Prisoje (Jezero)
| Prisoje | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Jezero |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 50 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 106 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 46,3 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 2,29 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 21′ 34″, k. h. 17° 10′ 54″44.359444°N 17.181667°EKoordináták: é. sz. 44° 21′ 34″, k. h. 17° 10′ 54″44.359444°N 17.181667°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Prisoje (szerbül: Присоје) falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Jezero községben.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 47, közúton 70 km-re délre, községközpontjától légvonalban 2, közúton 3 km-re északkeletre, a Pliva bal partján található ott, ahol a Pliva a Pliva-tóba ömlik. Tengerszint feletti magassága 430-től 850 méterig tart, mert határa a Pliva völgyéből az északra emelkedő Navis-hegy magaslataira húzódik fel. Több, kis településből áll, melyek közül Gavrići, Memići és Savičići az említésre méltók.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 348 | 106 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 105 | 0 |
| Jugoszláv | 1 | 0 |
| Egyéb | 2 | 0 |
| Összesen | 456 | 106 |
Története
[szerkesztés]A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Prisoje önálló község volt, mely Gogići, Gverići, Gjurmezlie, Ljoljići és Savatići településekből állt. A községben 56 házat és 370 ortodox szerb lakost számláltak.[4] 1910-ben a község neve már Jezero-Prisoje volt, ahol a Prisojéhoz tartozó településeken 155 házat, 560 ortodox szerb, 200 muszlim és 49 katolikus lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben Jezero-Prisoje községnek összesen 373 háza és 1799 lakosa volt.[6] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 456-an éltek. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a falu a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A háború előtt Jajca községhez tartozott. A háború végén, 1995-ben a Horvát Köztársaság fegyveres ereje szállta meg, lakossága nagyrészt elmenekült. A daytoni békeszerződés aláírása után a két entitás közötti demarkációs vonal elválasztotta Jajcától. A Szerb Köztársaság Nemzetgyűlésének 1996. júniusi határozatával megalapították Jezero községet, melynek a része lett.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20222
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20222
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Kupres (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. július 14.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 67. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 282. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 143. o.
További információk
[szerkesztés]
