Ugrás a tartalomhoz

Osváth Júlia

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Osváth Júlia
Vajda M. Pál felvétele
Vajda M. Pál felvétele
Született1908. február 15.[1][2][3][4]
Rákospalota[3][4]
Elhunyt1994. augusztus 20. (86 évesen)[1][2][3]
Budapest[5][3]
Állampolgárságamagyar
HázastársaPalik Frigyes
SzüleiOsváth István
Adamik Terézia[6]
Foglalkozásaoperaénekes
IskoláiLiszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (1/7-1-34)
A Wikimédia Commons tartalmaz Osváth Júlia témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Osváth Júlia sírja Budapesten. Farkasréti temető: 1/7-1-34.

Osváth Júlia (Rákospalota, 1908. február 15. – Budapest, 1994. augusztus 20.) Kossuth-díjas magyar opera-énekesnő (szoprán). A 20. század egyik legnagyobb magyar színpadi művésze.

Élete

[szerkesztés]

Kilencévesen kezdett zongorázni tanulni. Tizenötéves korától varrónőként kellett hozzájárulnia a család költségvetéséhez. Rövid énekképzésben vett részt a budai Zeneakadémián, ez után Lichtenberg Emil kórusának lett tagja, majd szólistája. 1929-ben a Palestrina Kórus, 1930-tól a budapesti Mátyás-templom szólistája. 1933-ban a Zeneakadémián egy tanév alatt elvégzett három évfolyamot és magánúton tanult tovább Palotay Árpád növendékeként. Később énekmestere dr. Sipos Jenő volt.

Radnai Miklós meghallgatás alapján szerződtette 1934-ben az Operaházba. 1935. június 17-én, Székelyhidy Ferenc dr. huszonöt éves tagságának jubileumi előadásában debütált Gara Máriaként Erkel Hunyadi Lászlójában. 1936-tól volt rendes tag 1966-os nyugdíjazásáig, de még három évig szerepelt. Utoljára 1969. március 12-én, a Don Juan Donna Annájaként lépett a budapesti közönség elé. Pályája első szakaszában főleg lírai koloratúrszoprán szerepeket énekelt, főként Mozart-operákban, később számtalan spinto és drámai szoprán hangra írott alak is repertoárjába került Verdi és Wagner műveiből.

Az 1937-es Salzburgi Ünnepi Játékokra Toscanini őt választotta az Éj királynője szerepére (Mozart: A varázsfuvola). Sikerrel lépett fel Bécsben, Oostendében, Bukarestben, Moszkvában.

Az énekesi adottságok és színészi képességek ideálisan találkoztak benne, nagyszerűen ábrázolt hanggal is.

Tulajdonképpen sohasem akartam operaházi tag lenni. Van, aki mindent megtesz, hogy odajusson, mamája bekopog ide-oda, velem nem törődött senki. Fiatal voltam, élveztem, hogy szép vagyok, hogy sikerem van. De mindez mulandó, hiába… ma már nem olyan az ember. 63 éves koromban még Paminát énekeltem. Mást már eltemetnek ilyenkor.

A nyilvánosságtól elvonulva élt. Jeles amatőr csillagász és hobbifestő is volt.

A férje dr. Palik Frigyes (1899–1962) főorvos, egyetemi tanár, Szabó Lujza opera-énekesnő özvegye volt.[8] Gyermekeik nem születtek.

Szerepei

[szerkesztés]

Filmjei

[szerkesztés]
  • Erkel (1952)
  • Don Juan legutolsó kalandja (1958)
  • És Ön mit tud? (tv, 1962)

Emlékezete

[szerkesztés]
  • 1995-ben avatták fel az Operaház főlépcsőházában Domonkos Béla őt ábrázoló szobrát.[9]
  • Emlékére 2008-ban megalapították az Osváth Júlia-díjat, amelyet először Bazsinka Zsuzsanna vehetett át.
  • Egykori lakóhelyén emléktáblát helyeztek el tiszteletére Budapest II. kerületében.

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Osváth_Júlia&oldid=27601042”