Jalta
Jalta (ukrán és orosz írással Ялта, krími tatár nyelven Yalta) járási jogú város a Krím félszigeten.[1] Jelentős üdülőváros a Fekete-tenger északi partján. Neve a görög γιαλος (am. biztonságos part) kifejezésből ered.
2014 március 16-án, jelentős orosz katonai beavatkozás keretében tartott referendumon Krím félsziget lakossága, 83,1%-os részvétel mellett, a leadott szavazatok 96,7%-os többséggel kinyilvánította azon szándékát, hogy Krím önálló köztársaságként csatlakozzon az Oroszországi Föderációhoz.
2014 márciusában a Krími Köztársaság részeként a város orosz fennhatóság alá került, amit Ukrajna és a nemzetközi közösség sem ismert el hivatalosan.
Földrajz
[szerkesztés]A Krím déli részén húzódó Krími-hegység vonulata és a tengerpart közötti szűk 5–8 km-es sávban helyezkedik el a Nagy-Jalta üdülőhely, Jaltával a központtal valamint Gurzuf, Masszandra, Livádia, Koreiz, Miszhor, Szimeiz és Forosz településekkel.
Éghajlat
[szerkesztés]Klímája szubtrópusi mediterrán, melyet az enyhe és csapadékos tél, hűvös tavasz, forró és hosszú nyár, valamint meleg ősz jellemez. A januári átlaghőmérséklet 4 °C, júliusban pedig 24 °C. Az évi átlagos csapadékmennyiség 600 mm körüli.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 17,8 | 19,0 | 27,8 | 28,5 | 33,0 | 34,2 | 39,1 | 39,1 | 35,0 | 31,5 | 25,3 | 22,8 | 39,1 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 7,1 | 7,1 | 9,5 | 14,4 | 19,8 | 24,7 | 28,3 | 28,4 | 23,4 | 17,8 | 12,4 | 8,6 | 16,9 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 2,3 | 1,6 | 3,5 | 7,7 | 12,6 | 17,2 | 20,5 | 20,5 | 15,9 | 11,2 | 6,7 | 3,7 | 10,3 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −12,2 | −12,3 | −7,3 | −3,8 | 2,8 | 7,8 | 12,2 | 8,9 | 3,9 | −1,1 | −8,9 | −7,4 | −12,3 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 76 | 60 | 51 | 33 | 34 | 36 | 31 | 46 | 42 | 53 | 68 | 83 | 613 |
| Havi napsütéses órák száma | 73 | 79 | 135 | 180 | 237 | 286 | 316 | 290 | 235 | 166 | 99 | 67 | 2163 |
| Forrás: Pogoda.ru.net Климат Ялты (orosz nyelven). Погода и климат. (Hozzáférés: 2015. november 28.) | |||||||||||||
Növényzet
[szerkesztés]Télen virágzik a hóvirág, az ibolya, a kankalin, a jázmin, a mandula, a mogyoró, a som és a szamóca. A tavasz a legvirágosabb évszak. A nyár a rózsa, a liliomfa, a gránátalma, a babérrózsa és a lilaakác virágzásának az ideje. A cseresznye és a szőlő szüretelés ideje is.
Történet
[szerkesztés]
 |
Ez a szócikk vagy szakasz kronológiát használ folyó szöveg helyett. „A cikkek formája a természetes, folyamatos próza.” (Lásd Stilisztikai útmutató.) Kérjük, segíts átírni a szócikket folyó szöveggé! |
- 15. század első felében a Mangupa fejedelemséghez tartozott
- 1475-től Oszmán Birodalomhoz tartozik
- 1774 a Krími Tatár Kánság függetlenné vált
- 1783-tól az orosz birodalom része
- 19. század elején a mai Jalta területén, Jalta, Autka és Gyerekoj falvak álltak
- 1838-ban kapta meg a városi címet és lett járási székhely.
- Az 1917-es októberi orosz forradalom után a 20-as, 30-as években jelentős fejlesztések történtek. Felújították a kikötőt, üzemek épültek. Az infrastruktúrában óriási eredmény volt a Szevasztopol–Jalta magasfeszültségű vezeték üzembe helyezése. A helyben termelt dohány feldolgozására fermentáló üzem épült.
- 1944. április 16-án véget ért az 1941 óta tartó német megszállás
- 1945. február 4-én kezdődött a jaltai konferencia, ahol a szövetségesek, a Szovjetunió, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok képviselői megállapodtak a második világháború utáni Európa politikai felosztásáról.
- 1954-ben Nyikita Hruscsov javaslatára, gazdasági és területellátási indokból, Krímet az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasághoz csatolta. Ezzel egyidejüleg, az Ukrán SzSzK-tól a félszigettel megegyező határmenti területsáv lett az Oroszországi SzSzSzK-hoz csatolva.
