Ugrás a tartalomhoz

Akita (település)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Akita (egyértelműsítő lap).
Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.
Akita (秋田市)
A Taihei-hegy, a Kubota kastély, az Akita–Araja Szélfarm, a Hitocumori-park, az Akita Skydome, az Akitai Művészeti Múzeum, az Akitai Akarengakan Múzeum és az Akita City Gymnasium
A Taihei-hegy, a Kubota kastély, az Akita–Araja Szélfarm, a Hitocumori-park, az Akita Skydome, az Akitai Művészeti Múzeum, az Akitai Akarengakan Múzeum és az Akita City Gymnasium
Akita címere]]
Akita címere		 Akita zászlaja]]
Akita zászlaja
Egyéb jelképek
FaJapán gyertyánszil
VirágSatsuki azalea
Közigazgatás
Ország Japán
RégióTókoku
PrefektúraAkita prefektúra
PolgármesterHozumi Motomu
Irányítószám010-8560
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség302 984 fő (2021. márc. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Terület905,67 km²
IdőzónaJST, UTC+9
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 39° 43′ 12″, k. h. 140° 06′ 09″39.719889°N 140.102583°EKoordináták: é. sz. 39° 43′ 12″, k. h. 140° 06′ 09″39.719889°N 140.102583°E
Elhelyezkedése Akita térképén
Elhelyezkedése Akita térképén
Akita weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Akita témájú médiaállományokat.

Akita (秋田市; Hepburn: Akita-shi?) Akita prefektúra székhelye. Lakosság 2013. szeptemberi becslések szerint 320 232 fő, népsűrűsége 354 fő/km². A város teljes területe 905,67 km².

Történelme

[szerkesztés]

A modern Akita helyén egykoron a Deva provincia volt, évezredek óta lakott terület. A város határain belül található Dzsizóden-romok jelentős régészeti lelőhely a paleolitikumi Japán és a Dzsómon- és a Jajoi-kor közötti leletekkel. A Nara-kor alatt, 733-ban a császári család felépítette az Akita kastélyt, hogy a helyi emisi törzseket az irányítása alá vonja. A területet a Szengoku-korban egymást követő helyi szamurájklánok vezették, amíg az Edo-korban a Szatake-klán irányítása alá nem vette a Kubota tartományt. A Tokugava-sógunátus alatt a várváros alakult ki a Kubota kastély körül.

A Meidzsi- és a Taisó-kor

[szerkesztés]

A Meidzsi-kor kezdetén a Kubota tartományt feloszlatták, a várvárost Akita és Kubota városára osztották fel. Az Akita prefektúrát 1871-ben alapították, első polgármestere Jositake Sima volt. 1878-ban az Akita körzetet Kitaakita és Minamiakita körzetekre osztották fel. Akita városának jelentős része az 1886. április 30-i tűzvészben odaveszett.

Az önkormányzati rendszer 1889. április 1-i bevezetésével Akita városa hivatalosan is létrejött, Kubota és Akita bekebelezésével. A kikötői területekből Cucsizakiko városa lett, ami a Minamiakita körzet része lett. Az első városháza az egykori Minamiakita körzeti iroda volt. 1898 szeptemberében a Japán Császári Hadsereg 17. gyalogezredét Akitában alapították meg. A város első közkönyvtára 1898-ban nyílt meg, míg a város villamosítását 1901-ben kezdték meg. Az Akita állomást 1902-ben nyitották meg, a víz- és telefonhálózatot 1907-ben adták át.

A Taisó-kor alatt tovább fejlődött a város, amikor a Nippon Oil 1914-ben elkezdte kiaknázni a közeli Kurokava olajmezőket, illetve amikor 1917-ben megnyílt a Bank of Japan helyi irodája.

A Sóva-kor

[szerkesztés]

1935-ben a Nippon Kogyo (a Jomo elődje) elkezdte kiaknázni a közeli Jacuhasi olajmezőket. 1941-ben megalapították az Akita Bankot.

A háború 1945. augusztus 14-én elpusztított a várost. Cucsizaki-légicsapás során több, mint 250 ember vesztette életét, amikor 134 amerikai B–29 Superfortress bombázó éjféltől kora hajnalig támadta a várost. Célpontjuk a Nippon Oil egyik olajfinomítója volt Cucsizakiban. A jelentések szerint ez volt a második világháború legtávolabbi és egyben utolsó bombázóbevetése, ami mindössze néhány órával Japán fegyverletétele előtt történt.[2]

A háború utáni időkben, 1961-ben Akitában tartották a 16. Japán nemzeti sportfesztivált. Az 1983-as Nihonkai–Csúbu földrengést követő cunamiban 3 akitai lakos életét vesztette.

A Heiszei-kor

[szerkesztés]
Városháza

Akita 1997. április 1-jén nagyobb önállóságot kapott, az Akita Sinkanszen is ebben az évben kezdte meg a működést. 2001 augusztusában Akitában rendezték meg a Világjátékokat, a nyitóceremónia a Jabasze Atlétikai Stadionban volt. A város 2004-ben ünnepelte alapításának 400. évfordulóját.

2005. január 11-én a kavabe körzeti Kavabe és Júva városát beolvasztották Akitába, a Kavabe körzetet pedig feloszlatták. A városháza ugyanott maradt, Kavabe és Júva városházáit közigazgatási negyedként használják tovább. 2007-ben Akitában rendezték meg 62. Japán nemzeti sportfesztivált.

