Ugrás a tartalomhoz

Névery család

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk néveri Névery családról szól. Hasonló címmel lásd még: Névery (Gyulavarsándi).

A néveri Névery régi és nagyon szétterjedt család a Nyitra és Bars vármegye határán lévő Néver (szlovákul Neverice) községről vette nevét.

Történetük

[szerkesztés]

A közép- és újkor folyamán a községben élők többsége egyházi nemes volt és a verebélyi szék alá tartoztak.

Legkorábbi szakirodalomból ismert említésük 1494-ben Stephanus de Newer[1] és Newery Ambrus királyi ember révén történt 1500-ban,[2] azonban a források már 1372-ben említik Newery-i Péter fiát Miklóst egy kishecsei birtoklás kapcsán.[3]

1410-ben Herchek de Newer-t sorolják fel a hatalmaskodó néveri nemesek között.[4] Egy 1422-es birtokperből látható, hogy már ekkor több Névery családi ág létezett.[5] 1434-ben Névery Péter fia Tamás, illetve Névery Tamás és fia (?) Pálóczi György érsektől új adományt kapott.[6] 1435-ben Névery Miklós királyi biztos.[7] 1467 körül Mátyás király megfosztotta Néveri Jakabot birtokaitól, amiért az a bratrikokhoz csatlakozott.[8] 1469-ben Newer-i Tamás feleségét Zsófiát említik.[9] 1471-ben Newer-i Tamás felesége és fiai nevében is elzálogosítja alsóatraki birtokát.[10] 1477-ben Néveri Dénes érseki nemes,[11] 1479-ben pedig Gímes várnagya.[12] 1497-ben Neweri Miklós és Tamás özvegye szerepelnek mint a nyitrai püspök tanúi.[13] 1508-ban, 1514-ben és 1517-ben tűnik fel Newer-i Albert.[14] 1564-ben Névery Mátyást I. Ferdinánd az alsó-magyarországi bányavárosok védelmét ellátó főkapitánynak nevezte ki,[15] majd a király Névery Mátyás kapitány számára bányászokat adományozott az alsó-magyarországi bányavárosokban.[16] Mátyás bányavárosi kapitány 1569-ben nősülhetett.[17] 1572-ben 12 kelecsényi jobbágytelekről egyeztek meg Zeoreny Péter, Newery Mátyás, György és Sára.[18] Gyuroth Urbán, helyesen Névery de Néver Urban fiai elvesztették okleveleiket, ezért 1580-ban új királyi adomány alapján iktatták be őket néveri birtokukba.[19] 1586-ban Névery családbeliek armálist szereztek.[20] Mindkét eset idején az esztergomi érseki szék hosszú ideje üresedésben volt. 1589-ben Névery Tamás vajda és társai Budán jártak követségben, és onnét az uralkodónak szóló leveleket hoztak.[21] 1591-ben Tamás a vajkai szék nádorságát kérte.[22] 1593-ban Névery Mátyás újvári kapitány (kis)cétényi szőlőjére kiváltságot kapott.[23] Névery György 1601-ben királyi ember.[24] Tamás 1604-es haláláig a verebélyi szék nádora volt.[25] Néveri Miklós 1647-ben inventáriumot készit a gímesi várról többed magával.[26] Az 1664-es érsekújvári török defterben Néveren Gergely, Istók és István szerepelt.[27] 1669-ben Szelepcsényi György érsek Névery Miklósnak és Hamar Andrásnak adományozta az örökös nélkül elhunyt Jánosdeák Pál nemespanni örökös és zálogos jószágát. Nemespannon lakó Bogyó István és Bíró István a garamszentbenedeki konvent embere és a királyi ember általi beiktatáskor ellentmondtak, majd visszakoztak és újból az érsekhez folyamodtak. 1671-ben Néveren Névery Miklós örökös nélkül lévén Hamar Andrásnak adta örökbe az említett jószág felét.[28]

Békés vármegyébe Bihar vármegyéből érkeztek.[29] 1718 körül mint Löwenburg gazdatisztje Névery Pál Békés vármegyében szolgált. 1722-1725 között Gyulán volt vármegyei esküdt, 1725-1727 között szolgabíró. 1732-ben kihirdett Békés vármegyében nemességét, majd elköltözött. A későbbi békési ágak Bars vármegyéből Imrétől származtak. 1771-ben igazolták nemességüket.[30] 1738-1739-ben 3 néveri és 2 csallóközi (Beketfa) családtagjuk tanult az országban.[31] 1782-ben Temes vármegyében Névery József és Elek vásárolt birtokokat Temesfüvesen és további településeken, de nem fizették ki a vételárat, így azok továbbra is a kincstár birtokában maradtak.[32] 1789-ben címeres nemeslevelet szereztek.[33]

1808-ban Névery Elek kérte bárói rangra való emelését.[34] 1838-ban Névery Sándor kéri a borosjenői uradalomhoz tartozó monyászai birtok birtokosaként a tauczi vasbánya átadását.[35] Névery Sándornak Monyásza helységbeli telektulajdonosként (Krassó megye) vitája volt Szotoczky helyi birtokossal.[36] Névery Károly 1845-ben báró rangot szerzett.[37]

1886-ban Gyulán jubileumot ünnepeltek.[38]

Címeres nemeslevelet Névery Mátyás és György[39] kaptak Rudolf magyar királytól 1586. február 27-én Prágában, amelyet 1587. október 21-én Újbányán Bars, ill. 1588-ban Nyitrán, Nyitra vármegyében hirdettek ki. Család birtokos volt többek között Néveren, Teszéren,[40] Zólyom vármegyében,[41] Ispácán (Pozsony vármegyében) és később Békés vármegyében.