- a Szovjetunió felbomlásakor Ukrajna részeként szakadt le a Szovjetunióról.
- 1991-ben hivatalos és eredményes referendumot tartottak, ahol elnyerte önállóságát. A referendum eredményét elismerte Ukrajna.
- 1992-ben létrehozták a Krím önálló alkotmányát, de ezt rövid idővel később az Ukrán Parlament (Verhova Rada) eltörölte.
- 1998-ban, (az 1991-es referendum eredményéhez képest jóval szerényebb mértékű) önállóságot biztosító autonómiát kapott. Erről nem tartottak népszavazást.
Gazdaság
[szerkesztés]Az 1970-es években a Masszandra Borászati Kombinát állította elő a Szovjetunió teljes bortermelésének közel a felét. Szintén jelentős mennyiségű illóolaj készült a helyi Krím Rózsája cég üzemeiben.
Közlekedés
[szerkesztés]A város közlekedésének érdekessége, hogy Szimferopollal a világ leghosszabb, 86 km-es trolibuszvonala köti össze
Turizmus
[szerkesztés]A Fekete-tenger vízének sótartalma megközelíti az óceánokét, de a felületi rétegekben csak a fele. A legmelegebb napokon a tengervíz hőmérséklete a partközelben eléri a +26 °C.
A strandoláson kívül különleges éghajlata miatt, légzőszervi és számos egyéb betegségben szenvedőknek is kifejezetten javasolt az üdülés Jaltában, illetve a Krím félsziget déli partvidékén.
Látnivalók
[szerkesztés]
- Buharai emír palotája (1907–11). Mór stílus, ma a Jalta Szanatórium része
- Aranyszájú Szent János-székesegyház (1832–1998)
- Szent Hripszime örmény templom (1909–14), Zahorodna u. 8.
- Ucsan-Szu vízesés, 4 km-re, 95 m magas
- Alekszandr Nyevszkij-székesegyház (1903) Szadova u.
- Badarszko kúria (1902–10) Scsorsza u. 2.
- Masszandra Park
- Rakparti sétány
- Partmenti (Primorszki) Park
- Mária-templom (1885), Csehov u.
- Csehov Szanatórium (20. század eleje) Halturina u.
- Szent Tiron Tódor-templom, Selomejevszka u.
- Magaracs Szőlészeti és Borászati Intézet, Kirov u. 25. Túrák vezetéssel, borkóstolóval.
- Kötélpálya a Dicsőség- és Darszan-dombra
- Csehov Színház, Jekatyerinszka u. 11.
- Livádiai Palota
Testvérvárosai
[szerkesztés]
.svg){kind=small}
.jpg)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Jalta című cseh Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Ez a cikk közvetlenül vagy közvetve említést tesz a Krím, illetve a rajta fekvő Szevasztopol város hovatartozásáról, amely jelenleg vitatott. A terület 2014. március 16-ig Ukrajna része volt Krími Autonóm Köztársaság néven. Március 16-án a régióban népszavazást tartottak a félsziget függetlenné válásáról. Március 18-án a népszavazás nyomán létrejött Krími Köztársaság csatlakozási szerződést írt alá Oroszországgal, amely március 20-án módosította alkotmányát és új föderációs alanyként ismerte el Szevasztopolt és a Krími Köztársaságot. A helyi lakosok orosz állampolgárságot kaptak, a területen bevezették az orosz fizetőeszközt, és a félszigetet Oroszország déli katonai körzetéhez csatolták. Ezzel szemben Ukrajna és a világ országainak többsége (köztük Magyarország) nem tekinti törvényesnek a népszavazást és nem ismeri el a félsziget Oroszországhoz való csatlakozásának legitimitását.
Források
[szerkesztés]- O. Volubejev: Nagy-Jalta (Progressz Kiadó, Moszkva, 1979)
További információk
[szerkesztés]- Látnivalók (ukránul és angolul)
| Országok és városok |  Abházia: Szuhumi ·  Bulgária: Burgasz, Várna ·  Grúzia: Batumi ·  Oroszország: Szocsi, Novorosszijszk ·  Románia: Konstanca ·  Törökország: Isztambul, Trabzon, Samsun, Zonguldak ·  Ukrajna: Odessza, Jevpatorija, Szevasztopol, Jalta, Mariupol |
|---|---|
| Félszigetek, földnyelvek | Krím · Tarhankuti-félsziget · Szarics-fok · Mehanom-fok · Çam-fok · Civa-fok · Incir-fok · Bafra-fok · Boztepe-fok · İnce-fok · Kerempe-fok · Baba-fok · Kerpe-fok · Iğneada-fok · Emine-fok · Kaliakra-fok |
| A tengerbe ömlő folyók | |
| A Fekete-tenger öblei, szorosai és melléktengerei | |
| Egyéb | |
