, kánikulai periódusok. A domborzatilag egynemű térségekben, a nagy kiterjedésű síkságokon érvénysül hatásuk leginkább, ilyen helyeken mérték az ország maximális hőmérsékleti rekordjait is.^[6]

Ugyancsak gyakran fejtik ki hatásukat Románia időjárására az izlandi ciklonok(wd) is, amelyek nyugat-északnyugati irányból enyhe, páradús óceáni légtömegeket juttatnak el a térségbe és ezzel jelentős csapadékot is hoznak, főleg a téli időszakban, de a május-júliusi időszakban is hozhatnak monszun jellegű csapadékot. E csapadék eloszlásában nagy szerepet játszik a domborzat. Az Erdélyi-szigethegység például emelkedésre készteti a nyugatról érkező nedves légtömegeket, így ezek nedvességük jelentős részét kiadják a nyugati lejtőkön. Az 1110 m magasan fekvő Biharfüred az évi 1631 mm-rel az ország legcsapadékosabb pontja. A hegység keleti oldala ugyanakkor viszonylagosan esőárnyékban van a leszálló légmozgások (főn szelek) következtében, itt 1384 m magasságban már csak 843 mm csapadékot mérnek évente.^[7]

Télen gyakori a szibériai anticiklon(wd) hatásának érvényre jutása, ami hosszan tartó, erős lehűléseket hoz, elsősorban Moldva területén, de továbbfejlődhet a Havasalföld felé is. Nem ritka, amikor a szibériai anticiklon összekapcsolódik az azori magas nyomású övezettel.Ilyen esetekben az időjárás hosszabb időre állandósul, jelentős lehűléssekkel. Ez a légköri képződmény az Erdélyi-medencére kiterjedve másodlagos anticiklonokat hozhat létre, amik a hőmérsékleti inverziók révén nagyon fagyos időszakokat eredményezhetnek. Az ország leghidegebb pontjai ezért ilyen zárt, hegyközi medencékben alakulnak ki, mint a Gyergyói-medence. 1942. január 25-én -38,5 °C-ot mértek Botfaluban, a Brassói-medencében, 1985. január 23-án -38,4 °C-ot Csíkszeredában a Csíki-medencében (Ezzel szemben a majdnem 1800 m-rel magasabban fekvő Omu-csúcson az eddig mért leghidegebb érték -35,5 °C volt).^[7]

A szibériai anticiklon peremén karakterisztikus helyi szelek is kialakulhatnak. Ilyen az északkeleti, nagyon hideg krívec szél, mely a keleti és délkeleti országrészben érezteti hatását, 40 m/s feletti széllökésekkel. Ennek egyik ága a nemere, mely a Keleti-Kárpátok hágóin át főként a Háromszéki-medencében fúj a téli időszakban, ugyancsak erős lehűlés és nagy széllökések kíséretében. A Bánságban hasonló a kosava szél, mely gyakran szintén jelentős anyagi károkat is okoz.^[7]

A mediterrán ciklonok(wd) a téli időszakban enyhe, csapadékos időjárást keltenek az ország déli, délnyugati részében. Gyakori ilyenkor az eső, a havas eső. Ha ezek az enyhe, párás légtömegek találkoznak az északkeletről érkező hideg szibériai légtömegekkel, jelentős mennyiségű csapadék és viharos szelek alakulhatnak ki a Bánságban, illetve a Román-alföld délnyugati részén. Ugyanezek a mediterrán légtömegek jelentős csapadékot hozhatnak a késő nyári, kora őszi időszakban is.^[7]

Domborzati hatások

Románia éghajlatára nagy hatással van a domborzat változatossága. A legfontosabb a Kárpátok vonulatának hatása, ami jól érezhető éghajlati eltéréseket okoz az ország keleti és nyugati, illetve északi és déli részei között.^[7] Például a magyar Alföldnek a román határon túli folytatása, a román terminológia szerinti Nyugati-síkság éves hőmérsékleti ingadozása 21-24 °C, a csapadék meghaladja az évi 550 mm-t, a csapadékos napok száma 120 nap felett van, a napsütéses órák száma évi 2100 óra. Ezzel szemben a Kárpátoktól délre fekvő Havasalföld évi hőmérsékleti ingadozása meghaladja a 25 °C-t, a csapadék mennyisége kelet felé fokozatosan csökken, és a Román-alföld keleti részén már kevesebb mint 500 mm. A csapadékos napok száma nem éri el 115-öt, viszont a napos órák száma meghaladja a 2200 óra/év értéket.^[8]

