Reményi-Schneller Lajos

	Reményi-Schneller Lajos
	1937-ben
	Magyarország pénzügyminisztere
	Hivatali idő; 1938. március 9. – 1945. március 27.
Előd	Fabinyi Tihamér
Utód	Vásáry István
	Magyarország gazdasági csúcsminisztere
	Hivatali idő; 1940. február 17. – 1942. március 9.
	Magyarország közellátási tárca nélküli minisztere
	Hivatali idő; 1942. június 20. – június 30.
Előd	Győrffy-Bengyel Sándor
Utód	Lossonczy István
Született	1892. március 15.; Budapest
Elhunyt	1946. augusztus 24. (54 évesen); Budapest
Párt	Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom; Nemzeti Egység Pártja; Magyar Élet Pártja;
Foglalkozás	közgazdász; szakíró; politikus;
Halál oka	kivégzés golyó által
Vallás	evangélikus kereszténység
	A Wikimédia Commons tartalmaz Reményi-Schneller Lajos témájú médiaállományokat.

Reményi-Schneller Lajos (Budapest, 1892. március 15. – Budapest, 1946. augusztus 24.) politikus, pénzügyi szakember, pénzügyminiszter 1938–1945 között. A második világháború után a népbíróság halálra ítélte, és kivégezték.

Pénzügyi karrierje

Evangélikus családból származott. Iskoláit Budapesten végezte, és a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát. Pályafutását a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Banknál kezdte, amelynek 1923-ban igazgatója lett. 1926-ban végrehajtotta a Viktória-malom szanálását, és megalapította az Egyesült Malomipari Rt.-t. A Pénzintézeti Központ megbízásából rövidesen kilépett a Leszámítoló Banktól, átvette a válsághelyzetben lévő Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár vezetését, és a pénzintézetet sikerült talpra állítania. Ennek köszönhetően a cég 1928-as átalakulásakor az újonnan létrejött Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár vezérigazgatója lett, amelyet a magyar pénzügyi-gazdasági élet meghatározó szereplőjévé fejlesztett. 1935-ben a Községi Takarékpénztárt is elhagyta, és novembertől a Gömbös-kormány földbirtok-politikai műveleteinek ellátásával megbízott Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének vezérigazgatója volt. Vezetésével három korábbi intézmény összeolvadásából 1936-ban létrejött az Országos Földhitelintézet.

Politikai pályafutása

1935-ben a bajai kerületben kormánypárti programmal országgyűlési képviselővé választották. Képviselőként főleg bizottsági munkát végzett, de pénzügyi-gazdasági kérdések megvitatásában is részt vett. Fabinyi Tihamér lemondása nyomán 1938. március 9-től pénzügyminiszter volt a Darányi-kormányban. Tárcáját ezután 1944. október 16-ig megtartotta az Imrédy-, a második Teleki-, a Bárdossy-, a Kállay-, a Sztójay- és a Lakatos-kormányban is. A Teleki-, a Bárdossy- és a Kállay- kormányban ún. gazdasági csúcsminiszteri megbízatása is volt.

Miniszterként még a második világháború előtt népszerű intézkedéseket hozott: megváltotta a szeszgyárakat, csökkentette a cukor árát, rendelkezett az álláshalmozás megtiltásáról, továbbá lépéseket tett a tisztviselők helyzetének javítására. Sokat tett a Balaton, és különösen a balatoni vitorlássport fejlesztéséért, aminek maga is elkötelezett művelője volt.

A háború során szélsőségesen németbarát politikát folytatott, rendszeresen informálta a németeket a magyarországi politikai fejleményekről, hatéves pénzügyminiszteri működésével jelentősen előmozdította az ország gazdasági kiszolgáltatását a náci Németországnak. Tárcáját az 1944. október 16-án megalakult Szálasi-kormányban is megtartotta. Vele párhuzamosan december 22-től az ideiglenes nemzeti kormány is rendelkezett pénzügyminiszterrel Vásáry István személyében. A háború után Nyugatra menekült, de amerikai fogságba esett, akik háborús főbűnösség vádjával kiadták Magyarországnak. A Népbíróság a Sztójay-perben halálra ítélte, és golyó által kivégezték.

Díjai, kitüntetései

Titkos tanácsos (1939)
A Magyar Érdemrend nagykeresztje (1940)

Források

Reményi-Schneller Lajos. In Országgyűlési almanach: Az 1935–1939. évi országgyűlésről. Szerk. Haeffler István. Budapest: (kiadó nélkül). 1940. 353–354. o. arch Hozzáférés: 2010. december 30.
Reményi-Schneller Lajos. In Országgyűlési almanach: Az 1939–1944. évi országgyűlésről. Szerk. Haeffler István. Budapest: (kiadó nélkül). 1940. 295–296. o. Hozzáférés: 2024. február 26.
Magyar Életrajzi Lexikon

Elődje:
Fabinyi Tihamér

Magyarország pénzügyminisztere
1938. március 9. – 1945. március 27.

