Mijagi prefektúra
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
Mijagi prefektúra (宮城県) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Japán | ||
Régió | Tohoku | ||
Sziget | Honsu | ||
Székhely | Szendai | ||
Kerületei | 10 | ||
Önkormányzatok | 35 | ||
Kormányzó | Josihiro Murai | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2 288 456 fő (2021. márc. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 320.86 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 728516 km² | ||
Időzóna | JST, UTC+9 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 38° 16′ 07″, k. h. 140° 52′ 19″38.268583°N 140.872028°EKoordináták: é. sz. 38° 16′ 07″, k. h. 140° 52′ 19″38.268583°N 140.872028°E | |||
Elhelyezkedése Japán térképén | |||
Mijagi prefektúra weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Mijagi prefektúra témájú médiaállományokat. |
Mijagi prefektúra (宮城県; Hepburn: Miyagi-ken ) Japán egyik prefektúrája a Tóhoku régióban, Honsú szigetén, fővárosa Szendai.[2]
Történelem
[szerkesztés]Mijagi Prefektúra területe régebben Mucu tartomány[3] része volt. Az Észak-Honsún található Mucu tartomány az utolsók között volt, melynek területét elvették az őslakosoktól Emishik, s ez vált a legterjedelmesebbé is. Az ősi főváros Tagadzsó-nál volt megtalálható, Mijagi Prefektúrában.
A Vadó korszak második évének (709) harmadik havában, felkelések törtek ki a kormányzati hatóságok ellen Mucu és a közeli Ecsigo tartományokban. Ezt a felkelést leverték.[4]
Vadó ötödik évében (712) Mucu tartomány közigazgatásilag elszeparálódott a Deva tartománytól. Genmei császárnő tovább folytatta a földkataszterrel kapcsolatos változtatásokat a Nara korszakban, ahogy az ezt követő évben is, mikor Mimaszaka tartományt felosztották több részre: Bizen és Hjúga tartomány elvált Oszumi tartománytól és Tamba tartományt elválasztották Tango tartománytól.[4]
A Szengoku korszak idején rengeteg klán uralta a tartomány különböző részeit. Az Ueszugi család kastély-városa Vakamacuban a déli, míg a Nambu klán kastélya az északi részen, Date Maszamune, a Tokugavák közeli szövetségese létrehozta Szendait, mely ma a legnagyobb városként van számon tartva Tóhoku régióban.
A Meidzsi korszak idején, négy új tartomány jött létre: Rikuchú, Rikuzen, Ivaki és Ivasiro.
A mai Aomori prefektúra területe továbbra is Mucu része maradt, egészen a han rendszer megszűnéséig, míg az ország rá nem állt az újonnan bevezetett, modern megyestruktúrára.
Date Mazsamune kastélyt épített Szendaiban, mely székhelyéül szolgált - innen irányította Mucut. 1871-ben, Szendai prefektúra átalakult, új neve Mijagi lett az ezt követő évek történési nyomán.
2011 Földrengés és cunami Tóhokuban
[szerkesztés]2011. március 11-én, 9,0 erősségű földrengés rázta meg Mijagi prefektúrát, majd azt követően iszonytató méretű cunami árasztotta el a területet felmérhetetlen károkat okozva.[5] A cunami becslések szerint mintegy 10 méter magas volt.[6]
2014. április 7-én 4,7 erősségű földrengés ostromolta Mijagi tengerpartját, a Japán Meteorológia Intézet szerint. A dolgozókat evakuálták a közeli Fukusima-Daidzsi Atomerőműből, ahogy a cunami riasztásról értesültek. A lakosok azt nyilatkozták, hogy ilyen időkben a belső, szárazföldi részekre menekülnek.
2013-ban Naruhito koronaherceg és Maszako koronahercegnő látogatást tettek a prefektúrában, hogy lássák a szökőár óta elért fejlődés mértékét[7]
Földrajz
[szerkesztés]Mijagi prefektúra Tóhoku középső részén helyezkedik el, szemben a Csendes-óceánnal. Itt található Tóhoku legnagyobb városa, Szendai is. A nyugati oldalon és az északkeleti part mentén hegyek magasodnak, ám a főváros körüli központi síkságok ezeknél is nagyobb területet foglalnak el.
Macusima Japán egyik legcsodálatosabb látványosságaként híresült el, a festői kilátással: az öböl a látogatók tárja a 260 apró sziget, fenyvesekkel tűzdelt képét.
2012-ben a prefektúra teljes területének 23 százalékát nemzeti parknak nevezték ki. Név szerint: Rikucsu Kaiga Nemzeti Park, Kurikoma, Minami Szanriku Kiknaszan, Abukuma Keikoma, Aszahijama, Funagata Renpo, Futakuchi Kjókoku, Kenjószan Manhokuura, Keszennuma, Macushima és a Dzsaó Kógen Nemzeti Park.
Városok
[szerkesztés]Mijagi prefektúrában 14 nagyváros található:
Kisvárosok és falvak, körzetenként
[szerkesztés]Gazdaság
[szerkesztés]Bár Mijagi remekül teljesít halászat és mezőgazdaság terén, nagy mennyiségű riszt termel s az állattenyésztésben is remekel, a gazdaságot mégis a gyárak uralják, melyek Szendai körül épültek s az főképp az elektronikára és az élelmiszerfeldolgozásra szakosodtak.