A Kárpátok jelenléte főleg a téli időszakban idéz elő jelentős éghajlati eltéréseket. Egyrészt a szibériai hideg légtömegek akadály nélkül bejutnak a keleti, és a déli országrészekbe, viszont Erdély időjárása enyhébb maradhat. Időnként ellentétes helyzet is kialakul, amikor is az északról érkező sarki, hideg légtömegek bejutnak a Kárpát-medencéhez tartozó Erdélybe, viszont a hegyvonulatok meggátolják, hogy ezek a légtömeg tovább haladjanak az ország déli, délkeleti részeibe.^[8]

A domborzat hatása leginkább a tengerszint feletti magasság, a tagoltság, valamint a kitettség szerint mutatkozik meg. Olyan helyi, topoklimatikus hatások jelentkezhetnek, melyek önmagukban is egyedivé tehetik kisebb térségek éghajlatát, mint például egy déli kitettségű dombvidékek szőlőtermesztő területei.^[8]

A legfontosabb hatása a helyi éghajlatra érthetően a tengerszint feletti magasságnak van. Míg az ország északi és déli síkságai között az átlagos hőmérséklet különbsége mindössze 3 °C, addig Fekete-tenger partja, mint az ország legalacsonyabb pontja és a legmagasabb, 2500 m körüli hegycsúcsok között a hőmérsékleti különbség mintegy 14 °C.^[8]

A domborzati hatások igen jelentősek a csapadék eloszlásában. A síkságokon az átlagos éves csapadékmennyiség 600 mm (Nyugati-síkság) és 400 mm (Moldva) között mozog, viszont a nyugati kitettségű hegycsúcsok közelében ez az érték 1500 mm körül van.^[8]

A szelek esetében is jelentős különbség: az alacsony, szélvédett területeken az átlag szélsebesség 3 m/s, a hegycsúcsok esetében ez eléri a 10 m/s értéket. A Román-alföld keleti részében évente 3-4 hóvihar alakul ki, viszont a Déli-Kárpátokban ez évente átlag 50-szer fordul elő.^[8]

Régiónként

Erdély

A terület kontinentális éghajlatú, de nyugaton az atlanti-óceáni hatások, a Temesközben és a Szörénységben mediterrán hatások is érvényesülnek. Ez olyan jelentős különbségeket eredményez, hogy pl. a legmelegebb hónap, a július középhőmérséklete a Temesközben 22 °C, míg az Erdélyi-medencében 18 °C; a tszf. magasság miatt pedig az Erdélyi-középhegységben 14-16 °C, a havasokban 10-12 °C.^[9] A téli középhőmérséklet is hozzávetőleg ilyen eltérést mutat, a legnagyobb hőmérséklet-ingadozás azonban főleg tavasszal (április) és ősszel (szept.-okt.) fordul elő.^[9]

„Nyugati-alföld”

Az Alföld romániai részén (román szóhasználatban: a Nyugati-alföldön) az éghajlat hasonló a magyarországi rész éghajlatához. A csapadék évi mennyisége 500–700 mm, ami elég az intenzív gazdálkodáshoz. A legtöbb eső májustól júliusig esik.

Nagyvárad éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	1,4	4,7	10,7	16,9	22,1	24,9	27,1	26,8	23,0	17,1	9,3	3,4	15,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−5,2	−2,7	1,0	5,5	10,1	12,9	14,2	13,9	10,8	5,9	1,9	−2,4	5,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)	40	30	37	45	63	91	69	55	40	38	47	49	603
Forrás: Administrația Natională de Meteorologie

Temesvár (1961–1990) éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	17,4	20,5	28,2	32,0	34,5	38,4	41,1	41,0	39,7	33,8	27,1	20,2	41,1
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	2,3	5,6	11,9	17,6	22,8	25,7	27,8	27,6	24,0	18,1	10,3	4,2	16,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−4,8	−2,3	1,2	5,8	10,1	13,4	14,6	14,3	11,2	6,2	2,1	−1,7	5,9
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−35,3	−29,2	−20,0	−5,2	−5,0	2,2	5,9	5,0	−1,9	−6,8	−15,4	−24,8	−35,3
Átl. csapadékmennyiség (mm)	40	36	37	48	65	76	64	50	40	39	48	50	593
Havi napsütéses órák száma	72	92	155	186	242	262	301	280	218	177	86	57	2130
Forrás: NOAA; Deutscher Wetterdienst; Román Stat. Int.

