Vlagyimir
| Vlagyimir (Владимир) | |||
 | |||
| Vlagyimir látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Föderációs alany | Vlagyimiri terület | ||
| Rang | terület székhelye | ||
| Alapítás éve | 990 vagy 1108 | ||
| Polgármester | Szergej Szaharov[1] | ||
| Irányítószám | 600000 | ||
| Körzethívószám | +7 4922 | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 352 347 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 1122 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 308 km² | ||
| Időzóna | UTC+03:00 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 56° 07′ 43″, k. h. 40° 24′ 21″56.128611°N 40.405833°EKoordináták: é. sz. 56° 07′ 43″, k. h. 40° 24′ 21″56.128611°N 40.405833°E | |||
 Vlagyimir
Pozíció a Vlagyimiri terület térképén
| |||
| Vlagyimir weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vlagyimir témájú médiaállományokat. | |||
.svg)
Vlagyimir (Владимир) város Oroszországban. A Vlagyimiri terület székhelye. A középkorban a Vlagyimir–szuzdali Nagyfejedelemség fővárosa volt, ebből az időszakból származnak a Világörökség részét képező „fehér műemlékei”.
Földrajz
[szerkesztés]Moszkvától 182 km-re keletre, a Kljazma folyó bal partján fekszik.[3][4]
Éghajlat
[szerkesztés]Vlagyimir éghajlata mérsékelt kontinentális. A havi középhőmérséklet júliusban 18 °C, januárban −11 °C; a fagymentes időszak hossza jellemzően 120–130 nap. Az éves átlagos csapadékmennyiség 560 mm, amelynek kétharmada eső formájában érkezik. Késő novembertől kora áprilisig általában hó borítja a várost. A jellemző szélirány a délnyugati.[4]
Történelem
[szerkesztés]Alapítás
[szerkesztés]A város alapítási dátumának hagyományosan 1108-at tekintik; nevét alapítója, II. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem után kapta. Vlagyimir erődöt alapított a Kljazma partján, nem messze a Nyerl torkolatától, védelmet biztosítandó a Szuzdalba vezető vízi út számára.[5][6] Egyes újabb feltételezések szerint azonban I. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem alapította 990-ben, az ezt alátámasztó források elégségessége azonban vitatott.[5]
Aranykor
[szerkesztés]1157-ben Andrej Bogoljubszkij fejedelem Szuzdalból Vlagyimirbe helyezte át székhelyét;[5][6] ettől kezdve 1439-ig itt volt a Vlagyimir–szuzdali Fejedelemség (a 12. század utolsó harmadától nagyfejedelemség[7]) központja. Metropóliát is létre akart hozni a városban, ezt a törekvését azonban a pátriárka nem támogatta.[8] 1169-ben a Rusz fővárosává emelkedett Kijev helyett:[5] innentől a nagyfejedelmek közül a primus inter paresnek már a vlagyimir–szuzdalit tekintették.[9] Ebben az időszakban épült az Arany-kapu és az Istenanya elszenderedése székesegyház. 1212-ben, IV. Vszevolod kijevi nagyfejedelem halála után azonban a Rusz önálló fejedelemségekre esett szét.[5] 1214-ben jött létre Rosztovról leválva a Vlagyimiri püspökség.[10]
Hanyatlás
[szerkesztés]1238-ban a tatárok felégették a várost, amely az ellenőrzésük alá is került. Ez korlátozta a vlagyimiri nagyhercegek hatalmát, és a fejedelemségek újraegyesítését sem tette lehetővé, ugyanakkor a város jelentőségét jelzi, hogy 1299-ben Kijevből ide helyezték át az orosz ortodox egyház székhelyét, és 1432-ig a Rusz összes nagyhercegét itt koronázták.[5]
A 14. század közepétől, különösen I. Iván moszkvai nagyfejedelem uralkodása alatt a Moszkvai Nagyfejedelemség fokozatosan megerősödött, és idővel átvette a főváros szerepét. Vlagyimir azonban – az orosz állam kialakulásában játszott szerepe miatt – továbbra is fontos politikai és kulturális központ maradt.[5]
Modernizáció
[szerkesztés]A 16–18. században a város túlnőtte a régi erőd falai által határolt területet. A 18. században számos fából épült templomot kőépületek váltottak fel. 1778-ban létrejött a Vlagyimiri kormányzóság, Vlagyimir központtal. 1838-ban épült meg a Moszkva és Nyizsnyij Novgorod közötti út, 1861-ben pedig a vasút is elérte a várost. A 19–20. század fordulóján számos jelentős épületet emeltek.[5]
