Ugrás a tartalomhoz

Oroszország éghajlata

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Oroszország éghajlata az ország óriási kiterjedése miatt igen változatos, a hideg éghajlati övtől a szubtrópusokig számos éghajlati terület megtalálható. Az ország éghajlatát alapvetően a földrajzi fekvése határozza meg. A terület észak felől nyílt, így a Jeges-tenger felől akadálytalanul tudnak behatolni a hideg arktikus légtömegek, ugyanakkor délről a magas hegységek több helyen megakadályozzák a melegebb légáramlatok érvényesülését. A hatalmas észak-déli irányú kiterjedés elősegíti, hogy az éghajlat és a növényzet összefüggő övezeteket alakítson ki, amelyek földrajzi egységet alkotnak.[1]

Éghajlati területek

[szerkesztés]
Oroszország a Köppen-féle éghajlati osztályozáson (angol nyelvű)

Az országban a következő éghajlati területeket találjuk meg [2]:

Hideg éghajlati öv

  • Sarkvidéki (állandóan fagyos) éghajlati terület
  • Sarkköri (tundra) éghajlati terület

Mérsékelt éghajlati öv

Szubtrópusok

Hegyvidéki éghajlat

Összehasonlító táblázatok

[szerkesztés]

Hőmérséklet és csapadék

[szerkesztés]
város Abszolút maximum
°C		 Éves középhőmérséklet
°C		 Abszolút minimum
°C		 Évi átl. csapadék
mm		 Maximális csapadék
mm		 átl. szél
m/s
Moszkva 38.2 5.8 -42.1 707 882 1.4
Szentpétervár 37.1 5.8 -35.9 662 842 2.2
Murmanszk 32.9 0.6 -39.4 494 639 4.6
Asztrahán 41.0 10.5 -33.0 233 419 2.8
Mahacskala 40.2 12.4 -26.8 340 450 3.7
Szocsi 39.4 14.2 -13.4 1684 2835 2.2
Omszk 40.4 2.1 -45.5 415 589 3.0
Jekatyerinburg 38.8 3.5 -46.7 537 719 2.9
Norilszk 31.7 -9.3 -51.2 564 1086 6.0
Irkutszk 37.2 1.0 -49.7 472 797 2.1
Vlagyivosztok 34.1 4.9 -31.4 818 1272 6.0
Jakutszk 38.4 -8.8 -64.4 237 330 1.7

forrás: pogoda.ru.net: Погода и Климат

Napsütés

[szerkesztés]
Átlagos napsütés (óra)
város Jan Feb Már Ápr Máj Jún Júl Aug Sze Okt Nov Dec évi város
Asztrahán (Kaszpi-mélyföld) 87 107 164 225 295 315 332 310 252 180 84 59 2410 Asztrahán
Borzja (mongol-kínai határvidék) 152 203 264 267 304 303 276 270 231 226 162 140 2797 Borzja
Nahodka (Távol-Kelet) 203 212 210 202 205 177 167 187 208 213 191 192 2368 Nahodka
Moszkva 31 71 127 171 264 276 273 236 144 78 33 19 1723 Moszkva
Murmanszk (Kola-fsz. északi part) 0 34 121 183 192 228 236 155 90 47 6 0 1292 Murmanszk
Petropavlovszk-Kamcsatszkij (Kamcsatka) 105 116 177 192 192 192 171 177 177 158 123 93 1872 Petropavlovszk-Kam.
Szentpétervár 22 54 124 180 260 276 267 214 129 71 24 12 1633 Szentpétervár
Szevasztopol (Krím-fsz.) 62 75 145 202 267 316 356 326 254 177 98 64 2342 Szevasztopol
Szimusir (Kuril-szk., Távol-Kelet) 31 45 87 117 124 111 102 102 132 130 60 34 1075 Szimusir
Szocsi (Fekete-tenger K-i partja) 96 107 146 162 220 258 279 282 225 195 120 87 2177 Szocsi
Habarovszk (Távol-Kelet) 146 184 233 213 242 261 248 217 213 189 159 146 2449 Habarovszk
Jakutszk (Kelet-Közép-Szibéria) 19 99 233 273 304 333 347 273 174 105 60 9 2229 Jakutszk

