Murmanszk
Murmanszk (Мурманск) | |||
Murmanszk látképe | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Oroszország | ||
Föderációs alany | Murmanszki terület | ||
Alapítás éve | 1916 | ||
Polgármester | Mihail Jurjevics Szavcsenko | ||
Irányítószám | 183000 | ||
Körzethívószám | 8152 | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 267 422 fő (2023) | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 150 km² | ||
Időzóna | UTC+03:00 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 68° 58′, k. h. 33° 05′68.966667°N 33.083333°EKoordináták: é. sz. 68° 58′, k. h. 33° 05′68.966667°N 33.083333°E | |||
Murmanszk weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Murmanszk témájú médiaállományokat. |
Murmanszk (oroszul: Мурманск, finnül: Muurmanni, északi számiul Murmanska, kolta számi nyelven Muurman) kikötőváros Oroszország legészaknyugatibb területén, a Kola-öbölben, a Kola-félsziget északi partján, Moszkvától 1967, a Barents-tengertől 12 kilométerre, a norvég és a finn határ közelében.
Lakossága: 307 257 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]
A Murmanszki terület közigazgatási központja, fontos haditengerészeti bázis. A meleg Észak-atlanti-áramlatnak köszönhetően kikötője egész évben jégmentes.
Történelem
[szerkesztés]A várost 1916. szeptember 21-én alapították Romanov-na-Murmanye néven, – az itt épült Szemjonovszkij falu átnevezésével és városi rangra emelésével – amikor a kolai vasútvonal épült. Nevét részben a Romanov uralkodódinasztiáról kapta. Murman a Barents-tenger és a norvégok óorosz neve, amely valószínűleg a „normann” szóból származik, de egy másik etimológia szerint a számi (lapp) nyelvekből is származhat. A város neve az 1917-es forradalom után lett Murmanszk.
1918 és 1920 közt az első világháború szövetséges hatalmai, illetve az orosz fehérek tartották megszállva.
A második világháború idején Murmanszk fontos, nagy katonai jelentőségű összekötő híd volt a nyugati szövetséges hatalmak és a Szovjetunió között. Óriási áruforgalmat bonyolított: a kikötőn keresztül elsősorban feldolgozott áruk érkeztek és nyersanyagok távoztak a sarki konvojokkal.
1941-ben a német hadsereg támadást intézett a város ellen. Murmanszk hatalmas pusztítást szenvedett el, amelynél nagyobbat az orosz városok közül csak Sztálingrád élt át. A védők elkeseredett küzdelme azonban megakadályozta a város elfoglalását és az oroszok számára létfontosságú karéliai összekötő vasútvonal elvágását. 1985. május 6-án ezt a Szovjetunió a Hős Város cím Murmanszknak adományozásával ismerte el. A harc emlékére emelték a kikötőnél Aljosa monumentális szobrát, amely második világháborús szovjet katonát ábrázol. Murmanszk a háború végéig hadianyagok és egyéb utánpótlás fogadására szolgált.
A hidegháború idején Murmanszk a szovjet tengeralattjárók fő támaszpontja volt. A Szovjetunió felbomlása óta az orosz Északi Flotta és az Atomflot atomjégtörőinek fő kikötője.
A város alapításának 85. évfordulójára építették a Vlagyimir és Szuzdal fehér templomait mintázó tengeri megmentő templomát a tengerészek számára a parton.
A murmanszki vasútállomás Európa és egyben a világ legészakibb személyforgalmat bonyolító vasútállomása. A világon ténylegesen legészakabbra lévő vasútállomás a Murmanszktól kb. 100 kilométerre északnyugatra fekvő Pecsenga kisváros állomása, de ott személyforgalom nincsen.
Éghajlata
[szerkesztés]Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 7,0 | 6,6 | 9,0 | 17,6 | 29,4 | 30,8 | 32,9 | 30,2 | 24,2 | 15,0 | 9,6 | 7,2 | 32,9 |
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | −7,0 | −6,7 | −2,4 | 2,6 | 7,6 | 13,6 | 17,3 | 14,9 | 10,0 | 3,6 | −2,4 | −5,3 | 3,9 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −13,2 | −12,8 | −8,6 | −3,8 | 1,1 | 5,7 | 9,2 | 8,0 | 4,5 | −0,4 | −7,1 | −11,2 | −2,3 |
Rekord min. hőmérséklet (°C) | −39,4 | −38,6 | −32,6 | −21,7 | −10,4 | −2,5 | 1,7 | −2,0 | −5,4 | −21,2 | −30,5 | −35,0 | −39,4 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 30 | 22 | 23 | 24 | 36 | 53 | 70 | 61 | 52 | 51 | 38 | 34 | 494 |
Havi napsütéses órák száma | 3 | 33 | 122 | 182 | 192 | 228 | 236 | 154 | 89 | 47 | 7 | 0 | 1293 |
Forrás: Pogoda.ru.net,[2] NOAA (sun, 1961–1990)[3] |
A tengervíz hőmérséklete °C | |||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Jan | Feb | Már | Ápr | Máj | Jún | Júl | Aug | Sze | Okt | Nov | Dec | ||
3.4 | 2.5 | 1.9 | 2.2 | 3.9 | 7.1 | 10.5 | 10.9 | 9 | 7 | 5.3 | 4.6 | ||
Forrás: Pogoda [4] |
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született Jevgenyij Viktorovics Petrocsinyin (1976–) orosz jégkorongozó.
- Itt született Razvaljajeva Anasztázia Dmitrijevna (1986–) orosz származású magyar hárfaművész.
- Itt született Zlata Ohnevics (1986–)– Ukrajna indulója a 2013-as Eurovíziós Dalfesztiválon.
- Itt született Valentyina Jevgenyjevna Gunyina (1989–) orosz sakkozó.
Testvérvárosok
[szerkesztés]- Akureyri, Izland
- Vadsø, Norvégia
- Tromsø, Norvégia
- Groningen, Hollandia
- Jacksonville, Amerikai Egyesült Államok
- Luleå, Svédország
- Rovaniemi, Finnország
- Szczecin, Lengyelország
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 13.)
- ↑ ru:Климат Мурманска , The Climate of Murmansk (orosz nyelven). Weather and Climate (Погода и климат) . (Hozzáférés: 2016. augusztus 31.)
- ↑ Murmansk Climate Normals 1961–1990. National Oceanic and Atmospheric Administration. (Hozzáférés: 2016. február 12.)
- ↑ http://russia.pogoda360.ru/807161/
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos honlap (orosz)
Angol nyelvű hivatkozások:
- Murmanszkról utazóknak
- Műholdkép, Google Maps
- Murmanszk térképe
- Murmanszk fotók, Flickr
- A Murmanszki Állami Műszaki Egyetem honlapja (orosz nyelvű) Archiválva 2006. május 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- "Big-dollar deals tempt Arctic firms" BBC article on the energy industry's effect on Murmansk