Ugrás a tartalomhoz

Naha

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.
 A településen világörökségi helyszín található 
Naha (那覇)
Naha címere]]
Naha címere		 Naha zászlaja]]
Naha zászlaja
Egyéb jelképek
FaFukugi
VirágMurvafürt
Közigazgatás
Ország Japán
RégióKjúsú
PrefektúraOkinava prefektúra
Alapítás éve1921. május 20.
PolgármesterOnaga Takesi
Irányítószám900-8585
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség316 048 fő (2021. márc. 1.)[1]
Népsűrűség8153,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület38,99 km²
IdőzónaJST, UTC+9
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 26° 12′ 44″, k. h. 127° 40′ 45″26.212222°N 127.679167°EKoordináták: é. sz. 26° 12′ 44″, k. h. 127° 40′ 45″26.212222°N 127.679167°E
Elhelyezkedése Okinava térképén
Elhelyezkedése Okinava térképén
Naha weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Naha témájú médiaállományokat.

Naha (那覇市; Hepburn: Naha-shi?; okinavaiul Naafa) a Rjúkjú-szigetek közé tartozó Okinava legnépesebb városa és az Okinava prefektúra politikai, gazdasági és közigazgatási központja. A modern várost hivatalosan 1921. május 20-án alapították, ám a terület ezt megelőzően is évszázadokig a legfontosabb és legnépesebb hely volt az egész szigetcsoporton, és a Rjúkjúi Királyság politikai és gazdasági központjaként szolgált.

Történet

[szerkesztés]

Naha neve az Iroszecuden alapján a Naba névből származik, ami eredetileg egy gomba alakú kő volt a városban. A követ fokozatosan elhordták és betemetődött és ezzel együtt a település nevének kiejtése és kandzsija is megváltozott. A területen a régészeti leletek alapján már a kőkorszakban éltek emberek és találtak itt a dzsómon-kori Japánból, illetve az ősi Kínából származó tárgyakat is. A 11. századból származó fazekasság nyomai arra engednek következtetni, hogy már ekkor kereskedelem folyt Koreával és Japánnal. Nem tudni mikor alakult ki itt egy szervezett város, annyi bizonyos, hogy a 15. században, a Rjúkjú-szigetek egyesítése idején már településként működött.[2][3] A mai várossal – amely magába olvasztotta a királyi fővárost, Surit és Kumemurát, a kínai tudományok helyi központját – ellentétben azonban ez nem volt politikai központ, csupán kikötőként volt jelentős gazdasági szerepe.

A középkori Naha egy kis szigeten, Ukisimán volt található és egy keskeny, Csókótei (長虹堤; Hepburn: Chōkōtei?) névre keresztelt töltésút kötötte össze Okinava szigetével. A fő kikötői térség a nemzetközi kereskedelem számára volt fenntartva, a várost pedig két kerületre, keletire (東; higasi; Hepburn: higashi?) és nyugatira (西; nisi; Hepburn: nishi?) bontották. Egy nagy szabadtéri piac működött a ojamisze (親見世; Hepburn: oyamise?), a királyi kereskedelem központ előtti területen, ezen kívül a városban található volt még több japán szentély és templom, valamint egy követségi épület a kínai küldöttek számára. A város biztonságát két erődítmény is vigyázta és egy közeli szigeten raktárat alakítottak ki a szállított termékek számára.[3][4]

A város közelében, Ukusimán volt található Kumemura fallal körbevett községe, amely évszázadokig volt a Rjúkjú-szigeteken a klasszikus kínai tudományok központja.[4] A hagyomány szerint a települést az a 36 min család alapította, akiket a kínai Ming-dinasztia császára küldött Okinavára segíteni a rjúkjúi királyokat, és népessége többségében vagy teljesen az ő leszármazottaikból állt. Uezato Takasi vitatja ezt, rámutatva, hogy abban az időben Naha olyan jelentőségre tett szert a nemzetközi tengeri kereskedelemben, hogy valószínű sok más kínai is letelepedett a szigeten.[5] A városon belüli további jelentős helyek voltak még: a Tenszonbjó taoista templom és két taoista szentély, Tenpi tengeristennek szentelve.[4] Kang-hszi kínai császár ajándéka volt a városban az 1670-es években épített konfuciánus templom. 1718-ban egy konfuciánus iskolát, a Meirindót is létrehoztak Nahában.[6]

1853-ban Matthew C. Perry amerikai tengerésztiszt flottája kikötött itt útban Tokió felé, és az amerikai hajók többször visszatértek. Perry emlékműve és több tengerészének sírja a Tomari-temetőben található.

