Ugrás a tartalomhoz

2014-es népszavazás a Krím politikai státuszáról

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(2014-es népszavazás a Krím függetlenségéről szócikkből átirányítva)
2014-es népszavazás a Krím politikai státuszáról
A választáson elsöprő győzelmet aratott az Oroszországhoz való csatlakozás, de a nemzetközi közösség szemében a választás illegitim
A választáson elsöprő győzelmet aratott az Oroszországhoz való csatlakozás, de a nemzetközi közösség szemében a választás illegitim
Dátum2014. március 16.
HelyszínKrím Krím
Szevasztopol
érvényes szavazat1 264 999 db

A 2014-es népszavazás a Krím politikai státuszáról egy 2014. március 16-án tartott népszavazás volt a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol – területi jogú város – területén. Két lehetőség közül lehetett választani: az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozás vagy az 1992-es krími alkotmány visszaállítása – maradás Ukrajna részeként jelentős szuverenitással.

A válaszlehetőségek közül egyik sem irányult a status quo fenntartására. Az 1992-es alkotmány nagyobb hatáskört adott volna a krími parlament kezébe, beleértve a teljes szuverenitást és kapcsolatfelvételt más államokkal. Ezt a válaszlehetőséget sok nyugati és ukrán újságíró úgy értelmezte, hogy egy de facto leszakadás az ukrán anyaországról.[1]

A krími és szevasztopoli vezetés illegitimnek tekintette Viktor Janukovics ukrán elnök eltávolítását a hatalomból, a 2014-es ukrán forradalmat puccsnak tekintették, így az ideiglenes ukrán kormány sem volt legitim a szemükben. A népszavazás – érvelésük szerint – erre a szituációra adott megoldási lehetőséget a krími lakosok számára; a fő kérdés, hogy mit akarnak a jövőben.[2]

A referendumot a legtöbb nyugati ország érvénytelennek tekinti, így az Európai Unió tagállamai – köztük Magyarország[3] –, valamint az Amerikai Egyesült Államok és Kanada is. Ennek a fő okaként azt nevezték meg, hogy a népszavazás lefolytatása közben az orosz katonák megszállták a területet, ezzel befolyásolva a végeredményt.[4]

Másrészt a népszavazás eredménye ellentétes a nyugati nagyhatalmak azon törekvésével, hogy minél jobban csökkentsék Oroszország katonai és gazdasági befolyási szféráját. Szevasztopolban található ugyanis az orosz fekete-tengeri flotta központi bázisa, és Ukrajna egy esetleges NATO-csatlakozás reményében 2017-ben akár fel is mondhatta volna a bázis bérleti szerződését.[5] A terület szárazföldi és tengeralatti ásványkincsei jelentős bevételt hozhatnak Oroszországnak a jövőben.

Harmadrészt az eset Koszovó USA által kiharcolt Szerbiától való elszakadása után újabb precedenst teremt a II. világháború utáni, nagyhatalmak által meghúzott államhatároknak egy központi kormányzat szándékai ellenére bekövetkező módosítására, a népek önrendelkezésének az állami szuverenitás elé helyezésére.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának tizenhárom tagja megszavazta a népszavazás érvénytelenítését, de Oroszország élt vétójogával; az oroszokkal mintegy szövetséges Kína tartózkodott. A nem kötelező erejű ENSZ-közgyűlés később elfogadta a döntést 100:11 arányban, 58 tartózkodás mellett. Kimondták, hogy a népszavazás érvénytelen, ezzel párhuzamosan megerősítették Ukrajna területi integritását.

A hivatalos eredmény szerint a Krími Autonóm Köztársaság területén 96,77% szavazta meg a csatlakozást Oroszországhoz 83,10%-os részvételi arány mellett.[6] Andrey Illarionov, az orosz kormány egykori tanácsadója szerint a népszavazás eredménye egy durván manipulált hamisítás, ugyanis az elmúlt 3 évben készült ukrán[7][7] közvélemény-kutatások szerint a krími lakosság 34%-a támogatta a csatlakozást, így az eredmény cinikusan torz. Ennek ellentmondanak az ENSZ Fejlesztési Programja által 2009 és 2011 között végzett felmérések, melyek szerint a lakosság körülbelül kétharmada támogatná az Oroszországhoz való csatlakozást.[8][9][10]

A népszavazást követően a Krím kikiáltotta elszakadását Ukrajnától, kérvényezte az ENSZ általi elismerést és felvételét az Oroszországi Föderációba. Még ugyanezen a napon Oroszország elismerte Krímet mint szuverén államot, továbbá felvette tagállamként.[11][12] Jelenleg a Krím de facto Oroszországhoz tartozik.