Az 1930-as években indult meg az iparosítás: vegy- és gépipari üzemek létesültek. A II. világháború után jelentek meg a városban az autóbuszok és trolibuszok.[5]
A város „fehér műemlékeit” 1992-ben vette fel az UNESCO a Világörökség listájára.[5]
Infrastruktúra
[szerkesztés]Közlekedés
[szerkesztés]A Transzszibériai vasútvonal Nyizsnyij Novgorod-i ága mentén fekszik, de elérhető a Moszkva és Nyizsnyij Novgorod között vezető M7-es „Volga” autópályán is.[4]
A helyi közösségi közlekedést trolibuszok, autóbuszok és az előbbiekhez hasonlóan kötött útvonalon közlekedő mikrobuszok biztosítják, amit a taxik egészítenek ki. A városban 14 trolibusz- és több mint 20 autóbuszvonal működik, amelyek több helyütt átfedik egymást, különösen a belvárosban. Az autók száma folyamatosan növekszik; tervbe van véve a forgalom elterelése a történelmi városközpontból.[5][11]
Kultúra
[szerkesztés]A városnak két nagy egyeteme van. A kultúrát színházak, bábszínházak és egy nagy hangversenyterem szolgálja.[5]
Turizmus
[szerkesztés]A város csaknem minden látnivalója a belvárosban, a kelet-nyugati irányú Bolsaja Moszkovszkaja út mentén található.[4]
Vlagyimir és Szuzdal fehér műemlékei néven a Világörökség része az Arany-kapu, a középkori orosz védelmi építmények egyetlen fennmaradt példája; a 12. században épült és Andrej Rubljov freskóival díszített Istenanya elszenderedése székesegyház, valamint a Dmitrij-székesegyház. A közeli Bogoljubovo mellett, a Nyerl partján áll a Mária oltalma templom.[3]
Személyek
[szerkesztés]Itt születtek:
- Mihail Klavgyijevics Tyihonravov (1900–1974) mérnök, rakétatervező
- Alekszej Vlagyimirovics Batalov (1928–2017) színész
- Valentyin Ivanovics Afonyin (1939–) orosz labdarúgó, edző
- Jurij Vlagyimirovics Lodigin (1990–) görög származású, orosz válogatott labdarúgó
- Itt született és hunyt el Nyikolaj Jefimovics Andrianov (1952–2011) tornász
Testvérvárosok
[szerkesztés]Vlagyimir testvérvárosai a következők:[12]
Erlangen, Németország- Jéna, Németország
Canterbury, Egyesült Királyság
Campobasso, Olaszország- Anghiari, Olaszország
Saintes, Franciaország
Bloomington–Normal, Amerikai Egyesült Államok- Sarasota, Amerikai Egyesült Államok
Csungking, Kína
Kerava, Finnország
Jelenia Góra, Lengyelország
Ústí nad Labem, Csehország
Kardzsali, Bulgária
.svg){kind=small}
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Mayor of the city (angol nyelven). Vlagyimir, 2012. [2012. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 23.)
- ↑ https://www.citypopulation.de/en/russia/cities/central/, 2022. szeptember 27.
- ↑ a b Vladimir welcomes you! (angol nyelven). Vlagyimir, 2012. [2012. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 23.)
- ↑ a b c d City (angol nyelven). Vlagyimir, 2012. [2012. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 23.)
- ↑ a b c d e f g h i j k l Historical background (angol nyelven). Vlagyimir, 2012. [2012. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 23.)
- ↑ a b Makai János. A szuzdali fejedelmek és a volgai bolgárok, Eszmék, forradalmak, háborúk. Vadász Sándor 80 éves (pdf) (magyar nyelven), Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, 388. o. (2010). Hozzáférés ideje: 2012. április 23.
- ↑ Font, Varga (2006), i. m. 21. o.
- ↑ Font, Varga (2006), i. m. 43. o.
- ↑ Font, Varga (2006), i. m. 28. o.
- ↑ Font, Varga (2006), i. m. 44. o.
- ↑ Local transportation (angol nyelven). Vlagyimir, 2012. [2012. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 24.)
- ↑ Sister cities (angol nyelven). Vlagyimir, 2012. [2012. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 24.)
Források
[szerkesztés]- Font, Varga (2006): Font Márta, Varga Beáta. Ukrajna története (PDF) (magyar nyelven), Szeged: Bölcsész Konzorcium, 21, 28, 43. o. (2006). ISBN 963 9704 10 5. Hozzáférés ideje: 2012. április 24.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Vladimir című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos honlap Archiválva 2011. március 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (orosz, angol)
-
A Wikimédia Commons tartalmaz Vlagyimir témájú médiaállományokat.