Földrajz

[szerkesztés]

Akita városa Akita prefektúra központi részének tengerparti síkságain helyezkedik el, nyugatra a Japán-tenger határolja. Az Omono folyó keresztülszeli a várost.

Környező települések

[szerkesztés]

Éghajlat

[szerkesztés]

Akita a párás szubtrópusi (Köppen Cfa) éghajlati átmeneti zóna alá esik, Japán legnépesebb városa ezen éghajlati övezet legészakabbi végén, ami így nagyon közel van a párás kontinentális éghajlati (Köppen Dfa) zónához. Akitának hideg, nagyon csapadékos telei és nagyon meleg, száraz nyarai vannak. A havi átlaghőmérséklet 0,1 °C (32,2 °F) (januárban) és 24,9 °C (76,8 °F) (augusztusban) közé esik. A Japán-tenger partjaihoz való közeli elhelyezkedése végett erős havazások jellemzőek a területre, telenként az átlag valamivel 377 centiméter (148 in) fölött van, aminek nagy része december és március között hullik le. A csapadék jól eloszlik egész évben, azonban az év második felében valamivel nagyobb. A napok kétharmadán hullik valamilyen csapadék, legyen az eső vagy hó.

Akita (1981–2010) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)13,719,821,028,031,833,737,938,236,128,923,321,438,2
Átlagos max. hőmérséklet (°C)2,83,57,414,019,023,226,529,024,718,611,95,915,6
Átlaghőmérséklet (°C)0,10,53,69,614,619,222,924,920,414,07,92,911,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−2,5−2,3−0,15,110,515,519,821,316,59,84,10,08,2
Rekord min. hőmérséklet (°C)−19,8−24,6−19,5−7,2−1,44,18,99,03,1−1,4−5,4−18,7−24,6
Átl. csapadékmennyiség (mm)11989971131231181881771601571861601687
Havi napsütéses órák száma406312517018217615019315414583451526
Forrás: Japan Meteorological Agency 観測史上1～10位の値（年間を通じての値）

Gazdaság

[szerkesztés]
Naplemente Akita északi külterületén

Akita gazdasága erősen függ a mezőgazdaságtól, abból is elsősorban a rizstermesztéstől, illetve az erdészettől és a nyersanyag-kitermeléstől. Akita területén található az ország egyik legfontosabb olajmezeje. Az olajfinomítás, a fa- és fémmegmunkálás, valamint a selyemtextíliák gyártása a város fő iparágai. Akita két regionális, az Akita prefektúrát és a nagyobb Tóhuku régiót ellátó bank, az Akita Bank és a Hokuto Bank székhelye is.

Népesség

[szerkesztés]
A népesség alakulása 2010 és 2021 között
Lakosok száma
323 600
323 232
315 814
302 984
2010201320152021
Adatok: Wikidata

Oktatás

[szerkesztés]

Egyetemek

[szerkesztés]

Közlekedés

[szerkesztés]

Repülőterek

[szerkesztés]

Vasút

[szerkesztés]

Autópályák

[szerkesztés]

Busz

[szerkesztés]
  • Akita Chūō Kōtsū

Kikötők

[szerkesztés]

Tömegmédia

[szerkesztés]

Látnivalók

[szerkesztés]
Nádtetős házak a Dzsizóden Régészeti Parkban
Akita Szensu park

Rendezvények

[szerkesztés]

Akita Kantó fesztivál

[szerkesztés]

Az Akita Kantó nyári fesztivál körülbelül 350 évre vezethető vissza, és a Japán egyéb területein rendezett tanabata fesztiválokhoz hasonlítható. A fesztivál résztvevői 15 méteres póznákat egyensúlyoznak, melyekre 230 lámpás van felaggatva. A főrendezvényt a délutáni és esti órákban tartják, minden év augusztus 3-a és 6-a között.

A fesztivál ideje során a nappali világosság alatt Kantó mutatványokat is rendeznek a Szensu parkban, melynek számos amatőr résztvevője is szokott lenni. Ezt először 1931-ben rendezték meg, azóta az 1935 és 1946, illetve az 1953 és 1965 közötti évek kivételével minden évben megtartják.

Szűz Mária-jelenések

[szerkesztés]

Akitai Miasszonyunk a neve annak a Szűz Mária-jelenés, melyet Szaszagava Ágnes Kacuko nővér jelentetett 1973-ban Juzavadai külterületén, Akita városától nem messze. A jelenést 1988-ban hitelesnek ítlélte az Apostoli Szentszék.[3] A hitelesítést Joseph Ratzinger bíboros, a későbbi XVI. Benedek pápa végezte.

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Nemzetközi

[szerkesztés]

Belföldi

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ 秋田県の人口と世帯（月報） | 美の国あきたネット (japán nyelven). (Hozzáférés: 2021. március 25.)
  2. ↑ Reyher, Charles. Memoirs of a B-29 Pilot, page 146 (Lulu.com 2008): "This superfortress strike unwittingly collapsed a coup in progress at the Japanese Imperial Palace and saved Tokyo from a nuclear strike and ended World War II."
  3. ↑ EWTN on Akita approval. (Hozzáférés: 2015. november 12.)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Akita_(település)&oldid=27477197”