Ugrás a tartalomhoz

Mihail Klavgyijevics Tyihonravov

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mihail Klavgyijevics Tyihonravov
Mihail Tyihonravov 1925-ben
Mihail Tyihonravov 1925-ben
Született

Vlagyimir[1]
Elhunyt1974. március 4. (73 évesen)[1]
Moszkva[1]
Állampolgársága
Foglalkozása
IskoláiZsukovszkij Katonai Repülőmérnöki Akadémia
Kitüntetései
SírhelyeNovogyevicsi temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Mihail Klavgyijevics Tyihonravov témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Mihail Klavgyijevics Tyihonravov (cirill betűkkel: Михаил Клавдиевич Тихонравов; Vlagyimir, 1900. július 29.Moszkva, 1974. március 3.) szovjet mérnök, rakétatervező, a műszaki tudományok doktora.

Életpálya

[szerkesztés]

A Zsukovszkij Akadémia elvégzése után 1926-tól 1932-ig a repülőgépiparban dolgozott, több vitorlázó repülőgépet tervezett, épített. Az Oszoaviahim vitorlázórepülő-szekciójában ismerkedett meg Szergej Koroljovval. 19321933 között a GIRD (Rakétamozgást Tanulmányozó Csoport) egyik szerkesztő-tervező munkaközösségét vezette. 1933-tól a megalakult RNII-ben (Rakétakutató Intézet) Koroljov irányítása mellett végezhette kutatómunkáját. Tyihonravov tanítványa volt Konsztantyin Petrovics Feoktyisztov űrhajós is.

Kutatási területei

[szerkesztés]

Nevéhez fűződik az 1933. augusztus 17-én elsőként sikeresen indított szovjet, folyékony hajtóanyagú rakéta, a GIRD–09 kifejlesztése. Továbbfejlesztett rakétája 1935-ben 11 kilométeres magasságot ért el. Irányítása alatt rakéta-repülőgépek kialakításával, a rakétalövedékek találati pontosságának javításával is foglalkozott. Jelentős szerepe volt a szovjet űrprogram megvalósításában. 1956-tól megalakított OKB–1 tervezőirodában az űrhajózással kapcsolatos kérdésekkel foglalkoztak (sorozatban gyártható rakéták, orbitális pályamozgások, indítási kapuk, visszatérési kérdések, stb.) Munkájuk eredménye lett a Szputnyik–3, Luna–1, Luna–3, Luna–4 és a korai Vénusz- és Mars-szondák.

Szakmai sikerek

[szerkesztés]
  • Több kitüntetés mellett megkapta a Szovjetunió Hőse és a Lenin-rend elismerést.
  • Levelező tagja volt a Szovjet Tudományos Akadémiának.
  • A Marson krátert neveztek el róla.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Тихонравов Михаил Клавдиевич, 2015. szeptember 28.
  2. Mikhail K. Tikhonravov. New Mexico Museum of Space History. (Hozzáférés: 2023. július 17.)
  3. Space Pioneers Enshrined, 1976. október 6.

Források

[szerkesztés]