összehasonlításképp:

ország város Jan Feb Már Ápr Máj Jún Júl Aug Sze Okt Nov Dec évi forrás
 Magyarország Budapest 62 93 137 177 234 250 271 255 187 141 69 52 1988 [3]

Területenként

[szerkesztés]

Örök fagy

[szerkesztés]

A Jeges-tenger legészakibb szigetein van állandóan fagyos éghajlat. Az év minden hónapjának középhőmérséklete 0 °C alatt marad. A kevés csapadék szitáló hó alakjában hull le, nem olvad el, és mint összefüggő belföldi jég gyűlik össze, majd gleccserekként távozik a szigetekről. A vastag jégtakaró miatt talaj nem alakul ki. Legfeljebb szálban álló kőzet bukkan helyenként a felszínre. Magasabb rendű növényzet nincs, de az alacsonyabb rendű algák még ilyen mostoha körülmények között is előfordulnak. [4]

Tundra

[szerkesztés]

A tundra éghajlati terület a kontinentális Oroszország legészakibb területein hol szélesebb, hol keskenyebb sávban övezi a Jeges-tenger partját. A Tajmir-félszigetnél a legszélesebb.[2] Ezt a klímaterületet a hosszú, hideg tél és a rövid, hűvös nyár jellemzi. Leghidegebb a Léna folyó torkolatvidéke. Innen keletre és nyugatra az óceán hatására fokozatosan enyhül a tél hidege. Legenyhébb a Murman-part vidéke, ezért jégmentes Murmanszk kikötője. [5]

A legtöbb csapadékot – a ciklonhatás miatt – a nyugati területeken mérik. Viszont a Léna folyó torkolatvidékén az évi csapadék a 200 mm-t sem éri el. A rövid nyáron a vékony hótakaró elolvad, de a fagyott talajba nem tud beszivárogni. Az alacsony hőmérséklet, az állandóan fújó erős szél és a fagyott altalaj miatt a terület jó részét tundra növénytársulás borítja. Az éghajlati terület déli részén kialakult az erdős tundra, amely átmenet a tajga felé. [2]

Malije Karmakuli éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)2,61,72,07,817,622,228,323,816,59,74,52,528,3
Átlagos max. hőmérséklet (°C)−10,9−11,5−9,1−6,7−1,44,910,39,05,5−0,1−4,8−8,1−1,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−17,3−17,9−15,2−13,0−5,80,75,14,92,1−4,0−9,9−14,1−7,0
Rekord min. hőmérséklet (°C)−36,0−37,4−40,0−29,9−25,9−9,6−2,8−1,7−9,9−21,1−29,1−36,2−40,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)302624201523363139352433336
Havi napsütéses órák száma0251072151891732291437340301197
Forrás: Pogoda.ru.net ; NOAA (napsütés)


Tajga

[szerkesztés]

A nyugati határtól a Csendes-óceánig összefüggően húzódik Oroszország legnagyobb éghajlati területe, a szubarktikus éghajlat vagy másképp a tajga. Hosszú, nagyon hideg tél és rövid, közepesen meleg nyár jellemzi. [2]

A leghosszabb évszak az 5-8 hónapig tartó, rendkívül hideg tél. Az országos szubarktikus átlaghoz kevésbé hideg az Atlanti-óceánhoz közelebb eső területeken. Az ősz és a tavasz rövid, mindössze néhány hét. [2]

A csapadék évi mennyisége az óceáni partoktól a kontinens belseje felé csökken. A Kamcsatka-félszigeten és az óceánra néző partokon orografikus hatásra 1000 mm fölé emelkedik. A csapadékmaximum a nyári hónapokra, a minimum a téli hónapokra jut. Nagy része hó alakjában hull le. [2]