Amikor Japán 1872-ben szoros ellenőrzés alá vonta Rjúkjúi Királyságot és létrehozta helyén a névlegesen független Rjúkjú hant, Naha lett annak fővárosa. 1879-ben a hant megszüntették és hivatalosan is annektálták, az újonnan létrehozott Okinava prefektúra központja továbbra is a város maradt, amely az elkövetkező évtizedekben lassan magába olvasztotta a királyi fővárost, Surit és a többi környező települést. A második világháború okianvai csatája során a város súlyos károkat szenvedett a harcoktól, többek között a japán főhadiszállásként használt suri várkastélyt is teljesen lerombolták.

Éghajlat

[szerkesztés]

A város éghajlata szubtrópusi, így forró, nyirkos nyarak és meleg telek jellemzik. A nyár, mint Japán legtöbb más részén forró, a legmelegebb hónap július átlag 31 Celsius-fokos hőmérséklettel. Azonban az ország többi részétől eltérően a tél szintén meleg, a leghidegebb hónapokban a hőmérséklet átlag 19 Celsius-fokos. A hóesés ezért rendkívül ritka jelenség a településen, azonban kiadós mennyiségű, évente 2000 milliméter eső esik.

Naha éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)26,826,628,229,731,634,135,035,634,632,830,827,835,6
Átlagos max. hőmérséklet (°C)19,519,821,724,126,729,431,831,530,427,924,621,225,7
Átlaghőmérséklet (°C)16,616,618,621,323,826,628,528,227,224,921,718,422,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C)14,614,816,519,021,824,826,826,625,523,119,916,320,8
Rekord min. hőmérséklet (°C)6,66,67,29,813,615,421,020,718,514,812,27,26,6
Átl. csapadékmennyiség (mm)1071201611662322471412412611531101032041
Havi napsütéses órák száma95851091341501822442241971681211141821
Forrás: [7][8]


Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2010 és 2021 között
Lakosok száma
315 954
321 467
319 435
316 048
2010201220152021
Adatok: Wikidata

Gazdaság

[szerkesztés]
A Japan Transocean Air központja

A Naha Repülőtér Japán ötödik legnagyobb ilyen létesítménye, amelyből 2005 napi 150 járat indult 30 különböző úti cél felé. A nahai kikötővel egy vízalatti alagút köti össze, a közlekedést könnyítendő.[9] A Japan Airlines két leányvállalatának, a Japan Transocean Airnek és a Ryukyu Air Commuternek a városban található a központja.[10][11]

A nahai kikötő a várost a Rjúkjú-szigetek gazdasági központjává teszi. A kikötő jelentős szerepet tölt be a konténerszállításban, mivel az erre specializálódott Sanghaj, Puszan és Kaohsziung kikötővárosok közelében található. Legalább 50 konténerszállító tengeri útvonal érinti a kikötőt, amelybe 2001-ben 9,7 millió tonna rakomány érkezett, melyből 1,2 millió tonna volt nemzetközi. Ebből 7,1 millió import, 2,6 millió pedig export.[3] A kikötő remek helyzetéből adódóan lassacskán a kelet-ázsiai tengeri kereskedelem központjává válik. Mind a kikötő, mind a repülőtér jelentős löketet ad a helyi gazdaság fejlődésének.[9]

Számos tradicionális terméket, mint például lakkozott tárgyakat, porcelánt, avamorit és festett ruhákat készítenek itt.[3]

Látnivalók

[szerkesztés]
A Kokuszai-dóri utcarészlete
A suri várkastély főépülete

A Kokuszai-dóri a város főutcája, mely a második világháborút követően alakult ki. Kezdetben csupán egy lápos területen végigfutó út volt, amely mellett egyre több ember vert sátrat. Az utca fejlődése a sziget háború utáni újjászületésének jelképe lett. Mára a város üzleti negyedévé és kedvelt turistalátványossággá vált, számos étteremmel, bolttal és butikkal. Az okinavai prefektúrai hivatal, a város egyik legnagyobb épülete is itt található.[12]

