Barevo (Jezero)
| Barevo | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Jezero |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 50 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 5 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 1,0 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 5,23 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 24′ 45″, k. h. 17° 15′ 00″44.412500°N 17.250000°EKoordináták: é. sz. 44° 24′ 45″, k. h. 17° 15′ 00″44.412500°N 17.250000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Barevo (szerbül: Барево) falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Jezero községben. Barevo településnek a Szerb Köztársasághoz került része.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 41, közúton 61 km-re délre, községközpontjától légvonalban 7, közúton 28 km-re északkeletre fekvő erdős, hegyvidéki területen található. Tengerszint feletti magassága 800 méter körüli.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 157 | 0 |
| Bosnyák | 517 | 0 |
| Horvát | 927 | 5 |
| Jugoszláv | 5 | 0 |
| Egyéb | 10 | 0 |
| Összesen | 1616 | 5 |
Története
[szerkesztés]A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Barevo önálló község volt, mely Barevo, Brdljani, Mačković, Mahala és Šenik településekből állt. A községben 976 lakost számláltak, melyből 627 katolikus horvát, 317 muszlim és 32 ortodox szerb volt. Ezen belül Barevo faluban 22 ház állt 213 horvát lakossal.[4] 1910-ben a Barevóhoz tartozó településeken (Brdo, Brgljani, Dubrave, Gladovići, Klimenta, Mačkovica, Mahala, Peratovci, Prudi és Pšenik) 206 házat, 152 ortodox szerb, 480 muszlim és 762 katolikus lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben Barevo községnek összesen 210 háza és 1323 lakosa volt.[6] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 1616-an éltek. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a falu a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A háború előtt Jajca községhez tartozott. A háború végén, 1995-ben a Horvát Köztársaság fegyveres ereje foglalta el a boszniai szerb erőktől, szerb lakossága nagyrészt elmenekült. A daytoni békeszerződés aláírása után a két entitás közötti demarkációs vonal a nyugati részét, mely a teljes területnek ötödrészét tette ki, elválasztotta Jajcától és a Szerb Köztársaság területéhez került. A Szerb Köztársaság Nemzetgyűlésének 1996. júniusi határozatával megalapították Jezero községet, melynek a része lett.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20222
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20222
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Kupres (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. július 14.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 67. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 280. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 143. o.
További információk
[szerkesztés]