Európa
Arhangelszk éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)5,05,212,125,330,233,034,433,427,718,39,75,834,4
Átlagos max. hőmérséklet (°C)−9,2−7,7−1,25,412,518,721,818,012,24,8−2,5−6,45,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−16,5−15,2−9,4−3,92,27,711,38,95,10,1−7,7−13,4−2,5
Rekord min. hőmérséklet (°C)−45,2−41,2−37,1−27,3−13,7−3,9−0,5−4,1−7,5−21,1−36,5−43,2−45,2
Átl. csapadékmennyiség (mm)382930304961737061665346606
Forrás: Pogoda.ru.net[6]


Szibéria
Jakutszk éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)−5,8−2,28,321,131,135,138,335,427,020,53,1−3,938,3
Átlagos max. hőmérséklet (°C)−39,5−31,4−14,10,012,121,725,121,511,9−3,5−24,4−36,8−4,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−45,9−41,2−29,8−14,3−0,38,311,78,50,7−12,3−32,8−43,2−15,7
Rekord min. hőmérséklet (°C)−63,0−64,4−54,9−41,0−18,1−7,2−1,5−7,8−14,2−40,9−54,5−59,8−64,4
Átl. csapadékmennyiség (mm)976101837393729201612240
Forrás: Pogoda.ru.net[7]


Irkutszk éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)2,310,220,029,234,535,037,234,129,024,514,14,637,2
Átlagos max. hőmérséklet (°C)−12,8−7,80,39,418,122,724,822,215,77,7−2,7−10,67,3
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−21,8−19,6−12,2−2,83,69,313,010,94,3−2,5−11,6−19,1−4,0
Rekord min. hőmérséklet (°C)−49,7−44,7−37,3−31,8−14,3−6,00,4−2,7−11,9−30,5−40,4−46,3−49,7
Átl. csapadékmennyiség (mm)138121837781149152212016480
Forrás: Pogoda.ru.net[8]


Krasznojarszk éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)6,08,517,531,433,434,836,235,131,324,513,68,636,2
Átlagos max. hőmérséklet (°C)−11,9−10,3−2,16,915,322,124,321,014,46,1−4,5−10,76,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−20,3−19,2−11,8−3,23,710,113,110,64,7−2,0−12,0−19,1−3,7
Rekord min. hőmérséklet (°C)−52,8−40,8−38,7−25,7−10,6−3,63,3−1,2−9,6−25,1−42,3−47,0−52,8
Átl. csapadékmennyiség (mm)151315264758806841413726467
Forrás: Pogoda.ru.net[9]


Kontinentális

[szerkesztés]

A kontinentális éghajlat i területnek mindhárom változata kialakult Oroszország területén. Legnagyobb területet a hűvös nyarú változat foglalja el, amely Moszkvában is domináns. A meleg nyarú változat délebbre jellemző, míg a Távol-Keleten, az Amur-melléken a monszun változattal találkozunk.[2] A kontinentális éghajlat hasonlít a szubarktikushoz (tajga), de annál jóval melegebb. A tél a legenyhébb a Balti-tenger partján, a legzordabb Közép-Szibériában és a Távol-Keleten. A 3-4 hónapig tartó nyár meleg. [2]

Az évi csapadékmennyiség a tengerpartoktól a kontinens belseje felé csökken. A Baltikumban 600 mm körüli, az ázsiai területeken már csak 350-400 mm. A Szihote-Aliny keleti lejtőjén 1000 mm fölé emelkedik. A csapadékmaximum a nyár elején, a csapadékminimum a téli hónapokban van. [2]

Európa
Moszkva éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)8,68,317,528,033,234,738,236,732,324,012,69,638,2
Átlagos max. hőmérséklet (°C)−4,6−3,12,311,118,122,223,421,415,28,20,6−3,09,4
Átlaghőmérséklet (°C)−7,5−6,7−1,46,312,817,118,416,410,85,0−1,6−5,45,4
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−10,5−9,9−5,02,27,311,913,612,06,92,2−3,9−7,91,6
Rekord min. hőmérséklet (°C)−42,2−38,2−32,4−21,0−7,5−2,31,3−1,2−8,5−16,1−32,8−38,8−42,2
Átl. csapadékmennyiség (mm)463633385284908067666053705
Havi napsütéses órák száma33721281702652792712381477832181731
Forrás: [10][11][12][13]


