Ugrás a tartalomhoz

Párizs-Charles de Gaulle repülőtér

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Párizs–Charles de Gaulle repülőtér szócikkből átirányítva)
Párizs-Charles de Gaulle repülőtér
Roissy repülőtér
Aéroport Paris-Charles-de-Gaulle
IATA: CDG  ICAO: LFPG
Adatok
ElhelyezkedésPárizs
Franciaország Franciaország
Kiszolgált városPárizs
Megnyitás1974. március 8.
ÜzemeltetőAéroports de Paris
Légi csomópontAir France
FedEx Express
NévadóCharles de Gaulle (ember)
Építész(ek)Paul Andreu
Tszf. magasság119 méter
Utasforgalom59 919 383 fő(2007)
Teherforgalom2 297 896 tonna(2007)
Gépmozgás552 721 darab(2007)
Átszállási lehetőségekGare Aéroport Charles-de-Gaulle 2 TGV
Futópályák
IrányHosszBurkolat
08L/26R4215 maszfalt
08R/26L2700 mbeton
09L/27R2700 maszfalt
09R/27L4200 maszfalt
Elhelyezkedése
Párizs-Charles de Gaulle repülőtér Roissy repülőtér (Franciaország)
Párizs-Charles de Gaulle repülőtér Roissy repülőtér
Párizs-Charles de Gaulle repülőtér
Roissy repülőtér
Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 49° 00′ 35″, k. h. 2° 32′ 52″49.009722°N 2.547778°EKoordináták: é. sz. 49° 00′ 35″, k. h. 2° 32′ 52″49.009722°N 2.547778°E
Térkép
A Párizs-Charles de Gaulle repülőtér
Roissy repülőtér weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

A Párizs-Charles de Gaulle repülőtér (franciául Aéroport Paris-Charles-de-Gaulle) vagy röviden csak Roissyi repülőtér (Roissy) (IATA: CDG, ICAO: LFPG) nemzetközi repülőtér, a világ egyik legjelentősebb légikikötője és Franciaország legfontosabb repülőtere. Névadója Charles de Gaulle (1890–1970), a szabad francia haderők vezetője és az Ötödik Köztársaság megalapítója volt. Az 1974-ben alapított repülőtér számos önkormányzat területén fekszik, többek között Roissy-en-France-ban, Párizstól 25 km-re északkeletre.

A repülőtér az Air France központja, valamint az easyJet és a Vueling fókuszrepülőtere is. Az ADP csoport üzemelteti a Paris Aéroport márkanév alatt.

2022-ben a Charles de Gaulle 402 849 le- és felszállással a gépmozgások tekintetében második helyen állt Európában, az Isztambuli repülőtér (425 897) mögött.[1] A földrészen a teherforgalomban első volt 2 130 724 tonnával, Frankfurt (2 127 646 tonna), Schiphol (1 566 828 tonna) és Heathrow (1 343 930 tonna) előtt. Utasforgalom alapján a repülőtér harmadik volt Európában 57 474 033 utassal, a londoni Heathrow (61 599 196 fővel) és az Isztambuli repülőtér (64 486 178 fővel) előzte meg.

A város három további nemzetközi repülőtere az Orly, a második legjelentősebb a Charles de Gaulle után, a Párizs-Beauvais-Tillé, amely főként diszkont járatoknak ad otthont, valamint a Le Bourget.

Története

[szerkesztés]

Építkezések

[szerkesztés]

Az akkoriban Aéroport de Paris Nord (Párizs Nord repülőtér)[2] néven ismert repülőtér tervezése és építése 1966-ban kezdődött. 1974. március 8-án megnyílt a repülőtér, amelynek a neve Charles de Gaulle repülőtér lett. Az 1-es terminált avantgárd stílusban alkották meg, egy tíz emelet magas kör alakú épületet építettek, amelyet hét, különálló utasmóló vesz körül, mindegyik hat kapuval. A főépítész Paul Andreu volt, aki a következő évtizedekben a bővítésekért is felelt.

