Pélion (Dasszarétia)

Pélion
? Selca e Poshtme, Albánia  ?
Névváltozatok	Pellion, Pelium
Alapítás	i. e. 4. század előtt
Megszűnés	i. e. 1. század után
Lakói	illírek
Ország	Albánia
Elhelyezkedése
é. sz. 40° 38′ 29″, k. h. 20° 57′ 36″40.641298, 20.959876

Pélion vagy Pellion (ógörög Πήλιον, Πέλλιον, latin Pelium) az ókori Illíria és Epirusz peremvidékén, Dasszarétiában elhelyezkedő erődített település volt a mai Délkelet-Albánia területén. A legelfogadottabb feltételezés szerint azonos a ma királysírjairól nevezetes Selca e Poshtme melletti magaslat ókori erődítésével. A Makedónia és az Illír Királyság között i. e. 335 végén megvívott pélioni csata helyszíne, i. e. 199 után római fennhatóság alatt állt.

Lehetséges helyszínei

Az ókori történeti munkák egybehangzóan a dasszaréták által a vaskorban benépesített Dasszarétia vidékének keleti-délkeleti peremterületét jelölik meg Pélion helyéül. Dasszarétia a mai Ohridi- és Preszpa-tavaktól nyugatra, a Eordaikosz és Genuszosz folyóvölgyek felső szakaszánál, a mai Korçai-medence tágabb térségében terült el. Ebből kiindulva az 1980-as évek óta az albán régészettudomány a Selca e Poshtme melletti magaslat erődített ókori települését azonosítja Pélionként, de ezt a hipotézist a helyszínen folyó ásatások esetleges epigráfiai leletei még nem igazolták vissza. Emellett felmerült a szintén délkelet-albániai, de a Poloska mellett fekvő Gorica, illetve Zvezda Pélionként való azonosítása is.

Története

Mindezek fényében, amíg az egykori város helyszínét nem igazolják vissza a régészeti kutatások, Pélion történetéről csupán a korabeli forrásokból alkothatunk képet. A Dasszarétia egyik jelentős településeként számon tartott Pélion i. e. 335-ben fontos szerepet játszott a makedónok és az illírek közötti több évszázados háborúskodásban. A makedón fennhatóság ellen fellázadt Kleitosz dasszaréta király ebben az évben vonta fennhatósága alá az Eordaikosz völgyét és Pélion erődített települését. A makedón sereg élén III. Alexandrosz sietett a város felmentésére, de miután a nyugati partvidék taulant illírjeinek uralkodója, Glaukiasz nagyobb sereg élén Kleitosz támogatására érkezett, a makedónok visszavonultak saját területükre. Három nappal később azonban visszatértek Pélion alá, és a mit sem sejtő, önfeledten a győzelmüket ünneplő illír csapatokat megsemmisítették (pélioni csata). Kleitosz elmenekülése előtt még felgyújtatta a várost, amely végül makedón kézre került.

A második római–makedón háború (i. e. 200–197) során, i. e. 199-ben a római sereg élén álló Sulpicius Galba consul elfoglalta Péliont. Titus Livius történeti művéből ismert, hogy nagy hadizsákmányra és sok rabszolgára tett szert, de a város polgárainak szabadságát nem korlátozta, noha helyőrséget telepített a városba. Pélion, vagy római nevén Pelium ezt követő történelmét nem őrizték meg a krónikák.

Kapcsolódó szócikkek

• Selca e Poshtme-i királysírok

Források

• ↑ Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467  
• ↑ Gilkes 2013: Oliver Gilkes: Albania: An archaeological guide. London; New York: I. B. Tauris. 2013. ISBN 9781780760698  

• ↑ Hammond 1966: N. G. L. Hammond: The kingdoms of Illyria circa 400–167 B.C. The Annual of the British School at Athens, LXI. évf. (1966) 239–253. o.
• ↑ Pollo & Puto 1981: Stefanaq Pollo – Arben Puto: The history of Albania from its origins to the present day. Ass. by Kristo Frasheri, Skënder Anamali; transl. by Carol Wiseman, Ginni Hole. London: Routledge & Kegan. 1981. ISBN 071000365X  
• ↑ Wilkes 1992: John Wilkes: The Illyrians. Oxford;  Cambridge: Blackwell. 1992. = The Peoples of Europe, ISBN 0631146717  
• ↑ Zavalani 2015: Tajar Zavalani: History of Albania. Ed. by Robert Elsie, Bejtullah Destani. London: Centre for Albanian Studies. 2015. = Albanian Studies, ISBN 9781507595671