Suchman Tamás

Suchman Tamás
Bauer Júlia: S mégis című könyvének bemutatóján
Magyarország privatizációért felelős tárcanélküli minisztere
Hivatali idő 1995. március 1. – 1996. szeptember 15.
Magyarország ipari és kereskedelmi minisztere
Hivatali idő 1996. szeptember 5. – október 15.
Előd	Dunai Imre
Utód	Fazakas Szabolcs
Született	1954. július 2. Marcali
Elhunyt	2023. május 21. (68 évesen)
Sírhely	Marcali
Párt	Magyar Szocialista Párt (1989–) Magyar Szocialista Munkáspárt (1983–1989)
Foglalkozás	politikus
Iskolái	Pécsi Tudományegyetem (–1980, jogtudomány)
A Wikimédia Commons tartalmaz Suchman Tamás témájú médiaállományokat.

Suchman Tamás Gábor (Marcali, 1954. július 2. – 2023. május 21. vagy előtte) magyar politikus, országgyűlési képviselő.

Családja

Édesapja, Suchman Andor fuvarozó, majd a kenyérgyár rakodómunkása volt, édesanyja Bauer Júlia (1923–2000) háztartásbeli, aki megjárta a német koncentrációs táborokat. Bátyja, György (1947) kárpitos. Felesége Suchman-Mayer Emese. Előző házasságából gyermeke: Péter (1984), nevelt fia László (1973).

Tanulmányai

A marcali Ladi János Gimnáziumban érettségizett 1972-ben, jogász diplomáját a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerezte 1980-ban. 1985-ben várostudományi oklevelet szerzett a Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézete és az Urbanisztikai Társaság közös tanfolyamán.

Pályafutása

1972-73-ban magánfuvarozóként működött. 1975-től dolgozott a Marcali Járás Hivatalánál, valamint a Marcali Városi Tanácsnál, emellett kilenc éven keresztül mellékfoglalkozásban termelőszövetkezeti jogászként működött. 1984-től 1990-ig a mesztegnyői Ladi János Mgtsz jogásza, majd 1989 és 1994 között térségi vezetője volt a Budapest Bank marcali, keszthelyi, boglári, csurgói fiókjainak. Négy évig volt elnöke, vezérigazgatója és cégvezetője a Bankár Holdinghoz tartozó agrárcégeknek. 1995-től egy cikluson keresztül töltötte be a Magyar Vadászati Védegylet országos elnöki tisztét. 1997-től második ciklusban a Magyar Zsidó Örökség Alap felügyelő bizottságának volt az elnöke, majd később a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége alelnökeként tevékenykedett.

Politikai pályafutása

1983-tól 1989-ig tagja volt a Magyar Szocialista Munkáspártnak. Az MSZP egyik alapító tagja, valamint elnöke a marcali városi és városkörnyéki pártszervezetnek. 1990 óta képviselője és tanácsnoka Marcali város önkormányzatának.

1990 és 2010 között országgyűlési képviselő volt. (1990: országos lista, 1994: Somogy 5. vk., Marcali, 1998: Somogy megyei lista, 2002: országos lista.) A gazdasági és az emberi jogi bizottság alelnöke, illetve az integrációs- és ügyrendi bizottság tagja volt, valamint frakcióvezető-helyettes. 1995. március 1-jén a privatizációért felelős tárca nélküli miniszternek nevezték ki, majd miniszterként 1996. szeptember 15-én vette át az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium vezetését a Horn-kormányban. 2004. október 18-tól 2006. június 8-ig a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkáraként dolgozott. A 2006-os országgyűlési választáson Somogy megyei területi listán szerzett mandátumot.

1990 decemberében Antall József miniszterelnökkel kezdeményezett találkozót, amelyen két képviselőtársával közösen indítványozták, hogy Magyarország tárgyaljon Németországgal a magyar zsidóságot megillető kárpótlásról. 1993 márciusában Schiffer Jánossal közösen benyújtottak egy országgyűlési nyilatkozattervezetet, amely az idegengyűlöletet, a rasszizmust és az antiszemitizmust ítélte el. 1993 szeptemberében egy önálló indítványban kezdeményezte a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvény módosítását; javaslatot tett arra, hogy a héber nyelvet is a kisebbségek által használt nyelvnek minősítsék, annak tanítása pedig államilag támogatott legyen.

2007. január 10-én megválasztották a Balaton Fejlesztés Tanács elnökének; 2009-től az egyes országos jelentőségű fejlesztési programok megvalósítására irányuló kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős kormánybiztos volt. Többek közt a félbe maradt Balatonring megvalósításáért is lobbizott. 2010-ben kikerült a parlamentből. 2011-ben megkapta a Magyarországi Zsidókért díjat.

2014-ben atrocitásba keveredett párttársával, mikor a 2014-es magyarországi önkormányzati választás előtt a kaposvári Harján Dávid, az MSZP akkori Somogy megyei listájának harmadik helyen álló jelöltje Suchman szülővárosában, Marcaliban gyűjtött aláírásokat. Suchman ordítozva támadt Harjánéknak, összetörve az aláírásgyűjtő pultot, azzal a szándékkal, hogy Harjánt kizavarja a településről. Harján az eset után feljelentést tett garázdaság miatt. (Suchman évekkel korábban egy helyi KDNP-s képviselővel is ordítozott.) A Zalaegerszegi Járási Ügyészség végül egy éves vádemelési halasztást adott Suchmannak, tekintetbe véve egészségi állapotát és elrendelték pártfogói felügyeletét.

2016 őszén szintén meggyengült egészségéről beszélt az ATV-ben.

Halála

2023. május 21-én tudatta halálhírét az MSZP közleménye.

Források

• Dr. Suchman Tamás Gábor MSZP.hu
• http://www.mkogy.hu/kepviselo/elet/s365.htm
• Vigmond Erika: Magyarországi Zsidókért díjat kapott Suchman Tamás Archiválva 2011. december 23-i dátummal a Wayback Machine-ben Sonline, 2011. november 27.