Ugrás a tartalomhoz

Čerkazovići

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Čerkazovići
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községJezero
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 50
Népesség
Teljes népesség103 fő (2013)[1]
Népsűrűség26,7 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület3,85 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 19′ 40″, k. h. 17° 09′ 43″44.327800°N 17.161900°EKoordináták: é. sz. 44° 19′ 40″, k. h. 17° 09′ 43″44.327800°N 17.161900°E
SablonWikidataSegítség

Čerkazovići (szerbül: Черказовићи) falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Jezero községben.

Fekvése

[szerkesztés]

Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 51, közúton 73 km-re délre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 4 km-re délre, a Pliva jobb partján, az Otomalj-hegy délnyugati lábánál található.

Népessége

[szerkesztés]
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[3]
Népesség
2013[3]
Szerb 83 83
Bosnyák 131 20
Horvát 0 0
Jugoszláv 0 0
Egyéb 6 0
Összesen 220 103

Története

[szerkesztés]

A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Jezero község része volt. 11 házat és 68 ortodox szerb lakost számláltak a településen.[4] 1910-ben a Jezero-Prisoje községhez tartozó településen 33 házat, 106 ortodox szerb, és 81 muszlim lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 220-an éltek. 1992. október 9-én történt, hogy a Boszniai Szerb Hadsereg (VRS) tagjai összegyűjtötték Ljoljići és Čerkazovići falubelieket, és Tisovac városába vitték őket, ahol kegyetlenül lelőtték őket. A tragédia 23 életet követelt, négyen pedig megsérültek. Az áldozatok között gyerekek is voltak, a legfiatalabb áldozat a kilenc éves Adis Zobić, míg a legidősebb az 1918-as születésű Faza Balešić volt. E szörnyű esemény után 1999. május 12-én Vinacban közös temetést tartottak az áldozatok számára, ahol 19 holttestet temettek el. Három ember – Adnan, Adam és Selvedin Karahodžić – maradványait azonban még nem találták meg.[6] A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a falu a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A háború előtt Jajca községhez tartozott. A daytoni békeszerződés aláírása után a két entitás közötti demarkációs vonal elválasztotta Jajcától. A Szerb Köztársaság Nemzetgyűlésének 1996. júniusi határozatával megalapították Jezero községet, melynek a része lett. Ma már nem él számottevő muszlim lakosság a településen.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20222
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20222
  3. a b Popis 2013 u BiH – Kupres (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. július 14.)
  4. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 66. o.
  5. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 282. o.
  6. Obilježena 31. godišnjica zločina u Čerkazovićima i Ljoljićima (bosnyák nyelven). jajce-online.com . (Hozzáférés: 2024. augusztus 18.)

További információk

[szerkesztés]