A város egykor önálló települést képező Suri negyedében található a suri várkastély, egy 14. században épített guszuku, aminek a kezdetben a sziget egyesítésében volt szerepe, majd évszázadokon keresztül volt a Rjúkjúi Királyság uralkodóinak lakóhelye és a közigazgatás központja. A királyság japán 1879-es annektálása után elvesztette politikai jelentőségét, műemlékként kezelték és 1928-ban japán nemzeti kincsének részévé nyilvánították. A vár több esetben égett le vagy semmisült meg, utoljára 1945-ben az okinavai csata során és csak 1992-ben építették teljesen újjá. Az UNESCO több más guszukuval együtt a világörökség részévé nyilvánította.[13][14]

A szigeten történt második világháborús összecsapásnak, ami 200 000 ember életét követelte az Okinava Prefektúrai Béke-emlékmű Múzeum állít emléket.[15] Látogatható a birodalmi haditengerészet föld alatti föld alatti bázisa is.

Híres nahaiak

[szerkesztés]
Egysínű vasút

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Naha testvérvárosai:[16]

A populáris kultúrában

[szerkesztés]

A Call of Duty: World at War című videójátékban a hadjárat vége felé, az utolsó amerikai küldetésben jelenik meg a suri várkastély, amelyet a játékosnak kell segítenie elfoglalni a védekező japánoktól.[19]

A város bizonyos részei, így például a Kokuszai-dóri a Yakuza 3 című PlayStation 3 játékban is valósághűen megjelennek.[20]

A Microsoft 2003-as Freelancer videójátékban az egyik fiktív helyszín viseli a város nevét.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ 沖縄県推計人口データ一覧（Excel形式）
  2. ↑ Uezato, Takashi: "The Formation of the Port City of Naha in Ryukyu and the World of Maritime Asia: From the Perspective of a Japanese Network." Acta Asiatica vol 95 (2008). Tokyo: Tōhō Gakkai (The Institute of Eastern Culture). pp57-58.
  3. ↑ a b c d Port of Naha. World Port Source. [2012. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
  4. ↑ a b c Uezato. p62.
  5. ↑ Uezato. p59.
  6. ↑ Kerr, George H. Okinawa: The History of an Island People. revised ed. Boston: Tuttle Publishing, 2000. pp194,204, 221.
  7. ↑ Weather Information for Naha. [2012. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
  8. ↑ 平年値（年・月ごとの値）. [2020. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
  9. ↑ a b Naha Airport (OKA/ROAH), Okinawa Prefecture, Japan. airport-technology.com. [2012. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
  10. ↑ "Company Profile Archiválva 2018. január 9-i dátummal a Wayback Machine-ben" (Japanese). Japan Transocean Air. Hozzáférés ideje: May 19, 2009.
  11. ↑ "会社概要 Archiválva 2009. április 17-i dátummal a Wayback Machine-ben." Ryukyu Air Commuter. Hozzáférés ideje: May 19, 2009. "所在地 沖縄県那覇市山下町3番1号（〒900-0027）"
  12. ↑ Kokusai-dori: A diverse, energetic road that developed from nothing. Japan Atlas. [2013. március 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
  13. ↑ Shuri Castle. .japan-guide.com. [2012. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
  14. ↑ Shuri Castle Before and After WWII. [2012. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
  15. ↑ A Guide to the Museum. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
  16. ↑ Naha Sister Cities. [2007. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 29.)
  17. ↑ Prefeitura.Sp - Descentralized Cooperation. [2008. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 29.)
  18. ↑ International Relations - São Paulo City Hall - Official Sister Cities. [2010. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 29.)
  19. ↑ Shuri Castle. The Call of Duty Wiki. [2012. november 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 26.)
  20. ↑ Warren Peace: Mean streets of Naha. Stars and Stripes, 2012. április 18. (Hozzáférés: 2012. július 26.)[halott link]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Naha, Okinawa
A Wikimédia Commons tartalmaz Naha témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Naha&oldid=27100874”