Erdélyi-medence és a Kárpátok

Az Erdélyi-medencében a felhősség több, mint az ország más részein. A csapadék mennyisége évi 500 és 1000 mm között van, de a domborzatnak megfelelően alakul. Az Erdélyi-szigethegységben, a Keleti- és Déli-Kárpátokban az átlagos évi csapadék 700 és 1000 mm között van.^[9] A Fogarasi-havasokban, a Bihar-hegységben, a Radnai- és a Máramarosi-havasokban mértek már évi 1400 mm-t is.^[9] A medencében hó általában az ősz végén, gyakran novemberben esik és (a 20. század végi adatok alapján) néhány hónapig tart, de a Kárpátokban akár 6-7 hónapig is hótakaró boríthatja a magasabb részeket. A csapadék nagy része a hegyekben hó, a medencékben eső alakjában hullik.^[9]

Kolozsvár éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	14,0	19,3	26,6	30,2	32,5	36,0	37,0	38,0	33,7	32,6	26,0	18,7	38,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	0,3	3,2	10,0	15,0	20,3	22,6	24,5	24,3	20,7	14,6	6,3	1,8	13,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−6,5	−4,7	−0,6	4,0	8,6	11,3	12,7	12,2	8,9	3,8	−0,7	−4,2	3,8
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−34,0	−32,0	−22,0	−8,4	−3,5	0,4	5,2	3,5	−3,0	−8,8	−22,0	−28,0	−34,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)	24	20	22	48	69	95	81	60	36	31	30	32	548
Havi napsütéses órák száma	71	99	165	175	231	238	274	262	205	166	75	55	2016
Forrás: NOAA, Romániai Statisztikai Int.

Marosvásárhely éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	14,0	19,0	27,0	32,5	34,4	35,3	39,0	38,5	38,2	31,5	26,5	18,3	39,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	0,6	3,6	9,9	16,0	21,0	23,7	25,2	25,2	21,7	16,0	8,4	2,4	14,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−8,3	−5,4	−0,8	4,0	8,7	11,7	12,9	12,3	8,7	3,6	0,0	−4,6	3,6
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−32,8	−32,0	−27,3	−7,5	−1,6	0,3	4,6	2,7	−3,3	−8,4	−19,6	−25,9	−32,8
Átl. csapadékmennyiség (mm)	31	27	27	49	73	89	84	65	45	39	35	36	600
Forrás: Weatherbase. Weatherbase. (Hozzáférés: 2010); Climate:Târgu Mureș. Climate-Data. (Hozzáférés: 2018)

Nagyszeben (1981–2010) éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	15,6	21,3	30,6	30,2	32,1	35,4	38,3	38,4	39,5	32,5	27,0	19,3	39,5
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	1,8	4,5	10,1	16,0	21,3	24,2	26,3	26,2	21,4	16,2	9,1	3,1	15,1
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−6,9	−5,9	−1,2	3,9	8,6	11,6	13,3	12,7	8,7	3,5	−1,2	−5,3	3,5
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−31,8	−31,0	−24,5	−12,0	−3,6	1,0	4,2	1,0	−3,6	−9,4	−21,3	−29,8	−31,8
Átl. csapadékmennyiség (mm)	25	25	34	53	69	93	92	77	60	40	31	31	629
Havi napsütéses órák száma	68	97	138	164	215	228	248	238	172	148	89	61	1866
Forrás: WMO; Román Stat. Int. ; NOAA; Deutscher Wetterdienst

