Zemplénmátyás
| Zemplénmátyás (Ondavské Matiašovce) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Varannói | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1363 | ||
| Polgármester | Mária Mražíková | ||
| Irányítószám | 094 01 | ||
| Körzethívószám | 057 | ||
| Forgalmi rendszám | VT | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 805 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 79 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 174 m | ||
| Terület | 10,29 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 56′ 05″, k. h. 21° 44′ 45″48.934800°N 21.745900°EKoordináták: é. sz. 48° 56′ 05″, k. h. 21° 44′ 45″48.934800°N 21.745900°E | |||
| Zemplénmátyás weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zemplénmátyás témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Zemplénmátyás (1899-ig Matyasócz, szlovákul: Ondavské Matiašovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Varannói járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Varannótól 13 km-re északkeletre, az Ondava bal oldalán fekszik.
Története
[szerkesztés]A szájhagyomány szerint a települést egy Mátyás nevű ember alapította, aki juhtenyésztéssel foglalkozott.
Az alapítás idejét általában 1250 és 1330 közé teszik, mely valószínűleg soltész általi betelepítéssel történt. A falu nevét soltészáról és egyben első bírájáról, Mátyásról kaphatta. A községben már alapítása óta volt egy fatemplom, mely a mai községi hivatal helyén állt és amelyet már 1437-től említenek. A falu első írásos említése csak 1451-ben történt „Mathiasfalva” alakban a leleszi konvent oklevelében, melyben megerősíti a barkó-jeszenóci uradalomnak a Homonnai Drugeth család két ága közti birtokmegosztását. A 16. és 17. században a Drugeth család több birtokával együtt Mátyásfalva a Révay, Barkóczy és más családok zálogbirtoka volt. Amikor a 16. század második felében a Drugethek áttértek a református hitre a község is követte őket. 1600-ban 21 háztartása adózott, rajtuk kívül templom, plébánia és iskola is volt a településen. 1623-ban súlyos csapás érte, egy tűzvészben az egész falu leégett. A 17. század közepétől Mátyásfalván református lelkészség működött. 1730 körül lakói szintén reformátusok voltak.
A község katolikus hitre való visszatérítése a Barkóczy családhoz fűződik, akik az egri püspökség segítségével 1749-ben újra alapították a katolikus plébániát. 1768-ban gróf Barkóczy Zsuzsanna iskolát alapított itt, majd katolikus templomot is építtetett 1773-ban. 1778-ban a falut földrengés sújtotta.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MATYASÓCZ. Mattyasovce. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura G. Barkóczy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Varannóhoz, és Zsalobinhoz közel, dombos határja három nyomásbéli, erdője van, szőleje nints, széna nélkűl szűkölködik, piatza Varannón van.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Matyasocz, tót falu, Zemplén vgyében, az Ondava mellett, 439 r., 57 g. kath., 11 zsidó lak. Kath. paroch. templom. 561 h. szántóföld. Erdő. F. u. gr. Forgách, Bideskuty. Ut. p. Eperjes.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Zemplénmátyás, azelőtt Matyasócz, tót kisközség, 87 házzal és 435 róm. kath. vallású lakossal. Postája és távírója Tavarna, vasúti állomása Homonna. Már 1363-ban Mátyásvágása néven a Rozgonyiak birtoka. A homonnai uradalomhoz tartozott s az újabb korban a gróf Forgách, Barkóczy és a Bydeskuty családok voltak a földesurai. Most a gróf Barkóczy-féle hitbizományhoz tartozik. 1663-ban a pestis pusztította lakosait, 1778-ban pedig földrengés okozott sok kárt, mely a csak néhány évvel előbb épült római katholikus templomot is megrongálta. Ide tartozik Petrócz-puszta, mely alighanem az 1419-ben a Nagymihályi és a Tibai családok birtokaként említett Ujpetrócz falunak felel meg.”[4]
A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott. Az első világháborúban 8 helyi lakos esett el a harctéren.
1944. november 24-én a falu a harcokban leégett. Termelőszövetkezetét 1952-ben alapították. 1972-ben befejezték a kultúrház építését.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 421-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 804 lakosából 648 szlovák és 152 cigány volt.
2011-ben 817 lakosából 749 szlovák és 43 cigány.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1773-ban épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.
További információk
[szerkesztés]A Varannói járás települései | ||
|---|---|---|
Varannó (Vranov nad Topľou) | ||
|  | |