Címerükben koronás hármasdombon markolatán álló kard, jobbról kardot tartó oroszlán, balról szablyás párduc tartja. A jelképet önmagát faló kígyó keretezi. A sisakdíszben saskarmokon fekete sasszárny emelkedik.

Kastélyaik és kúriáik

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Neves családtagok

[szerkesztés]
  • Néver
    Néver
  • Ohaj
    Ohaj
  • Névery István pecsétje 1636-ból
    Névery István pecsétje 1636-ból
  • Névery Ferenc pecsétje 1636-ból
    Névery Ferenc pecsétje 1636-ból
  • Névery Miksa Bars vármegyei főszolgabíró pecsétje 1842-ből
    Névery Miksa Bars vármegyei főszolgabíró pecsétje 1842-ből
  • Névery Tamás 1604-ig a verebélyi szék nádora[25]
  • Névery János 1612-ben 80 éves kora körül tanúskodik, hogy annakelőtte szolgabíróként szolgált[42]
  • Névery György 1620-ban a verebélyi szék szolgabírója
  • id. Névery István 1628-ban a verebélyi szék szolgabírója
  • Névery Ferenc 1639-ben és 1644-ben jegyzője, 1651-ben és 1653-ban a verebélyi szék alispánja
  • Névery Miklós 1651-ben és 1653-ban szolgabírója, 1671-ben és 1676-ban[43] és 1677-ben a verebélyi szék alispánja.[44]
  • Névery István a verebélyi szék szolgabírója 1672-ben
  • Névery Pál Ignác (1675 körül-1732) makarskai címzetes püspök, 1723-1730 között nagyváradi kanonok[45]
  • Névery Ignác (18. század) ungvári kincstári prefektus
  • Névery Ferenc (?-1757) plébános[46]
  • Névery József 1790-től alkincstárnok (fiskális) Bars vármegyében[47]
  • Névery György (1761-1836) széki táblai esküdt, plébános, levéltáros[48]
  • Névery Rudolf (1817-1856) széki táblai esküdt, plébános
  • Névery József 1831-től a verebélyi és szentgyörgyi szék, néveri járásának alszolgabírója[49]
  • gyulavarsándi Névery Károly udvari fogalmazó volt a Magyar Kancellárián 1832-ben, majd titkár, 1835-ben asztalnoknak javasolták.[50]
  • Névery Sándor fogalmazógyakornok volt a Magyar Kancellárián 1832-ben, majd fogalmazó és 1839-től Staatsrat officiális.[51]
  • Névery Miksa 1839-től al-, 1842-ben, 1845-től főszolgabiró Bars vármegyében
  • Névery Klára, Kubinyi Zsigmond Bars vármegyei főügyész felesége
  • Névery Sándor (1859-1918) plébános, gimnáziumi tanár[45][52]
  • Névery Ignác bíró