Csíkszereda éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	12,0	16,0	23,0	26,0	30,0	32,0	35,0	35,0	33,0	27,0	22,0	17,0	35,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	−2,9	0,7	7,1	13,9	19,1	21,8	23,4	23,4	20,1	14,4	6,0	−0,1	12,3
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−12,5	−10,1	−5,1	0,5	4,9	8,0	9,2	8,0	4,5	−0,2	−3,5	−8,4	−0,3
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−33,0	−33,0	−28,0	−14,0	−8,0	−1,0	0,0	−3,0	−8,0	−14,0	−27,0	−33,0	−33,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)	29	26	27	43	71	91	83	66	40	33	28	29	566
Forrás: Meteo Romania ; climate-data

Moldva

Moldvában az évi csapadék 400-600 mm között alakul, de előfordulnak erősen csapadékos vagy aszályos évek is. Gyakoriak a késő tavaszi és kora őszi fagyok. Az uralkodó széljárás ebben az országrészben északi-északkeleti irányú,^[10] de nem olyan erős, mint a Román-alföldön, és nem okoz annyi kárt sem.

Jászvásár (Iași) (1981–2010) éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	16,7	22,5	27,0	31,8	36,4	38,0	40,1	39,7	38,0	33,9	29,0	19,5	40,1
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	1,1	3,3	9,3	16,7	23,1	26,1	28,1	27,8	22,4	16,1	8,1	2,3	15,4
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−5,2	−4,2	−0,1	5,4	10,6	14,2	15,9	15,2	10,8	5,9	0,9	−3,7	5,5
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−30,6	−36,3	−22,7	−9,4	−3,0	3,5	6,3	4,6	−3,5	−9,6	−21,1	−29,5	−36,3
Átl. csapadékmennyiség (mm)	28	26	31	46	55	88	75	55	55	37	34	32	562
Havi napsütéses órák száma	67	91	136	180	256	260	288	275	200	153	79	61	2046
Forrás: WMO; ogimet ; Román Stat. Int. ; NOAA ; Deutscher Wetterdienst

Galați (1981–2010) éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	17,3	22,4	27,8	31,8	36,2	37,8	40,5	40,4	35,7	33,5	25,6	20,0	40,5
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	2,3	4,5	10,1	17,0	23,3	26,9	29,2	28,9	23,5	17,0	9,3	3,4	16,3
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−4,1	−3,1	0,9	6,4	11,7	15,5	17,3	16,8	12,3	7,3	2,0	−2,5	6,8
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−26,5	−28,6	−17,2	−5,2	−0,1	3,8	7,3	6,2	−1,5	−6,8	−17,4	−20,7	−28,6
Átl. csapadékmennyiség (mm)	27	24	31	39	46	69	50	43	46	37	35	40	487
Havi napsütéses órák száma	79	112	157	200	266	284	311	294	225	171	91	72	2262
Forrás: ogimet; Román Stat. Int.; NOAA; Deutscher Wetterdienst

Román-alföld

A Román-alföld évi csapadékmennyisége hasonló mint a magyar Alföldé (400 – 600 mm). A tél jellemzően igen hideg, a hőmérséklet néha mínusz 25-30 fokig esik. A szél télen erős és kellemetlen. Tavasszal a hó olvadásával a Kárpátokból kilépő folyók időnként árvizet okoznak. A tavasz és az ősz jellemzően rövid. A keletről áramló száraz légtömegek komoly károkat okoznak a mezőgazdaságnak.^[11]

Craiova (átlag: 1981–2010, extrém: 1931–1990) éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	16,8	21,4	28,4	31,8	35,3	37,8	40,4	40,8	40,1	34,4	23,5	18,4	40,8
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	2,8	5,5	11,2	17,7	23,5	27,2	29,7	29,4	24,3	17,4	9,3	3,4	16,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−4,1	−2,8	1,4	6,3	11,3	14,6	16,5	16,3	12,1	7,0	1,7	−2,7	6,5
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−30,5	−27,4	−19,4	−4,4	−2,0	4,4	7,5	6,4	−2,0	−6,0	−14,8	−24,1	−30,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)	37	34	39	51	62	70	66	52	43	42	49	52	597
Havi napsütéses órák száma	82	117	159	200	261	278	308	295	219	162	93	68	2242
Forrás: WMO; ogimet; NOAA; Deutscher Wetterdienst