Utódja:
Vásáry István

Reményi-Schneller Lajos

1937-ben
Magyarország pénzügyminisztere
Hivatali idő 1938. március 9. – 1945. március 27.
Előd	Fabinyi Tihamér
Utód	Vásáry István
Magyarország gazdasági csúcsminisztere
Hivatali idő 1940. február 17. – 1942. március 9.
Magyarország közellátási tárca nélküli minisztere
Hivatali idő 1942. június 20. – június 30.
Előd	Győrffy-Bengyel Sándor
Utód	Lossonczy István

Született	1892. március 15. Budapest
Elhunyt	1946. augusztus 24. (54 évesen) Budapest
Párt	Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom Nemzeti Egység Pártja Magyar Élet Pártja

Foglalkozás	közgazdász szakíró politikus
Halál oka	kivégzés golyó által
Vallás	evangélikus kereszténység

A Wikimédia Commons tartalmaz Reményi-Schneller Lajos témájú médiaállományokat.

m v sz Magyarország pénzügyminiszterei
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt	1848: Kossuth Lajos Batthyány Lajos Duschek Ferenc
Az Osztrák–Magyar Monarchia alatt	1867–1870: Lónyay Menyhért 1870–1873: Kerkapoly Károly 1873–1874: Szlávy József 1874–1875: Ghyczy Kálmán 1875–1878: Széll Kálmán 1878: Tisza Kálmán 1878–1887: Szapáry Gyula 1887–1889: Tisza Kálmán 1889–1895: Wekerle Sándor 1895–1905: Lukács László 1905–1906: Fejérváry Géza 1906: Hegedűs Ferenc 1906–1910: Wekerle Sándor 1910–1912: Lukács László 1912–1917: Teleszky János 1917: Gratz Gusztáv 1917–1918: Wekerle Sándor 1918: Popovics Sándor
Az I. Magyar Köztársaság alatt	1918: Károlyi Mihály 1918–1919: Szende Pál
A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt	1919: Varga Jenő Székely Béla, Lengyel Gyula Székely Béla Miákits Ferenc
Ellenforradalmi kormányok alatt	1919: Peidl Gyula Grünn János 1919–1920: Korányi Frigyes 1920–1921: Hegedüs Lóránt
A Horthy-korszakban	1920–1921: Hegedüs Lóránt 1921: Hegyeshalmi Lajos Walko Lajos Bethlen István Walko Lajos 1921–1924: Kállay Tibor 1924: Walko Lajos Korányi Frigyes 1924–1928: Bud János 1928–1931: ifj. Wekerle Sándor 1931: Károlyi Gyula Vargha Imre 1931–1932: Korányi Frigyes 1932–1935: Imrédy Béla 1935–1938: Fabinyi Tihamér 1938–1945: Reményi-Schneller Lajos
A nyilas uralom alatt	1944–1945: Reményi-Schneller Lajos
Az ideiglenes nemzeti kormányban illetve a II. Magyar Köztársaság idején	1944–1945: Vásáry István 1945: Oltványi Imre 1945–1946: Gordon Ferenc
A Rákosi-korszakban	1946–1947: Rácz Jenő 1947–1948: Nyárádi Miklós 1948–1949: Gerő Ernő 1949–1950: Kossa István 1950–1956: Olt Károly
Az 1956-os forradalom alatt	1956: Kossa István
A Kádár-korszakban	1956–1957: Kossa István 1957–1960: Antos István 1960–1962: Nyers Rezső 1962–1967: Timár Mátyás 1967–1971: Vályi Péter 1971–1980: Faluvégi Lajos 1980–1986: Hetényi István 1987: Medgyessy Péter 1987–1989: Villányi Miklós 1989–1990: Békesi László
A rendszerváltás után	1990: Rabár Ferenc 1990–1993: Kupa Mihály 1993–1994: Szabó Iván 1994–1995: Békesi László 1995–1996: Bokros Lajos 1996–1998: Medgyessy Péter 1998–2000: Járai Zsigmond 2001–2002: Varga Mihály 2002–2004: László Csaba 2004–2005: Draskovics Tibor 2005–2009: Veres János 2009–2010: Oszkó Péter 2010–2013: Matolcsy György 2013–: Varga Mihály

