Ródium(II)-acetát
ródium(II)-acetát | |||
ródium(II)-acetát 3D modellje | |||
ródium(II)-acetát minta | |||
IUPAC-név | ródium(II)-acetát | ||
Más nevek | diródium-tetraacetát ródium-diacetát dimer | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 15956-28-2 | ||
ChemSpider | 20370 | ||
EINECS-szám | 240-084-8 | ||
RTECS szám | VI9361000 | ||
| |||
| |||
InChIKey | ITDJKCJYYAQMRO-UHFFFAOYSA-L | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C8H12O8Rh2 | ||
Moláris tömeg | 441,99 g/mol | ||
Megjelenés | smaragdzöld por | ||
Sűrűség | 1,126 g/cm3 | ||
Olvadáspont | >100 °C | ||
Forráspont | elbomlik | ||
Oldhatóság (vízben) | oldható | ||
Oldhatóság (más oldószerek) | szerves poláris oldószerek | ||
Kristályszerkezet | |||
Kristályszerkezet | monoklin | ||
Koordinációs geometria |
oktaéderes | ||
Dipólusmomentum | 0 D | ||
Veszélyek | |||
MSDS | Coleparmer MSDS | ||
Lenyelés veszélye | idegrendszeri- és szívproblémákat okozhat | ||
Belégzés veszélye | légzési irritációt okoz | ||
Szembe kerülés veszélye | szemirritációt okoz | ||
Bőr-kontaktus veszélye | bőrirritációt okoz | ||
NFPA 704 | |||
R mondatok | 36/38 | ||
S mondatok | 15, 26, 28A, 37/39 | ||
Lobbanáspont | kis lobbanékonyság | ||
Rokon vegyületek | |||
Rokon vegyületek | réz(II)-acetát króm(II)-acetát | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A ródium(II)-acetát a Rh2(CH3CO2)4 kémiai képlettel rendelkező vegyület. Ez a sötétzöld por poláris oldószerekben, mint a vízben, gyengén oldódik. Katalizátorként alkalmazzák alkének ciklopropanálásához.
Előállítása
[szerkesztés]A ródium(II)-acetátot leggyakrabban hidratált ródium(III)-klorid ecetsavban (CH3COOH) való hevítésével állítják elő.[1]
Felépítése
[szerkesztés]A ródium(II)-acetátban egy pár ródiumatom van, amelyek egy-egy vízmolekulához, négy, az acetátcsoportokhoz tartozó oxigénhez, valamint egymáshoz kapcsolódnak, egy 239 pm hosszúságú Rh−Rh kötéssel. A víz adduktum kicserélhető, és számos Lewis-bázis kapcsolódhat a helyekre.[2] A réz(II)-acetát és a króm(II)-acetát vegyületek hasonló szerkezettel rendelkeznek.
Reakciók
[szerkesztés]A diródium-tetraacetát számos reakcióban alkalmazható, kötésekbe való beillesztésnél, vagy alkének[3] és aromás vegyületek[4] ciklopropanálásakor. Szelektíven köti a ribonukleozidokat (a dezoxiribonukleozidokkal szemben) úgy, hogy a 2-es és 3-as −OH csoportjuknál kötődik hozzájuk.[5] A ródium(II)-acetát dimer, a réz(II)-acetáthoz hasonlítva reakcióképesebb és alkalmasabb a ribonukleozidok és dezoxiribonukleozidok megkülönböztetésére, mert oldható vízben, míg a réz(II)-acetát nem.
Kiválasztott katalitikus reakciók
[szerkesztés]A diródium-tetraacetátot használják még katalizátorként C−H, N−H, S−H és O−H kötésekbe való beillesztéshez.
- Ciklopropanálás
- Aromás cikloaddíció
A ródium-acetát katalizálja a kétkomponensű cikloaddíciót és a háromkomponensű 1,3-dipoláris cikloaddíciót is.
- C−H beillesztés
- Alkoholok oxidációja
- X−H beillesztés (X = N, S, O)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ G. A. Rempel – P. Legzdins – H. Smith: Tetrakis(acetato)dirhodium(II) and Similar Carboxylato Compounds. 2007–01–05. 90–91. o. ISBN 978-0-470-13244-9 Hozzáférés: 2019. december 18.
- ↑ Cotton, F. A., M. D. (1971. augusztus 15.). „The crystal and molecular structures of dichromium tetraacetate dihydrate and dirhodium tetraacetate dihydrate”. Acta Crystallographica Section B Structural Crystallography and Crystal Chemistry 27 (8), 1664–1671. o. DOI:10.1107/S0567740871004527.
- ↑ Hubert, André J., Roger (1976. április 1.). „Synthesis of iminoaziridines from carbodiimides and diazoesters : A new example of transition metal salt catalysed reactions of carbenes” (angol nyelven). Tetrahedron Letters 17 (16), 1317–1318. o. DOI:10.1016/S0040-4039(00)78050-6.
- ↑ Anciaux, André J., André J. (1980. december 8.). „Catalytic control of reactions of dipoles and carbenes; an easy and efficient synthesis of cycloheptatrienes from aromatic compounds by an extension of Buchner's reaction” (angol nyelven). J. Chem. Soc., Chem. Commun. 0 (16), 765–766. o. DOI:10.1039/C39800000765. ISSN 0022-4936.
- ↑ Berger, N. A., G. L. (1972. október 1.). „Stereoselective Differentiation between Ribonucleosides and Deoxynucleosides by Reaction with the Copper(II) Acetate Dimer” (angol nyelven). Nature New Biology 239 (95), 237–240. o. DOI:10.1038/newbio239237a0. ISSN 0090-0028.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Rhodium(II) acetate című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.