Bukarest éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	16,0	20,0	29,0	32,0	37,0	37,0	39,0	41,0	39,0	35,0	24,0	18,0	41,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	1,5	4,1	10,5	18,0	23,3	26,8	28,8	28,5	24,6	18,0	10,0	3,8	16,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−5,5	−3,3	0,3	5,6	10,5	14,0	15,6	15,0	11,1	5,7	1,6	−2,6	5,7
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−32,0	−26,0	−19,0	−4,0	0,0	5,0	8,0	7,0	0,0	−6,0	−14,0	−23,0	−32,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)	40	36	38	46	70	77	64	58	42	32	49	43	595
Havi napsütéses órák száma	61	85	155	180	248	270	341	310	240	155	60	62	2167
Forrás: worldweather.org

Dobrudzsa

Dobrudzsában az évi csapadékmennyiség 500 mm alatti, gyakori a több hónapon át tartó nyári szárazság.^[11] A tél egy kicsit enyhébb, mint Románia többi része, a nyár pedig forró és száraz. A Fekete-tenger hatása főként a part menti szűk területet érinti. Télen száraz és ekkor nagyon hideg szél fúj.

Konstanca (Constanța) (1981–2010) éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	18,3	24,5	30,8	31,9	36,9	36,9	38,5	36,8	34,8	31,0	26,5	21,0	38,5
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	4,5	5,7	9,3	14,1	20,0	24,7	27,2	27,1	22,7	17,4	11,3	6,2	15,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−1,4	−0,7	2,7	7,3	12,5	16,9	19,1	19,0	14,9	10,3	4,9	0,3	8,9
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−24,7	−25,0	−12,8	−4,5	1,8	6,4	7,6	8,0	1,0	−12,4	−11,7	−18,6	−25,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)	28	24	34	32	38	40	38	35	42	37	46	37	430
Havi napsütéses órák száma	87	110	140	192	272	282	327	308	230	168	102	83	2301
Forrás: WMO, ogimet, Román Stat. Int, Deutscher Wetterdienst

Jegyzetek

↑ Benedek 28. o.
↑ Benedek 30. o.
↑ ^a ^b Péczely György
↑ Climatic Records in Romania. Administratia Nationala de Meteorologie. [2009. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 15.)
↑ ^a ^b ^c ^d Panoráma
↑ Benedek 28. o.
↑ ^a ^b ^c ^d ^e Benedek 29. o.
↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f Benedek 30. o.
↑ ^a ^b ^c ^d ^e Mátyás Vilmos: Utazások Erdélyben; 1986
↑ Tompos Erzsébet, Czellár Katalin: Moldvai utazások; 1980
↑ ^a ^b Futó József

Források

↑ Benedek: Benedek József: Románia: Tér - gazdaság - társadalom. 33 magyar szerző. Kolozsvár: Nemzeti Kisebbségkutató Intézet; (hely nélkül): Kriterion. 2011. ISBN 978-973-26-1038-1
↑ Péczely György: A Föld éghajlata. Budapest: Tankönyvkiadó. 1986.
↑ Futó József: Frisnyák Sándor: Kontinensek földrajza 1: A Kárpátok. Budapest: Tankönyvkiadó. 1988.
↑ Panoráma: Románia. Budapest: Panoráma. 1971.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Románia éghajlata témájú médiaállományokat.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[B28-1] Benedek 28. o.

[2] Benedek 30. o.

[Péczely_György_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--3] Péczely György

[4] Climatic Records in Romania. Administratia Nationala de Meteorologie. [2009. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 15.)

[Panoráma_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--5] Panoráma

[6] Benedek 28. o.

[B29-7] Benedek 29. o.

[B30-8] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f Benedek 30. o.

[Mátyás_Vilmos:_Utazások_Erdélyben;_1986_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--9] Mátyás Vilmos: Utazások Erdélyben; 1986

[Tompos_Erzsébet,_Czellár_Katalin:_Moldvai_utazások;_1980_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--10] Tompos Erzsébet, Czellár Katalin: Moldvai utazások; 1980

[Futó_József_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--11] Futó József

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]