A Paris Aéroport márkanév bevezetését követően a Groupe ADP az összes párizsi repülőtéren jelentős változásokat jelentett be, így a Charles de Gaulle repülőtéren is: az 1-es terminál utasmólóit, valamint a 2B és a 2D terminálokat összevonták. A 2E terminál L utasmólója alatt új automata csomagelosztó rendszert és szállítószalagot telepítettek, hogy felgyorsítsák a repülőteret kiszolgáló légitársaságok számára a poggyászok repülőtéren töltött idejét. A CDG Express, a Párizst a repülőtérrel összekötő közvetlen gyorsvasútvonal a tervek szerint 2027 elején nyílik meg.[3]

Arculat

[szerkesztés]

A Frutiger betűtípust a repülőtéren való használatra rendelték meg, és 1975-re a repülőtér teljes területén használták. Eredetileg Roissy-nak hívták, de tervezője, Adrian Frutiger után átnevezték.

2005-ig az 1-es terminálon minden hangosbemondón keresztül elhangzott tájékoztatást egy jellegzetes, Bernard Parmegiani által 1971-ben komponált "Indicatif Roissy" becenévre hallgató dallam előzött meg. A dallam Roman Polanski Őrület című filmjében is hallható. Manapság az "Indicatif ADP" nevű dallam hallható.

2016. április 14-én a Groupe ADP elindította a Connect 2020 vállalati stratégiáját, és a Paris Aéroport márkanevet kezdte el használni valamennyi párizsi repülőtéren.[4]

Terminálok

[szerkesztés]
Repülőtéri ábra

A Charles de Gaulle repülőtérnek három terminálja van: az 1-es terminál a legrégebbi, ami a 3-as terminállal szemben található, a 2-es terminál pedig a repülőtér második oldalán van, 7 kisebb terminálépülettel (2A-2G). A 2-es terminált eredetileg az Air France számára építették,[2] de később jelentősen kibővítették, és ma már más légitársaságoknak is otthont ad. A 2A-2F terminálokat megemelt folyosók kötik össze és egymás mellett helyezkednek el. A 2G terminál egy külön épület, amely transzferbusszal van összekötve a 2-es terminál többi részével.[2]

A 3-as terminál (korábbi nevén "9-es terminál") charter és diszkont légitársaságoknak ad otthont. A CDGVAL vasúti transzferjárat a 2-es terminált az 1/3-as terminálokkal és azok parkolóival köti össze.

A világjárvány előtt a Charles de Gaulle repülőtéren a Star Alliance tagjai az 1-es terminált, a Oneworld tagjai a 2A terminált, a SkyTeam tagjai pedig a 2C, 2E (interkontinentális), 2D, 2F és 2G terminált (európai útvonalak) használhatták. A repülőtér a járvány miatt többször is átszervezte ezt a beosztást.

Jelenleg az 1-es, 2B, 2D, 2E, 2F, 2G és 3-as terminálok vannak megnyitva.

Az 1-es terminál légifotója

1-es terminál

[szerkesztés]

Az első, Paul Andreu által tervezett terminál egy polip formájában épült. Egy kör alakú terminálépületből áll, amely olyan kulcsfontosságú helyeknek ad teret, mint a check-in pultok és a poggyászkiadó futószalagok. A központi épülethez tartozó hét, beszállókapukkal ellátott különálló épületet földalatti folyosók kötik össze.

A központi épületben, amelynek közepén egy nagy tetőablak található, minden emelet egyetlen funkciót lát el. Az első emelet műszaki célokra van fenntartva és a nagyközönség számára nem látogatható. A második emeleten üzletek és éttermek, a CDGVAL transzferjárat peronjai (a 2-es terminál és a Párizs központjába közlekedő vonatok számára), valamint a közelmúltban felújított check-in pultok találhatók. A check-in pultok többsége azonban a harmadik emeleten található, ahonnan taxiállomások, buszmegállók és egyéb járművek is elérhetőek. Az érvényes beszállókártyával rendelkező utasok feljuthatnak a negyedik emeletre a beszállókapukhoz, ahol vámmentes üzletek és útlevél-ellenőrző állomások is találhatók. Az ötödik emeleten találhatók a csomagkiadó futószalagok az érkező utasok számára. A maradék négy felső emeleten parkolásra és légitársasági irodák számára kijelölt területek találhatók.

A harmadik, negyedik és ötödik emelet közötti átjárást az épület közepén elhelyezett mozgólépcsők szövevényes rendszere biztosítja. Ezek a mozgólépcsők a központi udvar felett vannak felfüggesztve. Minden mozgólépcsőt felett egy átlátszó cső található, amely minden időjárási körülménytől védelmet nyújt. Ezeket a mozgólépcsőket gyakran használták filmforgatásokon (pl: Le dernier gang). A The Alan Parsons Project együttes I Robot című albumának borítóján ezek a mozgólépcsők szerepelnek.

