Jenyiszejszk

	Jenyiszejszk (Енисейск)
; Jenyiszejszk címere	; Jenyiszejszk zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Krasznojarszki határterület
Alapítás éve	1619
Polgármester	Valerij Asztafjev
Irányítószám	663180
Körzethívószám	39195
	Népesség
Teljes népesség	3000 fő (1690); 4500 fő (1723); 5100 fő (1856); 11 500 fő (1897); 7100 fő (1917); 6000 fő (1926); 5800 fő (1931); 12 764 fő (1939); 17 047 fő (1959); 19 000 fő (1967); 19 880 fő (1970); 20 798 fő (1979); 22 891 fő (1989); 22 800 fő (1992); 22 200 fő (1996); 21 900 fő (1998); 21 300 fő (2000); 21 200 fő (2001); 20 394 fő (2002); 20 400 fő (2003); 19 500 fő (2005); 19 300 fő (2006); 19 200 fő (2007); 19 100 fő (2008); 19 007 fő (2009); 18 766 fő (2010); 18 800 fő (2011); 18 640 fő (2012); 18 529 fő (2013); 18 561 fő (2014); 18 359 fő (2015); 18 156 fő (2016); 17 999 fő (2017); 17 826 fő (2018); 17 805 fő (2019); 17 774 fő (2020); 17 537 fő (2021);
	Földrajzi adatok
Terület	66,4 km²
	Elhelyezkedése
	Jenyiszejszk Pozíció Oroszország térképén
	é. sz. 58° 28′ 00″, k. h. 92° 08′ 00″Koordináták: é. sz. 58° 28′ 00″, k. h. 92° 08′ 00″
	Jenyiszejszk Pozíció a Krasznojarszki határterület térképén
	Jenyiszejszk weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Jenyiszejszk témájú médiaállományokat.

Jenyiszejszk (oroszul: Енисейск) város Oroszország Krasznojarszki határterületén, Kelet-Szibériában, a Jenyiszej középső szakaszán. Járási székhely. A 18. században Kelet-Szibéria egyik legfontosabb városa volt, régi városmagjának számos építészeti emléke maradt fenn.

Lakossága: 19 500 fő (2005); 18 766 fő (a 2010. évi népszámláláskor).^[1]

Fekvése[szerkesztés]

Krasznojarszktól 338 km-re északra, a Jenyiszej bal partján, a Jenyiszej-síkságon fekszik. A város területe és közvetlen környéke is sík vidék. Kb. 85 km-rel feljebb torkollik a folyóba az Angara, a Jenyiszej legnagyobb mellékfolyója, a várostól 8 km-re délre pedig egy kisebb mellékfolyó, a Kem.

Jenyiszejszk jórészt földrajzi helyzetének köszönhette egykori gyors felemelkedését és későbbi fokozatos hanyatlását is.

Történeti áttekintés[szerkesztés]

1619-ben alapították tobolszki kozákok. Ez volt az első orosz erődítmény a Jenyiszej partján, másfél évszázadon át a Kelet-Szibériába vezető út kapuja, a további hódítások kiindulópontja. Kezdetben Tobolszk, majd Tomszk igazgatása alá tartozott. 1678-ban városi rangot kapott, igazgatása alá tartozott a Jenyiszej menti és azon túli orosz települések többsége. 1724 és 1782 között a Jenyiszeji provincia központja volt.

A szibériai víziutak találkozásánál fekvő város a 18. századra Tobolszk után a második legfontosabb kereskedelmi központtá fejlődött, híresek voltak vasmanufaktúrái, a század második felében országos hírűek augusztusi vásárai. Miután a nyugatról Szibériába tartó közlekedési útvonalat nem erre, hanem Krasznojarszk felé építették meg, Jenyiszejszk jelentősége csökkent. Az északi tajga aranylelőhelyeinek felfedezése egy időre újabb fellendülést hozott (1842-1870), a város az aranyásók ellátó bázisa lett, 1862-ben itt bocsátották vízre az első jenyiszeji gőzhajót. Az 1869-es nagy tűzvészben azonban az épületek nagy része leégett. Ez, főként pedig a vidéket messze elkerülő Transzszibériai vasút megépítése a fejlődést teljesen megakasztotta, Jenyiszejszk a vidéki kisvárosok szintjére süllyedt. A 19. században és később, a szovjet időszak alatt is számos elítélt itt töltötte száműzetését.

A mai város[szerkesztés]

Gazdaság, közlekedés[szerkesztés]

A város komolyabb iparral nem rendelkezik. Egykor híres kézműves iparából részben a vasút hiány miatt nem alakulhatott ki gyáripar. Korábbi jelentős fafeldolgozó iparát a közeli Leszoszibirszkben létesített kombinát visszavetette. Gazdasági szempontból legfontosabb létesítménye a hajógyár és a folyami kikötő.

A Jenyiszej Kelet-Szibéria egyik legfontosabb víziútja, a hajózási szezonban a város kikötője jelentős teherforgalmat bonyolít le. A Krasznojarszkkal kapcsolatot biztosító 338 km hosszú országút részben szintén a folyó völgyében húzódik. Jenyiszejszkhez nem vezet vasútvonal. A legközelebbi vasútállomás kb. 45 km-re, Leszoszibirszkben van, ez a Transzszibériai vasút egyik, Acsinszknál leágazó szárnyvonalának végállomása. A város repülőtere kisebb repülőgépek fogadására alkalmas.

Nevezetességek[szerkesztés]

Jenyiszejszk első városrendezési terve az 1780-as években készült, az akkori városszerkezetet a történelmi városmag máig megőrizte. Többségében felújításra váró műemlék épületei a 18. századból valók.

Leghíresebb az 1642-ben alapított Megváltó színeváltozása- (Szpaszo-Preobrazsenszkij-) kolostor, Szibéria egyik legrégibb kolostora.
Az 1750-es években emelték a Megváltó- (Szpasszkij-) katedrálist a harangtoronnyal.
A század végén épített Szentháromság- (Troickaja-) és Mária mennybemenetele- (Uszpenszkaja-) templomoknak csak egy része maradt fenn.
A polgári célú épületek közül nagyrészt épségben megőrződött az 1740-es években készült Kereskedősor (Gosztyinij dvor).

Az 1883-ban alapított Jenyiszejszki helytörténeti múzeum a város és az egykori expedíciók történetének emlékein kívül jelentős néprajzi gyűjteménnyel is rendelkezik. Oroszország 2000-ben javaslatot tett Jenyiszejszk történelmi városmagjának felvételére az UNESCO világörökségi helyszíneinek listájára.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva].

Források[szerkesztés]

[1] A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva].

[1]