Nyercsinszk

Nyercsinszk (Нерчинск)
Nyercsinszk címere Nyercsinszk zászlaja
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Bajkálontúli határterület
Alapítás éve	1653
Irányítószám	673400, 673402, 673403
Körzethívószám	30242
Népesség
Teljes népesség	14 919 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Időzóna	UTC+9, jakutszki idő, irkutszki idő
Elhelyezkedése
Nyercsinszk Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 51° 59′, k. h. 116° 35′51.983333333333, 116.58333333333
Nyercsinszk Pozíció a Bajkálontúli határterület térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyercsinszk témájú médiaállományokat.

Nyercsinszk (oroszul: Нерчинск) kisváros Kelet-Szibériában, Oroszország Bajkálontúli határterületén; az azonos nevű járás központja. Egykori erődjében írták alá 1689-ben Oroszország és Kína első szerződését, amely nagyjából kijelölte a két hatalom közötti határokat.

Lakossága: 14 200 fő (2008); 14 959 fő (a 2010. évi népszámláláskor).

Fekvése

A Borscsovocsnij-hegység előhegyeiben, a Silkába ömlő Nyercsa folyó bal partján, a torkolattól 7 km-re fekszik. Távolsága a határterület székhelyétől, Csita városától 305 km, a Transzszibériai vasútvonal Priiszkovaja nevű állomásától mintegy 15 km.

Történeti áttekintés

A szibériai orosz terjeszkedés részeként az Amur vidékén az 1640-es években jelent meg az első kozák csapat. Nyercsinszk első erődjét is kozákok alapították 1653-ban a Silka jobb partján, a Nyercsa-folyó torkolatával szemben. Négy évvel később Jenyiszejszkből érkezett kozákok az erődöt új helyen, a Nyercsa egyik szigetén építették fel. 1689-ben itt jött létre a nyercsinszki (nyibuchui, níbùchǔ-i) szerződés, mely a mandzsu-kínai Csing-dinasztia és a cári Oroszország között meghúzta a határokat, az oroszokat a meghódított területek egy részének feladására kényszerítette és ezzel 170 évre megakasztotta előnyomulásukat az Amur vidékén.

Nyercsinszk előretolt orosz erőd és rövid ideig a Kínával folytatott árucsere központja lett, de a 18. század közepére új kereskedelmi útvonalak alakultak ki, melyek a várost elkerülték. A település jelentősége újból megnövekedett, miután a Silka és az Arguny folyók közötti területeken ezüst-, ólom- és ónércet találtak. Később, a 19. században gazdag aranylelőhelyeket fedeztek fel. A kitermelést egyre inkább száműzöttekkel, kényszermunkára ítélt fegyencekkel végeztették, a térségben számos munkatábort alakítottak ki.

A dekabrista felkelők közül néhányan Nyercsinszkben töltötték száműzetésüket vagy azt követő éveiket. Előzőleg, 1812-ben a várost a gyakori árvizek miatt egy magasabban fekvő völgybe telepítették át. Néhány helyi kereskedőcsalád komoly hírnévre tett szert, a 19. század második felének legnagyobb vállalkozása a Butyin-fivérek kereskedőháza volt. Cégük többek között vasgyárat és mintegy 50 aranykitermelő telepet birtokolt, a városban iskolát, nyomdát alapítottak, saját palotát és díszparkot építtettek, értékes magánkönyvtáruk volt. Egy idő után azonban a felvett hiteleket nem tudták visszafizetni, és vállalkozásuk 1892-ben megszűnt.

1884-ben a városban múzeum létesült, ez volt a Bajkálon túli térség első nyilvános múzeuma, akkor főként természettudományos és néprajzi gyűjteményei voltak.

A mai város

Nyercsinszk komolyabb iparral nem rendelkezik. Az élelmiszeripari üzemek a település és környéke ellátását segítik elő. Korábban jelentős iparvállalat volt az 1953-ban alapított mezőgazdasági gépgyár, melyben a termelést 1998-ban leállították, majd 2003-ban maga a gyár is megszűnt.

A településen két középiskola és egy mezőgazdasági technikum működik. Legismertebb kulturális létesítménye az 1884-ben alapított helytörténeti múzeum.

A város melletti katonai repülőtér működését az 1990-es években beszüntették.

Nevezetességek

• M. D. Butyin palotája. Az aranybányászatban meggazdagott Butyin-fivérek építtették az 1860-as években. A felújított épület 2005 óta a helytörténeti múzeumnak ad otthont.
• Kereskedőudvar (gostyinij dvor), épült 1840-ben. Szibériában alig néhány hasonló, kereskedelmi célú téglaépület maradt fenn.
• A Dauria Szálló a 19. század közepén épült; útban Szahalin felé itt szállt meg rövid időre Csehov.
• A Silka jobb partján, Kalinyino (Monasztirszkoje) nevű faluban, a mai várostól 8 km-re áll az Istenanya elszenderedése- (Uszpenyija Bogorogyici-) templom romos épülete. Tizenegy évvel az első erőd létesítése után, 1664-ben itt alapították a Bajkáltól keletre fekvő térség első ortodox kolostorát. Kőtemplomát 1706-ban kezdték építeni és 1712-ben szentelték fel.

Források

• Nyercsinszk (orosz nyelven). A Bajkálontúli terület enciklopédiája. (Hozzáférés: 2009. május 12.)
• Nyercsinszk (orosz nyelven). Moj Gorod enciklopédia. (Hozzáférés: 2009. május 12.)
• Nyercsinszk (17. század) (orosz nyelven). fortification.ru portál. [2007. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 12.)
• Ju. T. Silov: Nyercsinszk-csokor (orosz nyelven). [2007. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 12.)

További információk

• Nyercsinszk a wikimapián