Az 1-es terminált a Star Alliance légitársaságok többsége használja, kivéve az Air China (2E terminál), a Croatia Airlines (2D terminál), az Ethiopian Airlines és a Thai Airways International (mindkettő a 2E terminált) légitársaságokat. A terminált a legtöbb olyan légitársaság is használja, amely nem tagja valamelyik légiszövetségnek.[5]

A 2A és a 2B terminálról készült légifotó

2-es terminál

[szerkesztés]

A 2-es terminál hét alterminálból áll: 2A-tól 2G-ig. 2A-tól 2F-ig a terminálokat folyosók kötik össze, de a 2G terminál egy 800 m-re lévő különálló melléképület. A 2G terminál csak az 1-es, 2A, 2F és 3-as terminálról induló buszjárattal közelíthető meg. A CDGVAL vasúti transzferjárat, a párizsi RER Regional-Express és a nagysebességű TGV vasútállomása, a Gare Aéroport Charles-de-Gaulle 2 TGV a 2-es terminálon belül található, a 2C és 2E terminálok, illetve a 2D és 2F terminálok között.

A 2F terminálon forgatták a U2 "Beautiful Day" című dalához készült klipet. A zenekarról a 2000-ben megjelent All That You Can’t Leave Behind című albumuk lemezborítójához a 2F terminálon fénykép is készült.

A 2B és 2D terminált a Oneworld szövetséghez tartozó légitársaságok többsége használja, kivéve a Oneworld ázsiai és közel-keleti hosszú távú járatait, az Air Austral és az Air Tahiti Nui francia tengerentúli légitársaságokat,[5] valamint az összes többi, SkyTeam-tagsággal nem rendelkező rövid- és középtávon üzemelő légitársaságot, amelyek nem az 1-es terminálról közlekednek.[6] A Star Alliance tag Croatia Airlines és a SkyTeam tag České aerolinie szintén ezt a terminált használja.[5] 2023. április 18-án Star Alliance tag Air Canada az 1-es terminálról ebbe a terminálba helyezte át járatait.

A 2E és 2F terminálok az Air France és SkyTeam partnerei számára vannak fenntartva, kivéve a České aerolinie (2D terminál) és a Saudia (1. terminál) légitársaságokat. A Star Alliance légitársaságok közül, az Air China, az Ethiopian Airlines és a Thai Airways International, a Oneworld légitársaság közül, a Japan Airlines és más, hosszú távú járatokat működtető, légiszövetségen kívüli légitársaságok szintén a 2E-t használják.

Az összeomlott 2E terminál 2004 júniusában

A 2E terminál összeomlása

[szerkesztés]
A 2-es terminál térképe

2004. május 23-án, nem sokkal a 2E terminál átadása után a terminál egy része a K50-es kapu közelében összeomlott, négy ember halálát okozva.[7][8] A jelentések szerint a halottak közül ketten kínai, egy cseh és egy libanoni állampolgárok voltak.[9] Az omlás következtében további három ember megsérült. A Paul Andreu által tervezett 2E terminált 2003-ban adták át, miután az építkezés némi csúszással zárult. Hatósági és bírósági vizsgálatokat indítottak. Andreu tervezte a Dubaji nemzetközi repülőtér 3-as terminálját is, amelynek egy része 2004. szeptember 28-án, építés közben omlott össze.[10]

A baleset előtt az ADP a 2005-ös tőzsdei bevezetését tervezte, és a befektetők számára az új terminál jelentette a fő vonzerőt. A terminál részleges összeomlása és határozatlan idejű bezárása közvetlenül a nyár kezdete előtt azonban súlyosan érintette a repülőtér üzleti tervét.

2005 februárjában közzétették az adminisztratív vizsgálat eredményeit. A szakértők rámutattak, hogy az összeomlásnak nem egyetlen, hanem több oka is volt, egy olyan szerkezetben, amelyben nem lehetett sokat hibázni. A vizsgálat megállapította, hogy a beton boltozatos tető nem volt elég rugalmas, és fémoszlopok vágták át, néhány nyílás pedig meggyengítette a szerkezetet. A vizsgálathoz közel álló források azt is elárulták, hogy a költségek csökkentése érdekében az építtető vállalat a lehető legszorosabban a határértékek mentén dolgozott. Az építész feljelentette az építőipari vállalatokat, amiért nem megfelelően készítették elő a vasbetont.