m v sz Magyarország tárca nélküli miniszterei 1920-tól
első Teleki-kormány	1920: Bleyer Jakab (nemzetiségi kisebbségek) 1920–1921: Vass József (közélelmezésügyi)
Simonyi-Semadam-kormány	1920: Bleyer Jakab (nemzetiségi kisebbségek) Nagyatádi Szabó István (közélelmezésügyi) Sokorópátkai Szabó István (kisgazdaügyi)
Károlyi Gyula-kormány	1931: Mayer János (kisgazda miniszter)
Imrédy-kormány	1938: Hóman Bálint 1938–1939: Jaross Andor (felvidéki)
második Teleki-kormány	1939–1940: Jaross Andor (felvidéki) 1940–1941: Laky Dezső (közellátásügyi)
Bárdossy-kormány	1941: Laky Dezső (közellátásügyi) 1941–1942: Győrffy-Bengyel Sándor (közellátásügyi)
Kállay-kormány	1942: Győrffy-Bengyel Sándor (közellátásügyi) Lossonczy István (közellátásügyi) 1942–1944: Antal István (nemzetvédelmi-propaganda) Reményi-Schneller Lajos (közellátásügyi) Szász Lajos (közellátásügyi)
Sztójay-kormány	1944: Jurcsek Béla (közellátásügyi) Rátz Jenő (a miniszterelnök helyettesítésével megbízott)
Lakatos-kormány	1944: Jurcsek Béla (közellátásügyi)
Szálasi-kormány	1944–1945: Hellebronth Vilmos (a termelés folyamatos vezetésével megbízott) Kassai-Schallmayer Ferenc (nemzetvédelmi és propaganda) Kovarcz Emil (a nemzet totális mozgósításával és harcba állításával megbízott) 1945: Henney Árpád (a nemzetvezető munkatörzsének országos munkarendvezetője és a személye körüli)
Németh-kormány	1989–1990: Baráth Etele (Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium)
Antall-kormány	1990: Boross Péter (Miniszterelnöki Hivatal) 1990–1991: Gerbovits Jenő (kárpótlásért) Kiss Gyula (a politikai foglyok szervezeteivel foglalkozó) 1990–1992: Botos Katalin (bankügyekért felelős) Gálszécsy András (a polgári titkosszolgálatokat felügyelő) Horváth Balázs (a határon túli magyar ügyekben felelős) 1990–1993: Mádl Ferenc (az MTA és a tudománypolitika felügyeletéért felelős) Pungor Ernő (az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságot vezető) 1991–1993: Nagy Ferenc József (kárpótlásért) 1992–1993: Füzessy Tibor (a polgári titkosszolgálatokat felügyelő) Horváth Balázs (az Országgyűléssel való kapcsolattartás és sportfelelős) Szabó Tamás (privatizációért)
Horn-kormány	1995–1996: Suchman Tamás (Privatizációért felelős) 1995–1998: Nikolits István (a polgári titkosszolgálatokat felügyelő) 1996–1998: Csiha Judit (Privatizációért felelős)
első Orbán-kormány	1998–2000: Kövér László (a polgári titkosszolgálatokat felügyelő) 2000–2002: Demeter Ervin (a polgári titkosszolgálatokat felügyelő) 1998–2002: Boros Imre (a PHARE-program koordinációjáért felelős)
Medgyessy-kormány	2002–2004: Baráth Etele (Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-Támogatások Hivatal) 2003–2004: Juhász Endre (Európai integrációs ügyekért felelős) Lévai Katalin (esélyegyenlőségért felelős)
első Gyurcsány-kormány	2004: Göncz Kinga (esélyegyenlőségért felelős) 2004–2006: Baráth Etele (Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-Támogatások Hivatal) Kolber István (regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős)
második Gyurcsány-kormány	2007–2008: Draskovics Tibor (Kormányzati koordinációért felelős) 2007–2009: Szilvásy György (a polgári titkosszolgálatokat felügyelő) Molnár Károly (kutatás-fejlesztésért felelős) 2009: Ficsor Ádám (a polgári titkosszolgálatokat felügyelő)
második Orbán-kormány	2010–2014: Semjén Zsolt (nemzetpolitikáért felelős) 2011–2012: Fellegi Tamás (egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős) 2012–2013 Varga Mihály (egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős)
harmadik Orbán-kormány	2014–2018: Semjén Zsolt (nemzetpolitikáért felelős) 2017–2018: Süli János (az új paksi atomerőműért felelős) 2017–2018: Kósa Lajos (a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős)
negyedik Orbán-kormány	2018–2022: Semjén Zsolt (nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős) 2018–2022: Süli János (az új paksi atomerőműért felelős) 2018–2022: Mager Andrea (nemzeti vagyon kezeléséért felelős) 2020–2021: Novák Katalin (családokért felelős)
ötödik Orbán-kormány	2022–: Semjén Zsolt (nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős) 2022: Nagy Márton (gazdaságfejlesztésért felelős) 2022–2023: Navracsics Tibor (területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős)
Magyarország tárca nélküli miniszterei • 1848–1919 • 1920-tól