Ugrás a tartalomhoz

Ivate prefektúra

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ivate prefektúra (岩手県)
Ivate prefektúra címere]]
Ivate prefektúra címere
Ivate prefektúra zászlaja]]
Ivate prefektúra zászlaja
Egyéb jelképek
Fajapán erdeifenyő
VirágPaulownia (Paulownia tomentosa)
MadárSchiller-fácán
Közigazgatás
Ország Japán
RégióTóhoku
SzigetHonsú
SzékhelyMorioka
Körzetek11
Önkormányzatok33
KormányzóTasszo Takuja
Népesség
Teljes népesség1 205 698 fő (2021. márc. 1.)[1]
Népsűrűség90 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15 278 km²
IdőzónaJST, UTC+9
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 39° 42′ 13″, k. h. 141° 09′ 10″39.703500°N 141.152722°EKoordináták: é. sz. 39° 42′ 13″, k. h. 141° 09′ 10″39.703500°N 141.152722°E
[[Fájl:
  • Japan iwate map small.png
  • Iwate in Japan.svg
  • Iwate in Japan (extended).svg
|250px|Elhelyezkedése Japán térképén]]
Elhelyezkedése Japán térképén
Ivate prefektúra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ivate prefektúra témájú médiaállományokat.

Ivate prefektúra (japánul: 岩手県, Ivate-ken) Honsú-szigetén, Tóhoku tartományban található. Területét tekintve Japán második legnagyobb prefektúrája Hokkaidó után. Központja Morioka, a legnagyobb népességgel rendelkező város a prefektúrában. Ivate híres sziklás tengerpartjáról, természetes hőforrásairól, sípályáiról és tésztaételeiről.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Moriokában a Token-dzsi szentély közelében található három hatalmas vándorkő, amelyekre kötél van ráfonva. A helyiek "Micuisi istenség három sziklájának" nevezik a hatalmas köveket. A legenda szerint réges-régen egy Raszecu nevű gonosz démon zaklatta a közeli város lakóit és az arra utazókat. A helyiek Micuisi istenséghez fohászkodtak segítségért, aki a hatalmas kövekhez kötözte a gonosz démont. A tehetetlen és riadt Rasetsu megígérte, hogy soha többé nem zargatja a város lakóit. Ígéretének bizonyítéka a vándorköveken mai napig is látható két óriási kézlenyomat. Ezért nevezték el annak idején ezt a területet Ivaténak: az ”iva” sziklát és a ”te” kezet jelent.

Kultúra

[szerkesztés]

Ételek

[szerkesztés]

Központja, Morioka híres a tésztaételeiről, melyek közé tartozik a Vanko Soba, a Reimen és a Dzsadzsamen.

Létezik egy Vanko Szoba kihívás is, melynek keretében gyorsabban kell elfogyasztani a vendégnek az elé lerakott tésztát, mint ahogy a mellette álló pincér pakolni tudja a tányérjába.

A Reimen tésztát hideg levessel szolgálják fel uborkával, hússzeletekkel, kimchivel, egy fél főt tojással és valamilyen gyümölccsel körítve. A Dzsadzsamen vastag udon tészta és apróra vágott uborka miso szósszal leöntve. Miután a vendég megeszi a kétharmadát ennek a tésztaételnek, a pincér hozzáadja a levest, amiben az udon tészta főtt, ezzel egy új fogást kreálva a vendégnek.

Fesztiválok

[szerkesztés]

Morioka Szansza Odori Macuri a prefektúra leghíresebb fesztiválja, amelyet minden évben augusztus 1- 4. között tartanak Moriokában. Ez egy zenés, táncos rendezvény, ahol 10 000 taiko dobot szólaltatnak meg egyszer.re, melynek köszönhetően bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe is. A Szansza egy legendán alapuló tánc, amit a jó szerencse érdekében táncolnak és közben a japán nyelv archaikus formájában kántálnak. A fesztivál egy körtánccal zárul, amiben bárki részt vehet, akár turisták is.

Történelem

[szerkesztés]

A prefektúra területén számos Dzsómon-kori (i.e.10 500 – i. e. 300.) lelőhely található.

A Nara-korban (710-794.) a császári udvar harcok árán szerezte meg egész Tóhoku területét az Emisiktől, az addigi birtokosoktól.

A Heian-korban(794-1185.)a császár hatalma csökkent, erős arisztokrata családok - Abe, Kijohara, Fudzsivara - vették át az uralmat a régió felett.

Az Edo-korszakban (1603 – 1868.) Mucunek nevezték a mai Ivate prefektúrát.

A késői 17. században Macuo Basó, a haiku legnagyobb mestere is írt az ezen a vidéken tett utazásairól az Oku no hosomicsi című művében.