2005. március 17-én az ADP úgy döntött, hogy lebontja és újjáépíti a 2E terminál ezen részét (a "móló"), amelynek egy része összeomlott, mintegy 100 millió eurós költségen.[11] Az átépítés során az utasmóló innovatív betoncső stílusát egy hagyományosabb acél- és üvegszerkezetre cserélték. Az újjáépítés során két ideiglenes utasvárót építettek a terminál közelében, amelyek a 2E terminál összeomlás előtti kapacitását reprodukálták. A terminál 2008. március 30-án nyitotta meg újra teljes egészében kapuit.[12]

Az Air France repülőgépei a Charles de Gaulle repülőtér 2F termináljánál.

2G terminál

[szerkesztés]

A 2G terminál, amely az Air France és az Air France Hop regionális járatainak és leányvállalatainak van fenntartva, 2008-ban nyílt meg. Ez a terminál a többitől keletre található, és csak transzferbusszal érhető el. Főleg a schengeni térségben utazó utasok használják (így nincs útlevél-ellenőrzés), és az Air France regionális és európai forgalmát bonyolítja le, valamint a kis befogadóképességű (legfeljebb 150 utas) repülőgépek számára gyorsabb átfutási időt biztosít azáltal, hogy az új terminálépület közelében tudnak parkolni, és az utasok beszállása elsősorban busszal vagy gyalog történik. A "navette orange" nevű buszjárat a 2G terminált köti össze a 2E és 2F terminálokkal. A más terminálokban átszálló utasoknak a biztonsági területen belül más buszjáratokkal kell folytatniuk útjukat, ha nem kell csomagjaikat felvenniük.

2E terminál L csarnoka

[szerkesztés]

A 2E és 2F termináloktól közvetlenül keletre található, 750 m hosszú L csarnok (vagy 3-as szatellit terminál) elkészülte a nagy befogadóképességű utasszállító repülőgépek, különösen az Airbus A380-asok számára további utashidakat biztosít. A check-in és a poggyászkezelés a 2E és 2F terminálok meglévő infrastruktúráján keresztül történik. A 3-as szatellit terminált egy részét 2007. június 27-én nyitották meg, és 2007 szeptemberében helyezték teljes mértékben üzembe. Jelenleg a 2E terminál L csarnokának felel meg.

2E terminál M csarnoka

[szerkesztés]

A 3-as szatellit terminál melletti, a 2E terminál részét képező 4-es szatellit terminál 2012. június 28-án nyitotta meg hivatalosan kapuit. Ez most a 2E terminál M csarnokának felel meg. A hosszú távú járatoknak szánt csarnok egyszerre 16 repülőgépet képes kezelni, és évi 7,8 millió utas befogadására alkalmas. Megnyitása azt eredményezte, hogy a SkyTeam légiszövetség tagjai a 2E (nemzetközi légitársaságok), 2F (schengeni európai légitársaságok) és 2G terminálokba költöztek.

Jövőbeli tervek

[szerkesztés]

Az Air France a korábban a 2C-ből induló és érkező járatait átköltöztette a 2E terminálba. 2012 októberében a 2F terminál megszüntette nemzetközi tevékenységét, és teljesen schengeni járatokat kiszolgáló terminállá vált, lehetővé téve, hogy a 2D terminálon megforduló összes Air France-járat a 2F terminálra költözzön.

2013 áprilisában a 2B terminált teljes felújítás miatt lezárták (onnan az összes légitársaság a 2D terminálra költözött), és korszerűsítéseket hajtottak végre, beleértve egy teljes második emelet építését, amelyet az érkező járatok utasainak tartottak fenn. A 2B terminál 2021. június 2-án nyitott meg újra a Lufthansa-csoport (beleértve az Austrian Airlines-t, amely a járvány előtt a 2D terminált használta), az Aegean Airlines, az easyJet, az Icelandair, a LOT, a Norwegian, a Play, a Royal Air Maroc és a Scandinavian Airlines számára. Az easyJet diszkont légitársaság érdeklődést mutatott, hogy egyedüli légitársaságként használja a terminált.[13] Az átszállások megkönnyítése érdekében 2012 márciusában új csarnokot nyitottak meg a 2A és a 2C között. Ez lehetővé teszi, hogy az összes biztonsági és útlevél-ellenőrzést egy helyen végezzék el, számos új vásárlási lehetőséget, valamint új légitársasági várók létrehozását teszi lehetővé, emellett enyhíti a 2A és 2C terminálok közötti átjutási nehézségeket. A 2D terminált a világjárvány idején bezárták, és ugyanúgy korszerűsítették, mint a 2B terminált, beleértve egy további emelet építését is. A 2D terminál 2023. április 18-án nyitotta meg újra kapuit.[5]

