Ugrás a tartalomhoz

Erdőköz

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Pohronská Polhora szócikkből átirányítva)
Erdőköz
(Pohronská Polhora)
Erdőköz címere
Erdőköz
címere
Erdőköz zászlaja
Erdőköz
zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásBreznóbányai
Rangközség
Első írásos említés1786
PolgármesterHyacinta Tyčiaková
Irányítószám976 56
Körzethívószám048
Forgalmi rendszámBR
Népesség
Teljes népesség1700 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség49 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság619 m
Terület35,77 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 45′ 19″, k. h. 19° 47′ 57″48.755278°N 19.799167°EKoordináták: é. sz. 48° 45′ 19″, k. h. 19° 47′ 57″48.755278°N 19.799167°E
Erdőköz
weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőköz
témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Erdőköz (1886-ig Polhora, szlovákul: Pohronská Polhora) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Breznóbányától 14 km-re délkeletre, a Rohozsna-patak partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falu története 1786-ig nyúlik vissza, amikor az akkor Breznóbányához tartozó bányakamarai területre Felső-Árva vidékéről 30 telepes család érkezett.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PODHOLSZKY. Tót falu Zólyom Vármegyében, földes Ura a’ Besztertzebányai Bányászi Kamara, lakosai katolikusok fekszik Benyushoz nem meszsze, mellynek filiája, határja is hozzá hasonlító.[2]

A településen 1795 és 1800 között nagyolvasztó épült. 1828-ban 112 házában 856 lakos élt, akik főként vasgyártással, állattartással, favágással, fuvarozással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Polhora, tót falu, Zólyom vmegyében, Breznóbánya birtoka, 280 lakossal.[3]

A nagyolvasztót 1853-ban újjáépítették, majd megszüntetése után az 1880-as években gőzfűrész épült. A vasúthálózat 1895-ben érte el a falut, amikor előbb a breznóbányai, majd 1896-ban a tiszolci vonal is megépült. A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott.

1923-ban fűrészüzem épült a községben, mely 1951-ig működött. Az 1942. augusztus 8-án kitört tűzvészben 115 ház és gazdasági épület égett le. A második világháború alatt területén élénk partizántevékenység folyt.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 1847-en, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 1718 lakosából 1598 szlovák volt.

2011-ben 1771 lakosából 1622 szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]