Háttér

[szerkesztés]
A Krím etnikai megoszlása (Szevasztopol nélkül) a 2001-es népszámlálási adatok alapján.

A 2001-es ukrajnai népszámlálás eredményei szerint a Krími Autonóm Köztársaság területén élő népesség 58,3%-a orosz, 24,3% ukrán és 12,0% krími tatár nemzetiségű. Szevasztopolban ez az arány 71,6%, 22,4% és 0,5%. A Krímen élő népesség 77%-a, a Szevasztopolban élők 94%-a orosz ajkú.

Krím és Szevasztopol a Krím félszigeten fekszik, mely terület nagy történelmi múltra tekint vissza. Jelenleg túlnyomó többségben orosz ajkúak lakják, de ennek a demográfiai jelenségnek egy radikális kitelepítési hullám az oka. Mintegy 70 évvel ezelőtt a tatár többséget deportálta az orosz vezetés, majd helyükre ukrán és orosz lakosok érkeztek.[13]

Történelme

[szerkesztés]

A Szovjetunió fennhatósága alatt az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság részét képezte a terület, egészen 1954-ig; ekkor került át – a Szovjetunión belül – az Ukrán SZSZK közigazgatása alá. A Szovjetunió felbomlásakor a Krím Ukrajna része maradt, egészen 1991-ig, amikor egy népszavazás keretében elnyerte önállóságát. Létrehozták az 1992-es alkotmányt, melyet az ukrán parlament, a Legfelsőbb Tanács nem sokkal később eltörölt. 1998-ban a terület új alkotmányt kapott, részleges autonómiával és vétójoggal az ukrán parlament döntéseivel szemben.

Szevasztopol városa és környéke az orosz fekete-tengeri flotta központi bázisa volt.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Choices in Crimea Referendum, but Neither Is ‘No’ (angol nyelven). The New York Times Company, 2014. március 14. (Hozzáférés: 2014. május 4.)
  2. ↑ Crimea won’t work with ‘illegitimate’ Kiev govt – PM Aksyonov (angol nyelven). Autonomous Nonprofit Organization “TV-Novosti”, 2014. március 7. (Hozzáférés: 2014. május 4.)
  3. ↑ Krími népszavazás: Magyarország szerint is törvénytelen (magyar nyelven), 2014. március 16. [2014. május 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 4.)
  4. ↑ U.N. General Assembly Affirms Ukraine's Territorial Integrity, Calls The World Community Not To Recognise Change Of Crimea's Status (angol nyelven). Ukrainian News Agency, 2014. március 27. [2014. május 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 4.)
  5. ↑ Az elfelejtett hadiflotta Archiválva 2014. szeptember 15-i dátummal a Wayback Machine-ben – Kitekintő, 2010. január 14.
  6. ↑ Krími népszavazás: több mint 95 százalék csatlakozna Oroszországhoz (magyar nyelven). HVG Kiadó Zrt., 2014. március 17. (Hozzáférés: 2014. május 4.)
  7. ↑ a b Динаміка ставлення населення України до Росії та населення Росії до України, яких відносин з Росією хотіли б українці (4 March 2014). Kiev International Institute of Sociology
  8. ↑ Квартальный мониторинговый отчёт. Социально-экономическое положение Крыма. Октябрь-декабрь 2009 (orosz nyelven). ПРООН в Крыму . [2014. május 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 30.)
  9. ↑ Квартальный мониторинговый отчёт. Социально-экономическое положение Крыма. Октябрь-декабрь 2010 (orosz nyelven). ПРООН в Крыму . [2014. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 30.)
  10. ↑ Отчёт о мониторинге социально-экономической ситуации в контексте реализации Стратегии экономического и социального развития АР Крым на 2011–2020 гг. Октябрь-декабрь 2011 г. (orosz nyelven). ПРООН в Крыму . [2014. május 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 30.)
  11. ↑ KPutyin jóváhagyta a krími csatlakozás szerződéstervezetét (magyar nyelven). New Wave Production Kft., 2014. március 18. [2014. május 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 4.)
  12. ↑ Aláírták a Kremlben a krími csatlakozást (magyar nyelven). Magyar Hírlap Kiadói Kft., 2014. március 18. [2014. április 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 4.)
  13. ↑ Why Why Crimea is so dangerous? (angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 4.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Crimean status referendum, 2014 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Commons:Category:Crimean referendum, 2014
A Wikimédia Commons tartalmaz 2014-es népszavazás a Krím politikai státuszáról témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=2014-es_népszavazás_a_Krím_politikai_státuszáról&oldid=27558523”