A 2A és 2C terminálokat 18 hónapra bezárták, hogy felújítsák a csomagelosztó rendszert (minden légitársaság az 1-es vagy a 2B terminálra költözött).

A La Tribune szerint egy új 4-es terminált 2025 körül akartak létrehozni, amikor a Charles de Gaulle repülőtér elérte volna a maximális, 80 milliós kapacitását. Ez az új 4-es terminál, ha megépült volna, évi 30-40 millió utas befogadására lett volna alkalmas, és valószínűleg a 2E termináltól északra épült volna.[14] A 4-es terminálra vonatkozó javaslatot 2021-ben visszavonták, miután a COVID-19 világjárvány miatt csökkent az utasforgalom és az új környezetvédelmi előírások miatt lett volna megvalósítható.[15]

3-as terminál

[szerkesztés]

A 3-as terminál egy kilométerre található az 1-es termináltól. Az érkező és induló utasok számára egyetlen épületből áll. Az 1-es és a 3-as terminál közötti gyalogos távolság 3 km, azonban az RER és a CDGVAL vonatok vasútállomása (a "Aéroport Charles de Gaulle" elnevezésű) csak 300 méterre van az épülettől. A terminálon nincsenek beszállókapuk, és minden utast buszokkal szállítanak a repülőgépek állóhelyeihez.

Roissypôle

[szerkesztés]

A Roissypôle egy irodaházakból, üzlethelyiségekből, szállodákból, valamint egy autóbusz- és RER B pályaudvarból álló komplexum a Charles de Gaulle repülőtér területén belül. A komplexumhoz tartozik az Air France központi irodája,[16] a Continental Square,[17] a Hilton Paris Charles de Gaulle Airport hotel,[18] és a Le Dôme épület. A Le Dôme-ban található az Air France leányvállalatának, az Air France Consultingnak a székhelye, a Continental Square-ben pedig az Air France leányvállalatának, a Servairnek a székhelye[19] és az Air France nemzetközi oltóközpontja.[20]

Megközelíthetőség

[szerkesztés]
A CDGVAL állomása a 2-es terminálon

CDGVAL

[szerkesztés]

A repülőtér termináljait egy ingyenes, automatizált, két vonalon (CDGVAL és LISA) közlekedő vasúti rendszer szolgálja ki.

CDGVAL (Charles de Gaulle Véhicule Automatique Léger) összeköti az 1-es terminált, a PR parkolót, az Gare Aéroport Charles-de-Gaulle 1 RER állomást (a Roissypôle belsejében található), a PX parkolót, valamint az Gare Aéroport Charles-de-Gaulle 2 TGV és RER állomást, amely a 2C, 2D, 2E és 2F terminálok között található.

LISA (Liaison Interne Satellite Aérogare) összeköti a 2E terminált az L és az M csarnokokkal.

A Gare Aéroport Charles-de-Gaulle 2 TGV

RER

[szerkesztés]

A Charles de Gaulle repülőteret Párizs belvárosával a B RER-vonal, egy hibrid elővárosi és gyorsvasútvonal köti össze. A járatnak két állomása van a repülőtér területén:[21]

A Charles de Gaulle repülőtér és Párizs között az idő többségében kétféle járat közlekedik az B RER-vonalon:

Az B RER-vonalon működő gyorsvonat csak az 1-es terminál és a 2-es terminál állomásain áll meg a Paris Gare du Nord előtt. A menetidő 30-35 perc. A mindenhol megálló járat menetideje 35-40 perc, és néha megelőzik a gyorsvonatok.