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Kammerer Ernő 1906: A Pécz nemzetség Apponyi ágának az Apponyi grófok családi levéltárában őrizett oklevelei. I. 1241–1526. Budapest, 389.
  2. ↑ DL-DF 63463; Borsa Iván 1991: A Justh család levéltára 1274-1525. Budapest, 208 No. 571; Kázmér Miklós 1993: Régi magyar családnevek szótára XIV-XVII. század. Budapest, 771.
  3. ↑ DL-DF 58589 (Q75/230 Diplomatikai Levéltár, P Családi levéltárak szekció, Forgách család - garamszentbenedeki konvent másolata)
  4. ↑ DL-DF 58869.
  5. ↑ DL-DF 75627.
  6. ↑ Ethey 1941, 127, 140-141.
  7. ↑ Nyitrai káptalani magánlevéltár, X/2, 55; Vagner József 1896: Adalékok a Nyitrai Székes-káptalan történetéhez. Nyitra, 102.
  8. ↑ Dedek 1899, 572.
  9. ↑ DL-DF 75656
  10. ↑ DL-DF 71392
  11. ↑ Nyitrai káptalani magánlevéltár F. X; Vágner 1896, 435.
  12. ↑ Bártfai Szabó László 1910: A Hunt-Paznan nemzetségbeli Forgách család története. Esztergom, 192.
  13. ↑ DL-DF 73241.
  14. ↑ DL-DF 47068; Palásthy Pál 1890-1891: Palásthyak III. Budapest, 409 No. 264; 1906: A Pécz nemzetség Apponyi ágának az Apponyi grófok családi levéltárában őrizett oklevelei I. 1241–1526. Budapest, 454 kisapponyi.
  15. ↑ ÖStA HKA Altes Münz- und Bergwesen Ungarn RN 3. fol. 524-543; Vö. ÖStA HKA Altes Münz- und Bergwesen Ungarn RN 4. fol. 485-488; Állítólag zólyomi alispán is volt (Radvánszky László 1905: A Radvánszky család története 1738-ig. Sajókaza, tab. III. Vö. Palásthy Pál 1891: A Palásthyak II. Budapest, No. 171, 191).
  16. ↑ ÖStA Hoffinanz-Ungarn RN 11. Konv. 1564. fol. 58-64.
  17. ↑ ÖStA Hoffinanz-Ungarn RN 14. Konv. 1567. március fol. 10-11.
  18. ↑ Királyi Könyvek 3, 1022-1023 No. 1388
  19. ↑ Főkáptalani Levéltár, capsa 36, fasc. 10, No. 1; Ethey 1942, 94.
  20. ↑ Peter Keresteš 2020: Gašpar z Neveríc 1595-1796. Inventár, ŠA Nitra, 3.
  21. ↑ ÖStA HHStA Türkei I. Karton 70. Konv. 2. 1589.04. fol. 129-130.
  22. ↑ ÖStA HKA Hoffinanz -Ungarn RN. 58. Konv. 1591. augusztus fol. 673-675.
  23. ↑ ÖStA Hoffinanz-Ungarn RN 11. Konv. 1564. fol. 59
  24. ↑ Nyitrai káptalani országos levéltár, Statut. 1600-1650, No. 752; Vágner 1896, 177.
  25. ↑ a b ÖStA HKA Hoffinanz -Ungarn RN. 85. Konv. 1604. augusztus fol. 119-142; Vö. ÖStA HKA Hoffinanz -Ungarn RN. 73. Konv. 1602. május fol. 352-364.
  26. ↑ Bártfai Szabó 1910, 464.
  27. ↑ Blaskovics 1993, 278.
  28. ↑ ŠA Nitra - pracovisko Archív Levice, fond Nécsey (181. doboz)
  29. ↑ Oláh György 1893: A gyulai nemes családok. In: A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat Évkönyve 17. p. 39.
  30. ↑ Karácsonyi János 1896: Békésvármegye története III. p. 242-243.
  31. ↑ Fallenbüchl Zoltán 1985: Az 1738/39. évi országos diákösszeírás. Budapest, 273.
  32. ↑ 1914 Temes vármegye. p. 30, 35, 51, 66, 71, 103-105, 127, 368, 401.
  33. ↑ 1901 Bihar vármegye és Nagyvárad - Magyarország vármegyéi és városai. p. 641.
  34. ↑ ÖStA HHStA Kabinettsarchiv Minister Kolowrat Akten 1827: 389
  35. ↑ ÖStA HHStA Kabinettsarchiv Minister Kolowrat Akten 1838: 1494. Vö. Matlekovits Sándor 1898 (szerk.): Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye 7. Budapest, 210.
  36. ↑ ÖStA HHStA Kabinettsarchiv Staatsrat 1840: 2868
  37. ↑ 1901 Bihar vármegye és Nagyvárad - Magyarország vármegyéi és városai, p. 641
  38. ↑ Budapesti Hírlap 6/66, 7 (1886. március 7.)
  39. ↑ Siebmachernál a kedvezményezettek mások.
  40. ↑ Bakács István 1971: Hont vármegye Mohács előtt. 206-208
  41. ↑ Maksay Ferenc 1990: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén 2. Budapest.
  42. ↑ ŠA Nitra, Zbierka Ethey, 10. doboz
  43. ↑ Ľuboš Trubíni - Tibor Lieskovský 2019: História cisárskej pevnosti Vráble. Vráble, 306.
  44. ↑ ŠA Nitra, NŽ I, Nobilitaria, IV.241 Fazekas
  45. ↑ a b Magyar Katolikus Lexikon
  46. ↑ knihydominikani.sk
  47. ↑ 1790 Magyar Kurir 4/21, 633-634.
  48. ↑ knihydominikani.sk
  49. ↑ Ethey IV, 183
  50. ↑ ÖStA HHStA Kabinettsarchiv Minister Kolowrat Akten 1832: 1980; ÖStA HHStA Kabinettsarchiv Minister Kolowrat Akten 1832: 787; ÖStA HHStA Kabinettsarchiv Minister Kolowrat Akten 1835: 1892; ÖStA HHStA Kabinettsarchiv Minister Kolowrat Akten 1836: 77.
  51. ↑ ÖStA HHStA Kabinettsarchiv Minister Kolowrat Akten 1832: 1980; ÖStA HHStA Kabinettsarchiv Minister Kolowrat Akten 1840: 93; ÖStA HHStA Kabinettsarchiv Staatsrat 1839: 3069.
  52. ↑ Szinnyei

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Turul 1931, 103. (MNM Levéltári Osztálya, Hivatalos Értesítő)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Névery_család&oldid=27710946”