Nyizsnyij Novgorod éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)5,57,017,326,332,536,336,436,031,024,213,28,536,4
Átlagos max. hőmérséklet (°C)−8,1−7,2−1,18,917,322,023,621,815,36,8−0,7−5,97,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−14,5−13,8−8,20,77,512,014,312,57,31,1−5,4−11,60,2
Rekord min. hőmérséklet (°C)−41,2−37,2−28,3−19,7−6,9−1,85,10,9−5,4−16,0−29,4−41,4−41,4
Átl. csapadékmennyiség (mm)403328365264766757595650618
Forrás: Pogoda.ru.net[14]


Szamara éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)4,26,815,831,134,439,639,037,734,226,014,07,339,6
Átlagos max. hőmérséklet (°C)−9,3−8,1−1,711,020,324,626,024,518,28,4−0,7−6,39,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−15,9−15,4−8,81,99,213,815,714,08,61,4−5,7−12,10,6
Rekord min. hőmérséklet (°C)−43,0−36,9−31,4−20,9−4,9−0,42,02,3−3,4−27,3−28,1−41,3−43,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)463533393258645245525451561
Forrás: Pogoda.ru.net[15]


Ázsia
Habarovszk éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)0,26,317,024,831,632,838,335,628,925,815,56,638,3
Átlagos max. hőmérséklet (°C)−16,9−12,0−2,39,217,723,226,124,418,49,6−3,5−14,06,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−24,4−20,9−11,8−0,66,512,816,815,89,30,7−11,1−21,0−2,2
Rekord min. hőmérséklet (°C)−38,9−35,1−28,9−15,1−3,12,47,94,8−3,3−15,6−27,4−36,7−38,9
Átl. csapadékmennyiség (mm)15111743588214415489512318705
Forrás: Pogoda.ru.net[16]


Vlagyivosztok éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)5,09,915,222,729,531,833,633,030,023,417,59,433,6
Átlagos max. hőmérséklet (°C)−9,3−5,91,28,814,217,021,123,319,612,92,9−5,98,4
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−17,1−14,0−6,11,26,210,615,617,813,05,7−4,1−13,01,4
Rekord min. hőmérséklet (°C)−31,4−28,9−22,0−8,1−0,83,78,810,12,2−9,7−23,0−28,1−31,4
Átl. csapadékmennyiség (mm)1519255461100124153126663818799
Forrás: Pogoda.ru.net[17]


Száraz

[szerkesztés]

A száraz éghajlat az Azovi-tenger keleti részén kezdődik, majd kelet felé húzódva magába foglalja a Kaszpi-mélyföldet is és tovább nyúlik Belső-Ázsia felé. A száraz éghajlati területnek mindkét változata kialakult: a mérséklet övi sztyepp és a sivatagi éghajlat is.[2]

A csapadék évi mennyisége a hosszú és forró nyárhoz viszonyítva nagyon kevés, mindenhol 450 mm alatti. Zöme késő tavasszal és nyáron hull le. A sivatagi változat a Kaszpi-tengertől északra és keletre alakult ki, nagy része a SZU más utódállamaiban terül el.

Asztrahán éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)−0,10,87,817,423,829,332,030,724,416,37,41,216,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−6,5−7,1−1,95,912,117,419,618,112,36,00,4−4,66,0
Rekord min. hőmérséklet (°C)−31,8−33,6−26,9−8,9−1,16,110,16,1−2,0−10,5−25,8−29,9−33,6
Átl. csapadékmennyiség (mm)161216232825242117181816234
Havi napsütéses órák száma8710616322629331633230925218184582407
Forrás: Pogoda.ru.net; NOAA (napsütés)


Mediterrán

[szerkesztés]

A szubtrópusi mediterrán éghajlat az annektált Krím-félsziget legdélibb, keskeny parti sávján, illetve a Fekete-tenger Kaukázus alatti partvidékén alakult ki.[18] Itt van az ország legmelegebb területe. A nyár a leghosszabb évszak, de a tenger közelsége miatt sehol sem forró. A tél rövid és enyhe. Gyakori az északi hidegbetörés, amely nagy károkat okoz a mediterrán növényzetben. A tavasz és az ősz – ellentétben a mérsékelt övi területekkel – hosszú.[19]

