Ugrás a tartalomhoz

Cserpatak (Szlovákia)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Oszrblina szócikkből átirányítva)
Cserpatak (Osrblie)
Cserpatak zászlaja
Cserpatak zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásBreznóbányai
Rangközség
PolgármesterPeter Siman
Irányítószám976 45 (pošta Hronec)
Körzethívószám048
Forgalmi rendszámBR
Népesség
Teljes népesség357 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség16 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság580 m
Terület24,02 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 45′ 31″, k. h. 19° 31′ 35″48.758611°N 19.526389°EKoordináták: é. sz. 48° 45′ 31″, k. h. 19° 31′ 35″48.758611°N 19.526389°E
Cserpatak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserpatak témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Cserpatak (1886-ig Oszrblina, szlovákul: Osrblie, németül: Zährenbach) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Breznóbányától 14 km-re délnyugatra, a Cser-patak partján található.

Története

[szerkesztés]

A falu a 15. század második felében keletkezett, 1580-ban mint a bányakamarához tartozó bányásztelepülést említik először. Alapítói német bányászok voltak, akik a közeli bányákban és vasolvasztókban dolgoztak. Magyar neve a német Zährenbach fordítása. 1622-ben „Zerrenpach” néven említik. Területén vasat, majd 1630-tól ólmot is bányásztak. 1795-ben épült fel vashámora.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „OSZTROBLJA. Zorenbach. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura a’ Besztercze Bányai Bányászi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Rohniczhoz közel, mellynek filiája.[2]

1813 és 1821 között drótot készítettek vasüzemében. 1828-ban Cserpataknak 34 háza volt 264 lakossal. 1840-től vaslemezt és profilvasakat gyártottak itt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Oszrble (Zörenbach), tót falu, Zólyom vgyében, Hroneczhez délre 1 órányira, 263 kath., 1 evang. lak., kik vasbányákban dolgoznak. F. u. a kamara. Ut. p. Besztercze.[3]

A bányászat a 19. században szűnt meg, az üzemet 1870-ben zárták be. A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 594, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 393 lakosából 389 szlovák volt.

2011-ben 386 lakosából 373 szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Ipari műemléke az 1795-ben épített őskohó.
  • Kápolnája 1813-ban épült.
  • Templomát 1933 és 1935 között építették, legrégibb műtárgya egy 15. században készített faszobor.
  • A falu a szlovák biatlonsport fellegvára, sípályáin világkupa versenyeket rendeznek, kiszolgáló létesítményei, szállodái vannak.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]