A B RER-vonal mindig is lassú és a túlzsúfolt volt, ezért a francia hatóságok úgy döntöttek, hogy megépítik a CDG Express vasútvonalat, amely 2025-től megállás nélkül közlekednek majd a vonatok a Charles de Gaulle repülőtér és a Paris Gare de l’Est között.[22]

TGV

[szerkesztés]

A 2-es terminálon található egy TGV-állomás az LGV Interconnexion Est vonalon. A TGV inOui, Ouigo és Thalys nagysebességű járatok indulnak az állomásról, amelyek Franciaország, Belgium és Hollandia számos állomását érintik.

Busz

[szerkesztés]
  • A Roissybus non-stop expresszjáratot kínál a párizsi Opéra metróállomás és a Charles de Gaulle repülőtér között, mely minden terminálon megáll (kivéve a 2G terminált).
  • A "Magical Shuttle" non-stop expresszjárat a párizsi Disneyland és a Charles de Gaulle repülőtér között, amely megáll az 1-es és a 2E/2F terminálon.
  • A RATP 350-es járata a repülőtér és a Gare de l'Est/Gare du Nord között jár, érintve az összes terminált (kivéve a 2G terminált) és a repülőtér egyéb részeit.
  • A RATP 351-es járata a Nation metróállomás, a Gallieni metróállomásnál az Eurolines megállója és a repülőtér között közlekedik, érintve az összes terminált (kivéve a 2G terminált) és a repülőtér egyéb részeit.

A BlaBlaBus, az Eurolines és a FlixBus mind nemzetközi és belföldi célállomásokra indít járatokat a Gare Aéroport Charles-de-Gaulle 1 melletti buszpályaudvarról.

Közút

[szerkesztés]

Az A1-es autópálya, amely Párizst és Lille-t köti össze, érinti a repülőteret.

Kifutók

[szerkesztés]

A repülőtér futópályái:

  • 08L/26R (4215 m, 45 m, cement)
  • 08R/26L (3700 m, 60 m, cement)
  • 09L/27R (2700 m, 60 m, cement)
  • 09R/27L (4200 m, 45 m, cement) Szerkesztés a Wikidatán

Forgalom

[szerkesztés]
A repülőtér által kiszolgált országok

Az utasforgalom az elmúlt években az alábbi módon változott:

Utasforgalom
Utasok száma
10 285 000
16 042 000
24 769 000
31 425 000
47 935 652
53 380 282
57 932 477
63 648 955
76 150 007
67 421 316
1980198719921996200120052010201420192023
Adatok: Wikidata

