Perućica (Jezero)
| Perućica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Jezero |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 50 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 75 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 11,8 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 6,34 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 20′ 20″, k. h. 17° 07′ 48″44.338900°N 17.130000°EKoordináták: é. sz. 44° 20′ 20″, k. h. 17° 07′ 48″44.338900°N 17.130000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Perućica (szerbül: Перућица) falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Jezero községben.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 50, közúton 72 km-re délre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 4 km-re délnyugatra, a Pliva bal partján, az azonos nevű patak torkolatánál található. Tengerszint feletti magassága 430-tól 1100 méterig tart, mert határa a Pliva völgyéből a Sinjakovo magaslataira húzódik fel.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 82 | 75 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 4 | 0 |
| Egyéb | 9 | 0 |
| Összesen | 95 | 75 |
Története
[szerkesztés]A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1910-ben a Stupna községhez tartozó településen 17 házat és 112 ortodox szerb lakost találtak.[4] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 95-en éltek. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a falu a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A háború előtt Jajca községhez tartozott. A háború végén, 1995-ben a Horvát Köztársaság fegyveres ereje szállta meg, lakossága nagyrészt elmenekült. A daytoni békeszerződés aláírása után a két entitás közötti demarkációs vonal elválasztotta Jajcától. A Szerb Köztársaság Nemzetgyűlésének 1996. júniusi határozatával megalapították Jezero községet, melynek a része lett.
Gazdaság
[szerkesztés]Történelmi petrográfiai elemzések alapján úgy vélik, hogy a Sinjakovo területén jelentős potenciál rejlik a gazdaságilag jövedelmező réz-, barit-, ólom-, cink-, ezüst-, esetleg arany- és kobalt ásványkincsek bányászatában. A Szerb Köztársaság Energiaügyi és Bányászati Minisztériuma jóváhagyta a réz, a vas és a kapcsolódó fémek részletes geológiai vizsgálatainak elvégzését a Sinjakovo kutatási területen. Ugyanez az illetékes hatóság adott további engedélyt geológiai kutatásra az ólom, cink, réz, barit és rokon fémek geokémiai, geofizikai és geológiai kutatási projektje keretében Jezero település kutatási területén.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20222
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20222
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Kupres (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. július 14.)
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 286. o.
- ↑ Svi detalji projekta: Šta Lykos Balkan Metals radi na području Jezera i okoline (bosnyák nyelven). poslovnenovine.ba . (Hozzáférés: 2024. augusztus 19.)
További információk
[szerkesztés]