Az évi csapadék a Kaukázus alatt meghaladja az 1000 mm-t, a Krím déli tengerpartján 600 mm körül alakul. A havazás itt ritka, ha egyáltalán esik, rövid idő alatt elolvad. [2]

Szocsi éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)21,223,530,033,734,435,039,038,536,032,329,123,139,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)9,59,912,116,020,424,026,627,124,220,015,711,818,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)3,23,25,08,512,716,419,219,416,112,38,55,410,9
Rekord min. hőmérséklet (°C)−13,4−15,0−7,4−5,51,77,112,010,42,7−3,2−5,4−8,3−15,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)1831201151228999931111331351822021584
Havi napsütéses órák száma96105145161220258279280225195120862170
Forrás: Pogoda.ru.net[20]


Jalta (átlagokː 1981–2010) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)17,819,027,828,533,034,239,139,135,031,525,322,839,1
Átlagos max. hőmérséklet (°C)7,17,19,514,419,824,728,328,423,417,812,48,616,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C)2,31,63,57,712,617,220,520,515,911,26,73,710,3
Rekord min. hőmérséklet (°C)−12,2−12,3−7,3−3,82,87,812,28,93,9−1,1−8,9−7,4−12,3
Átl. csapadékmennyiség (mm)766051333436314642536883613
Havi napsütéses órák száma737913518023728631629023516699672163
Forrás: Pogoda.ru.net Климат Ялты (orosz nyelven). Погода и климат. (Hozzáférés: 2015. november 28.)


Hegyvidéki

[szerkesztés]

Hegyvidéki éghajlat alakult ki a Kaukázusban, a Kamcsatka-félszigeten és Szibéria déli hegyvidékein, így az Altajban és a Szajánokban. Hőmérsékletük a környező területeknél alacsonyabb; a csapadék lehet több vagy kevesebb, de kis távolságon belül is nagy a változatosság.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Panoráma
  2. ↑ a b c d e f g h i j k Futó József
  3. ↑ Monthly Averages for Budapest, Hungary (based on data from 1970–2010)
  4. ↑ Futó József 45. o.
  5. ↑ Futó József 46. o.
  6. ↑ Pogoda.ru.net (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2013. július 5.)
  7. ↑ Pogoda.ru.net (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2007. szeptember 8.)
  8. ↑ Pogoda.ru.net (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2013. július 5.)
  9. ↑ Pogoda.ru.net (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2007. szeptember 8.)
  10. ↑ 2008 volt Moszkva legmelegebb éve (orosz nyelven). [2020. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 5.)
  11. ↑ Napsütéses órák száma 2007-ben (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2009. február 21.)
  12. ↑ Pogoda.ru.net (orosz nyelven). (Hozzáférés: 0820. január 9.)
  13. ↑ Average monthly_naposshine hours (see russian "Норма (часы)") (orosz nyelven). Meteoweb.ru. (Hozzáférés: 2120. február 9.)
  14. ↑ Pogoda.ru.net (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2007. szeptember 8.)
  15. ↑ Pogoda.ru.net (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2007. szeptember 8.)
  16. ↑ Pogoda.ru.net (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2007. szeptember 8.)
  17. ↑ Pogoda.ru.net (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2007. szeptember 8.)
  18. ↑ Péczely György
  19. ↑ Futó József 55. o.
  20. ↑ Pogoda.ru.net (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2007. szeptember 7.)

Források

[szerkesztés]
  • ↑ Péczely György: A Föld éghajlata. Budapest: Tankönyvkiadó. 1986.  
  • ↑ Futó József: Kontinensek földrajza 1. Budapest: Tankönyvkiadó. 1988.  
  • ↑ Panoráma: Szovjetunió. Budapest: Panoráma. 1974.  

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Oroszország_éghajlata&oldid=27264625”