A Meidzsi-restauráció alatt hol nőtt, hol csökkent Ivate területe, míg végül 1876-ban létrejött a végleges határvonala a prefektúrának, ami a mai napig nem változott.

Földrajz

[szerkesztés]

Éghajlat

[szerkesztés]

Rendkívül hideg tél jellemző rá, a hőmérséklet akár -15 °C is lehet. Viszont a Főn szélnek köszönhetően a nyár kellemesen meleg. Az éves átlag középhőmérséklet 8,4 °C. Évente 1384 mm csapadék hullik, jelentős része hó formájában.

Természeti adottságok

[szerkesztés]

Területe 15 275 km², melynek 77%-a erdővel borított terület.

A prefektúra legmagasabb hegye az Ivate-hegy, mely 2038 m magas. Legnagyobb tava a 45 km hosszú Tasze-tó, amely a Szarugaisi-folyóra történő gátépítésnek köszönhetően jött létre. Itt húzódik a szabdalt, sziklás Szanraku-partvonal, melynek híres része a Katajamazaki sziklák. Leggyönyörűbb tengerparti szakasza a Dzsodogahama strand. Onszenek - termálfürdők - találhatók Cunagiban, Hacsimantaiban, Appiban, Sizukuisiben, Geto Kogenben és Icsinoszekiben. A Tovada-Hacsimantai Nemzeti Parkban még napjainkban is megtalálható Ivate eredeti bükk erdejének egy része.

Természeti katasztrófák

[szerkesztés]

2011-es tóhokui földrengés és cunami 400 km-es tengerparti szakaszon mosott el mindent, ami az útjába állt. Több, mint 15 000 életet követelt és 235 milliárd dollárnyira becsülik a kárt, amit okozott. Ivatet is érintette ez a katasztrófa, főleg a tengerparti településeket, ahol az emberek otthonát és - sok esettben megélhetéshez szükséges - halászhajóit is tönkretette a cunami.

Gazdaság

[szerkesztés]

Az erdős területek 67%-a magánterület, melynek köszönhetően számottevő a fafeldolgozó ipara.

Kiemelkedő a mezőgazdasága, amely az egész országot ellátja terményeivel. Nemcsak gabonanövényeket termesztenek, hanem virágkertészeteik is vannak. A magán kézben lévő farmgazdaságok jelentős mennyiségű tejterméket állítanak elő.

Említésre méltó még a halászat is a tengerparti területeken. A lazac halászatban második helyen állnak Hokkaidó után és első helyen áll abalone kagyló halászatban nemzeti szinten.

Turizmus

[szerkesztés]

Appi Kogen síközpont a legnépszerűbb síelőhely a prefektúrában, amely nyitva van november végétől a Golden week-ig, május elejéig. 21 sípálya van a Maemori-hegyen és 2 másik a Nisinori-hegyen. Mindkét hegy tetején kilátóhely van, valamint snowboard akadálypálya és hópark is várja az oda látogatókat. A síközponthoz tartozó, a hegyek lábánál elhelyezkedő hotel, beltéri és kültéri termálfürdőkkel is rendelkezik.

Kitakami városa a több, mint 10 000 cseresznyefájáról híres, amiket a Tensocsi parkban, a Kitakami-folyó mentén ültettek el. Általában április utolsó két hetében virítanak, ilyenkor a helyiek és a turisták is elözönlik a parkot. Azon a 2 km-es szakaszán a parknak, ahol a fák virítanak és sziromszőnyeg fedi az utat, étel árusok és fesztiváli rendezvények találhatóak. Akár még a Kitakami-folyón csónakázva is lehet gyönyörködni a látványban.

Híres emberek

[szerkesztés]

Isikava Tokuboku (1886 - 1912.)

Mijazawa Kendzsi (1896 – 1933.)

Hara Takasi (1856 – 1921.)

Nitobe Inazo (1862 – 1933.)


Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. いわての統計情報 > 毎月人口推計 (japán nyelven). (Hozzáférés: 2023. március 1.)

Források

[szerkesztés]

Statistical Handbook of Japan, 2019.

https://www.pref.iwate.jp/kyouikubunka/kokusai/index.html (angol nyelven). (Hozzáférés: 2020.05.03.)

https://www.japanvisitor.com/japan-travel-guide/iwate-prefecture (angol nyelven). (Hozzáférés: 2020.04.05.)

https://www.japan-guide.com/list/e1102.html (angol nyelven). (Hozzáférés: 2020.04.05)

https://www.eubusinessinjapan.eu/why-japan/regions-prefectures/iwate-prefecture (angol nyelven). Hozzáférés: 2020.04. 05)