2011 márciusában, Japán rizstermesztésének 4,7 százaléka, osztriga tenyésztésének 23 százaléka ebben a prefektúrában zajlott.
2011 júliusában a kormány úgy döntött, hogy betiltja a Mijagi-ból érkező marhahús átvételét, a radioaktív szennyeződéstől való félelem miatt. Ezt azóta visszavonták.
Oktatás
[szerkesztés]- Mijagi Egyetem
- Mijagi Gazdasági Egyetem
- Mijagi Gakuin
- Szendai Egyetem
- Szendai Sirajuri
- Tohoku Egyetem
- Tohoku Gakuin Egyetem
- Tohoku Bunka Gakuen Egyetem
- Tohoku Fukusi Egyetem
- Tohoku Szeikacu Egyetem
- Tohoku Orvosi Egyetem
- Sokei Gakuin Egyetem
- Isinomaki Szensu Egyetem
Közlekedés
[szerkesztés]Vasút
[szerkesztés]- JR East (Kelet-Japán Vasúttársaság)
- Abukuma Expressz Vasút
- Szendai Reptéri Vasút
Utak
[szerkesztés]- Gyorsforgalmi és adóztatott utak
- Tohoku gyorsforgalmi
- Jamagata gyorsforgalmi
- Szanriku gyorsforgalmi
- Szendai Keleti útvonal
- Szendai Északi útvonal
- Szendai Déli útvonal
- Nemzeti autópályák
- 4-es főút (Nihonbasi (Tokió)-Kaszukabe-Ucunomija-Korijama-Szendai-Fukukava-Icsinoseki-Morioka-Tovada-Aomori)
- 6-os főút (Nihonbasi (Tokió)-Mito-Ivaki-Szoma-Szendai)
- 45-ös főút (Szendai-Isinomaki-Ofunato-Kamisi-Kuji-Hacsinohe-Tovada)
- 47-es főút (Furukava-Narugo-Sindzso-Szakata)
- 48-as főút (Szendai-Jamagata)
- 108-as út
- 113-as út
- 342-es út
- 346-os út
- 347-es út
- 349-es út
- 398-as út
- 399-es út
- 456-os út
Kikötők
[szerkesztés]- Szendai kikötő
- Isinomaki kikötő
- Macusima öböl
Reptér
[szerkesztés]Szendai reptér
Sport
[szerkesztés]- Baseball
- Tohoku Rakuten (Golden Eagles)
- Tohoku Reia
- Futball
- Vegalta Szendai
- Sony Szendai F.C
- Vegalta Szendai (női)
- Baseball
- Szendai 89ERS
- Röplabda
- Szendai Bellefille
- Birkózás
- Szendai Női Birkózók
Turista csalogatók
[szerkesztés]Szendai volt Date Maszamune dajmjó kastélyvárosának helye. Ennek emlékére, Szendai feletti dombon még mindig ott áll a kastély, őrködve a város felett.
Mijagi prefektúrában található Japán három legnagyobb látványosságának egyike, Macusima - az öböl, mely fenyőfákkal tűzdelt szigeteiről híres.
További látványosságok felsorolása:
- Aoba kastély
- Icsibancsó
- Akiu fürdő
- Kinkaszan sziget
- Macushima öböl
- Naruko fürdő
- Rikucsu tengerpart
- Okama tó
- Zao botanikus kert
- Zao fürdő
Híres fesztiválok, ünnepek
[szerkesztés]- Újév Szendaiban, január 2-án
- Siroisi Kikesi Kiállítás, május 3-5.
- Aoba Fesztivál, Szuzume Odori - hagyományos japán táncos ünnep májusban
- Siogama Kikötő Ünnep, júliusban
- Szendai Tanabata Fesztivál, augusztus 6-8.
- Narugo Kokesi Fesztivál, szeptemberben
- A Csillagok Szépségverseny, Szendaiban, decemberben
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Miyagi Prefecture című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 宮城県推計人口(月報) - 宮城県公式ウェブサイト (japán nyelven). (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ Nussbaum, "Sendai" in p. 841, p. 841, a Google Könyvekben.
- ↑ Nussbaum, "Provinces and prefectures" in p. 780, p. 780, a Google Könyvekben
- ↑ a b Titsingh, Isaac. (1834). Annales des empereurs du japon, p. 64.
- ↑ „Japan earthquake: Tsunami hits north-east”, BBC News, 2011. március 11.
- ↑ Archivált másolat. [2012. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 12.)
- ↑ „Prince Naruhito visits tsunami victims”, Japan Daily Press. [2013. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2015. május 12.)
Források
[szerkesztés]- Nussbaum, Louis-Frédéric and Käthe Roth. (2005). Japan encyclopedia. Cambridge: Harvard University Press. 10-ISBN 0-674-01753-6; 13-ISBN 978-0-674-01753-5; OCLC 58053128
- Titsingh, Isaac. (1834). Nihon Odai Ichiran; ou, Annales des empereurs du Japon. Paris: Royal Asiatic Society, Oriental Translation Fund of Great Britain and Ireland. OCLC 5850691