Balesetek és incidensek

[szerkesztés]
  • 1993. január 6-án a Lufthansa 5634-es járata, amely Brémából Párizsba tartó járatot egy Contact Air De Havilland Canada Dash 8-as repülőgép teljesített, 1800 méterrel a Charles de Gaulle repülőtér kifutópályája előtt a földnek csapódott, és a fedélzeten tartózkodó 23 utasból négyen meghaltak. A legénység négy tagja túlélte. A baleset azután történt, hogy a pilótának meg kellett szakítania a repülőtér végső megközelítését, mert a kifutópályát lezárták: a közvetlenül előtte leszálló repülőgép, a Korean Air Boeing 747-esének a leszállás közben kidurrant a kereke.[23]
  • 2000. május 25-én egy Lutonba induló Short SH36 típusú teherszállító repülőgép a kifutópályán összeütközött az Air Liberté 8807-es járatával, amelyet egy MD-83-as repülőgép teljesített. Az SH36-os első tisztje meghalt, amikor az MD-83-as szárnyának vége átszakította a pilótafülke oldalát. A kapitány könnyebben megsérült, a fedélzeten tartózkodók túlélték a balesetet.[24]
  • 2000. július 25-én az Air France 4590-es járatát teljesítő Concorde, amely Párizs és New York között közlekedett, röviddel felszállás után a gonesse-i Les Relais Bleus szállodába zuhant. A repülőgépen tartózkodó 100 utas és 9 főnyi személyzet mellett még négy, a hotelban tartózkodó személy is életét vesztette. A vizsgálatok arra a következtetésre jutottak, hogy felszállás közben kidurrant egy gumiabroncs, miután a repülőgép átment a kifutópályán egy fém roncsdarabon, amely az öt perccel korábban felszálló Continental Airlines DC-10-es repülőgépről esett le. Ez az üzemanyagtartály kiszakadásához, egy hajtómű kigyulladásához és végül a repülőgép lezuhanásához vezetett.[25][26]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Union des Aéroports Français. www.aeroport.fr. (Hozzáférés: 2023. április 27.)
  2. ↑ a b c History (amerikai angol nyelven). Charles de Gaulle Airport. (Hozzáférés: 2023. május 14.)
  3. ↑ „La future ligne de train CDG Express ne sera finalement pas en service pour les JO de 2024”, Le Monde.fr, 2019. május 29. (Hozzáférés: 2023. május 14.) (francia nyelvű) 
  4. ↑ Charlotte Turner: ADP reveals rebrand and opens Orly South Pier (angol nyelven). TRBusiness, 2016. április 19. (Hozzáférés: 2023. május 14.)
  5. ↑ a b c d Which terminal? (angol nyelven). (Hozzáférés: 2023. május 16.)
  6. ↑ [PARIS CHARLES DE GAULLE INTERNATIONAL AIRPORT] (angol nyelven). Japan Airlines. (Hozzáférés: 2023. május 16.)
  7. ↑ „'Fresh cracks' at Paris airport”, 2004. május 24. (Hozzáférés: 2023. május 16.) (brit angol nyelvű) 
  8. ↑ Beomlott a párizsi repülőtér teteje (magyar nyelven). index.hu, 2004. május 24. (Hozzáférés: 2023. május 16.)
  9. ↑ Paris airport collapse blamed on design (angol nyelven). The Independent, 2005. február 16. (Hozzáférés: 2023. május 16.)
  10. ↑ Clark, Nicola. „Collapse at airport injures dozen others : 5 are killed as wall in Dubai falls”, The New York Times, 2004. szeptember 28. (Hozzáférés: 2023. május 16.) (amerikai angol nyelvű) 
  11. ↑ News. web.archive.org, 2005. március 18. [2005. március 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. május 16.)
  12. ↑ Aéroport : J-1 avant la réouverture du terminal 2E de Roissy - France - LCI. web.archive.org, 2008. március 30. [2008. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. május 16.)
  13. ↑ "Le future satellite 4 de l'aéroport Paris-Charles de Gaulle" (francia nyelven) (PDF). [2011. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. május 16.)
  14. ↑ Roissy CDG : un nouveau terminal (colossal) est prévu dans 10 ans (PDG d’Aéroports de Paris) (francia nyelven). La Tribune, 2014. november 1. (Hozzáférés: 2023. május 16.)
  15. ↑ „Charles de Gaulle: Plans for huge new airport terminal in Paris scrapped”, BBC News, 2021. február 11. (Hozzáférés: 2023. május 16.) (brit angol nyelvű) 
  16. ↑ AIR FRANCE HEAD QUARTERS – ROISSYPOLE (francia nyelven) (PDF). [2011. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. május 16.)
  17. ↑ "Continental Square (angol nyelven) (PDF). [2003. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. május 16.)
  18. ↑ Hotels in France - Find Hotels (angol nyelven). Hilton. (Hozzáférés: 2023. május 16.)
  19. ↑ Air France - Corporate : Servair. web.archive.org, 2011. november 17. [2011. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. május 16.)
  20. ↑ Home > Information and services > Health and comfort > Prevention and vaccinations. web.archive.org, 2009. november 5. [2009. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. május 16.)
  21. ↑ Ben: Paris RER (amerikai angol nyelven). Paris by Train, 2022. december 20. (Hozzáférés: 2023. május 19.)
  22. ↑ Express, C. D. G.: Qu'est-ce que le projet CDG Express ? (francia nyelven). cdgexpress.com. (Hozzáférés: 2023. május 19.)
  23. ↑ ASN Aircraft accident de Havilland Canada DHC-8-311 D-BEAT Paris-Charles de Gaulle Airport (CDG). aviation-safety.net. (Hozzáférés: 2023. május 19.)
  24. ↑ ASN Aircraft accident Shorts 330-200 G-SSWN Paris-Charles de Gaulle Airport (CDG). aviation-safety.net. (Hozzáférés: 2023. május 19.)
  25. ↑ ASN Aircraft accident Aérospatiale / BAC Concorde 101 F-BTSC Gonesse. aviation-safety.net. (Hozzáférés: 2023. május 19.)
  26. ↑ Index - pilota - Lezuhant egy Concorde: 113 áldozat. index.hu. (Hozzáférés: 2023. május 19.)

További információk

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Charles de Gaulle Airport című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Párizs-Charles_de_Gaulle_repülőtér&oldid=26549779”