Ugrás a tartalomhoz

Pogradeci vár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pogradeci vár
A várfal egyik fennmaradt szakasza
A várfal egyik fennmaradt szakasza
Ország Albánia
TelepülésPogradec (Pogradec község, Korça megye)
Elhelyezkedése
Tszf. magasság898 m
Pogradeci vár (Albánia)
Pogradeci vár
Pogradeci vár
Pozíció Albánia térképén
é. sz. 40° 54′ 30″, k. h. 20° 38′ 46″40.908400°N 20.646200°EKoordináták: é. sz. 40° 54′ 30″, k. h. 20° 38′ 46″40.908400°N 20.646200°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Pogradeci vár témájú médiaállományokat.

A pogradeci vár (albán Kalaja e Pogradecit) ókori eredetű várrom Albánia délkeleti részén, az Ohridi-tó déli partján, Pogradec város északnyugati határában. Eredetileg valószínűleg az illírekhez kötődő, a fénykorát az i. e. 3–2. században élt település védműve volt, amelyet a 10. században a bizánciak kifejezetten hadászati céllal újjáépíttettek. A feltételezések szerint a 12. században elveszítette jelentőségét.

Története

[szerkesztés]

Az Ohridi-tó deli partvidékét az őskor óta lakta az ember,[1] a vaskorban pedig a mai Pogradec tágabb környéke az illírek enkhele törzsének szállásterületéhez tartozott.[2] Az általuk alapított Enkhelanai városát[3] egyes források Pogradeccel azonosítják.[4] A régészeti ásatások alapján annyi tudható bizonyosan, hogy a mai város északnyugati szélén magasodó Vár-hegyen (Maja e Kalasë) a vaskorban egy erődített település alakult ki feltehetően az i. e. 5. századot követő időszakban.[5] A leletek megnövekedett száma arra utal, hogy az i. e. 4. században már kisebb agglomerációs központ lehetett, amely fénykorát az i. e. 3–2. században, azaz az Illíria római leigázását megelőző időszakban élte.[6] Bár ezt követően a település jelentősége leáldozott, a vár területe lakott volt az i. sz. 1–3. században és az ókor végén is.[7] A legkésőbbi leletek között II. Iusztinianosz bizánci császár (ur. 685–695, 705–711) által veretett érméket is találtak, ezt követően az erődített település valószínűleg elnéptelenedett.[8]

A 10. században, különösen I. Ióannész bizánci császár uralkodása alatt (969–976) több várat újjáépíttettek a régióban, köztük a pogradecit is.[9] Ez a vár kizárólag hadászati létesítmény lehetett, mert maga a település ezzel egy időben a hegy lábánál, a tóparti síkon alakult ki.[10] Erre utal egyébként a város mai, szláv eredetű neve is, amelynek jelentése ’vár alatti’.[11] Az elkövetkező századokban a vár elromosodott, pusztulása vélhetően a második Bolgár Birodalom(wd) 12. századi terjeszkedéséhez köthető.[12] A környék népe ezt követően csak mint középkori várromot tartotta számon, amikor az 1969 és 1973 között Skënder Anamali(wd) vezette régészeti feltárások során fény derült ókori eredetére.[13] 2011 és 2019 között szerepelt az UNESCO világörökségi javaslati listáján mint a már meglévő Ohrid-régió elnevezésű kulturális-természeti helyszín kiterjesztése.[14]

Régészeti leírása

[szerkesztés]

A 898 méteres tengerszint feletti magasságú Vár-hegyről már a rendszeres régészeti kutatómunka megkezdése előtt is előkerültek antik kváderkövek, karkötők, bronzfibulák, fekete alakos szküphoszok(wd), amelyeket analógiák alapján az i. e. 5–3. századra kelteztek a szakemberek.[15] Az 1969-ben megindult ásatások során feltárták az eredeti ókori fal két szakaszát, valamint egy négyszögletes alaprajzú torony alapjait. A kissé szabálytalan és durván megmunkált kövekből felrótt falak szélessége 1,4 és 1,8 méter között mozog, a nagyobb építőkövek közötti hézagokat kisebb kövekkel, kavicsokkal, valamint téglaporból és kőtörmelékből készített kötőanyaggal töltötték ki. A tárgyi leletanyag legkorábbi rétegeit görög mintájú szürkeedények, mázas feketeedények, szküphoszok és kotülék(wd) alkotják, a későbbi leletek között pedig megszaporodtak a helyi mesterjegyekkel ellátott edénytöredékek is.[16]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Elsie 2010 :358.; Korkuti 2013 :183.
  2. ↑ Nagel 1989 :73.; Réti 1991 :161.; Elsie 2010 :358.
  3. ↑ Cabanes 1988 :64.
  4. ↑ Elsie 2010 :538.
  5. ↑ Korkuti 2013 :79.
  6. ↑ Korkuti 2013 :80.
  7. ↑ Korkuti 2013 :80.
  8. ↑ Ceka 2013 :496.
  9. ↑ Ceka 2013 :516.
  10. ↑ Réti 1991 :161.
  11. ↑ Réti 1991 :161.; Schütz 2002 :149.
  12. ↑ Korkuti 2013 :80.
  13. ↑ Ceka 2013 :508.; Korkuti 2013 :79.
  14. ↑ Natural and Cultural Heritage of the Ohrid Region. UNESCO (2011) (Hozzáférés: 2018. június 23.) arch
  15. ↑ Korkuti 2013 :79.
  16. ↑ Korkuti 2013 :80.

Források

[szerkesztés]
  • ↑ Cabanes 1988: Pierre Cabanes: Les illyriens de Bardulis à Genthios (IVe–IIe siècles avant J.-C.). Paris: SEDES. 1988. = Regard sur l’histoire, 65. ISBN 2718138416  
  • ↑ Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467  
  • ↑ Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • ↑ Korkuti 2013: Muzafer Korkuti: Albania: Archaeological studies on the prehistory of Albania. Tirana: Academy of Sciences of Albania. 2013. ISBN 9789995610517  


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pogradeci_vár&oldid=21529145”