Veszele

	Veszele (Oravské Veselé)
	; Veszele zászlaja
	; Veszele zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Námesztói
Rang	község
Első írásos említés	1629
Polgármester	Albín Maslaňák
Irányítószám	029 62
Körzethívószám	043
Forgalmi rendszám	NO
	Népesség
Teljes népesség	2996 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	69 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	749 m
Terület	41,21 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 27′ 40″, k. h. 19° 23′ 02″49.461000°N 19.384000°EKoordináták: é. sz. 49° 27′ 40″, k. h. 19° 23′ 02″49.461000°N 19.384000°E
	Veszele weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Veszele témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

A „Veszele” lehetséges további jelentéseiről lásd: Veszele (egyértelműsítő lap).

Veszele (szlovákul Oravské Veselé) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Námesztói járásban.

Fekvése

Námesztótól 10 km-re északnyugatra, a Veszeleszka-patak partján található.

Története

A település 1629-ben a vlach jog alapján keletkezett az árvai váruradalom területén, mely akkor a Thurzó család birtoka volt. Alapítói a lengyel Oszcsanda Máté és Námesztói Roman, aki a falu első bírája is volt. Alapító okiratát Thurzó György lánya, Ilona adta ki. 1629-ben „Weszele” alakban szerepel először írott forrásban. Námesztói Roman a Námesztó községet alapító Randa András lengyel soltész dédunokája volt. A falu kezdetben szétszórt hegyi pásztorkunyhókból állt. Első fatemplomát 1656-ban építették és Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelték fel, de csak két évig szolgálhatta a katolikusokat. Námesztói Roman fiát, Námesztói Györgyöt Thököly István nevezte ki veszelei soltésznek 1657. július 20-án kelt soltészlevele értelmében, aki a nevét ekkortól Weszelovszky György formában használta, és így alapítója lett a Weszelovszky soltésznemzetségnek, amelynek legismertebb tagja dr. Weszelovszky Károly (1818–1892) árvaváraljai magyar orvos lett.^[2]

1658-ban már evangélikus lelkész szolgált a templomban. 1659-ben 817 lakosa volt, közülük 578 katolikus és 239 evangélikus. Ebben az évben a templomot visszaadták a katolikusoknak. 1682-ben Sobieski János török ellen vonuló lengyel–litván hadai dúlták fel a falut. 1690-ben a templomhoz tornyot építettek. Ekkor a faluban 5 egész jobbágytelek mellett 3 negyed és egy nyolcad jobbágytelek volt. Az 1696-os összeírás már csak egy jobbágytelket talált. 1715-ben 410 volt a lakosok száma. 1753-ban Veszelén 302 személyt írtak össze, 149 férfit és 153 nőt. 1778-ban 1234-en lakták.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VESZELE. Elegyes lengyel falu Árva Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Pilszkó hegye alatt, Námesztóhoz 1 mértföldnyire szép helyen; minden tulajdonosnak sajáttya különösen van a’ másikétól; határja leginkább tavaszi vetést terem; lakosai többnyire Takátsok, és abból veszik élelmeket.”^[3]

1805-ben 398 ház állt a településen, melyben 439 család lakott. Az 1104 katolikus mellett négy zsidó lakosa is volt. A jobbágyok mellett két kézműves, egy kovács, egy takács és egy uradalmi szolga is élt itt. 1805-ben a falu új templom építésébe kezdett, amit 1815-ben fejeztek be. 1828-ban 365 házában 1323 lakos élt, akik mezőgazdasággal, házalással, lenolajkészítéssel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Veszele, tót falu, Árva vmegyében, elszórva a hegyek közt: 1811 kath., 12 zsidó lak. Kath. paroch. templom. 142 4/8 sessio. Legelője nagy. Sok lent termesztenek, s gyolcsot szőnek. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg.”^[4]

A trianoni diktátumig Árva vármegye Námesztói járásához tartozott.

A háború után lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, kézművességgel, főként takácsmesterséggel, vászonszövéssel, zsindelykészítéssel foglalkoztak. Mai hivatalos nevét csak 1946-ban kapta.

Népessége

1910-ben 1818, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 2661 lakosából 2642 szlovák volt.

2011-ben 2827 lakosából 2793 szlovák.

Nevezetességei

Szent Erzsébet tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1805 és 1815 között épült.
A falu két kis kápolnája a 18. század végén és a 19. század elején készült.

Híres veszeleiek

1781-ben a községben született Weszelovszky Ignác námesztói kékfestő gyárnok és városi tanácsnok, kinek felesége: nemes Hamulyák Anna (1787-1858) édes testvére volt Babits Mihály költő dédanyjának, Kelemenné Hamulyák Teklának. Weszelovszky Ignác és Hamulyák Anna gyermeke volt a híres magyar orvos, Weszelovszky Károly. (Szekrényessy Attila: A veszelei és zólyomi Veszelovszky család öt évszázada.)
Itt született 1830-ban báró Mednyánszky Dénes geológus, a selmeci akadémia igazgatója, az MTA levelező tagja. († 1911).

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Szekrényessy Attila: A veszelei és zólyomi Veszelovszky család öt évszázada, 411. oldal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Források

Szekrényessy Attila: A veszelei és zólyomi Veszelovszky család öt évszázada (nagymonográfia), Budapest, 2016 ISBN 978-963-12-7029-7

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Szekrényessy Attila: A veszelei és zólyomi Veszelovszky család öt évszázada, 411. oldal

[3] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[4] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]

[4]