Matlekovits Sándor

Matlekovits Sándor
Született	1842. október 12. Pest
Elhunyt	1925. november 30. (83 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	politikus jogász egyetemi oktató közgazdász
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1881. február 5. – 1884. május 19.) magyarországi parlamenti képviselő (1884. szeptember 27. – 1892. január 4.) magyarországi parlamenti képviselő (1894. október 8. – 1896. október 3.) magyarországi parlamenti képviselő (1896. november 25. – 1901. szeptember 5.) a magyar főrendiház tagja (1906. május 22. – 1918. november 16.)
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Matlekovits Sándor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Matlekovits Sándor, gyakran Matlekovics Sándor formában (Pest, 1842. október 12. – Budapest, 1925. november 30.) jogász, szakíró, politikus, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező 1873, rendes 1910, igazgatósági 1925). Nagy része volt az iparfelügyelői intézmény, a gyakorlati ipari szakoktatás, a kultúrmérnökség, a selyemtenyésztés és a Kereskedelmi Múzeum megszervezésében. Nevéhez fűződik az ipartörvény, vízjogi és bányatörvény megalkotása is.

Életpályája

Középiskolai és jogi tanulmányait Pest-Budán végezte. 1865-ben a pesti egyetemen a nemzetgazdaságtan és pénzügytan magántanára lett. A kiegyezés után, 1867-től az akkor szervezett földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium fogalmazója, a vámügyek előadója. 1878-ban miniszteri tanácsosi, 1880-ban államtitkári kinevezést kapott, melyről 1889 májusában lemondott és ekkor kapott valóságos belső titkos tanácsosi kinevezést. 1881 és 1887 között az apatini kerület, 1887-1892 között Budapest VII. kerületi, majd 1894 és 1902 között szabadelvű párti programmal a gyergyószentmiklósi kerület országgyűlési képviselője volt. 1905. szeptember 11-én a főrendiház élethossziglani tagjává nevezte ki a király. 1907-ben az Országos Iparegyesület elnöke lett.

Ő volt az 1885. évi országos kiállítás elnöke.

Díjai, elismerései

• a Szent István-rend középkeresztje

Társadalmi megbízatásai

• Elnöke volt az Országos Iparegyesületnek és a Magyar Közgazdasági Társaságnak.

Művei

• A magyar örökösödési jog alapelvei. Azoknak eredete, jogtörténelmi fejlődése és jelen állapota. Pest, 1864.
• Magyarország törvényei s országgyűléseinek működése nemzetgazdasági tekintetben, különösen a 18. század óta. Pest, 1865.
• A földbirtok a nemzetgazdaság jelenlegi álláspontja szerint rendezve. Tekintettel Magyarország törvényhozására. Pest, 1865.
• Nemzetgazdaságtan. Pest, 1867. (2. teljesen átdolgozott kiadás. Jogtanhallgatók igényeihez alkalmazva. Budapest, 1874.)
• Pénzügytan. Pest, 1868. (2. teljesen átdolgozott kiadás. Budapest, 1876.)
• Pénzügy és államháztartás. Pest, 1869. (Statisztikai előadások XIII.)
• A kereskedelmi szakoktatás. Tekintettel a kereskedelmi tanintézetek jelenlegi állapotára s a nálunk létesítendő reformokra. Pest, 1872.
• A nemzetgazdaságtan kézi könyve, kereskedelmi és ipartanodák számára. Pest, 1872. (Magyar és német szöveggel).
• A kereskedelem története. A pesti kereskedelmi akadémia megbizásából. Budapest, 1873.
• A részvénytársulati ügy törvényhozói szempontból. Budapest, 1873. (Értekezések a társadalmi tudományok köréből II. 9.)
• A vasúti különbözeti viteldíjak. Budapest, 1875.
• Az osztrák-magyar monarchia vámpolitikája 1850-től kezdve napjainkig. Budapest, 1877.
• Báró Wüllerstorf és a szabadkereskedés meghonosítása az osztrák-magyar monarchiában. Budapest, 1890. (Értekezések a társadalmi tudományok köréből X. 7.)
• Emlékbeszéd Apáthy István rendes tagról Matlekovics Sándor levelező tagtól. Budapest, 1891. (Az MTA Elhunyt Tagjai Fölött Tartott Emlékbeszédek)
• Die Zollpolitik der österreichischen-ungarischen Monarchie und des deutschen Reiches seit 1868 und deren nächste Zukunft. Altenburg, 1891.
• Magyarország államháztartásának története 1867–1893 I–II. Budapest, 1894.
• Adatok Magyarország államháztartásának történetéhez. Budapest, 1894.
• Magyarország közgazdasági állapota ezeréves fennállásakor. Budapest, 1898. (Különnyomat a kilenc kötetes munka II. kötéből)
• Az önálló magyar vámterület vámtarifája. Budapest, 1898.
• Das Königreich Ungarn volkswirthschaftlich und statistisch dargestellt. Altenburg, 1900.
• Die handelspolitischen Interessen Ungarns. In: Beiträge zur neuesten Handelspolitik Österreichs. Leipzig, 1901. 1-60; Online
• Gazdasági viszonyunk Ausztriával. I. Az első gazdasági kiegyezés. Budapest, 1903. (Országgyűlési Könyvtár II.)
• A vámpolitika mai helyzete. Budapest, 1905. (Közgazdasági Füzetek I.)
• Közös vámterület és a gazdasági elválás Ausztriától. Budapest, 1905.
• Az autonom vámtarifa. Budapest, 1906. (Különlenyomat a Közgazdasági Szemléből)
• Az autonom vámtarifa iparvédő jellege. Budapest, 1906. (Különlenyomat a Közgazdasági Szemléből)
• A vámpolitika új korszaka. Budapest, 1906. (Különlenyomat a Közgazdasági Szemléből)
• A kivándorlás. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége által tartott kivándorlási enquète eredménye. Budapest, 1907. (Különlenyomat a Közgazdasági Szemléből)
• Az új ipartörvénytervezet taglálása. Kiadja az Országos Iparegyesület. Budapest, 1908.
• Az önálló magyar vámterület és a magyar mezőgazdaság. Budapest, 1910. (Különlenyomat a Közgazdasági Szemléből)
• Az ipar alakulása a kapitalizmus korszakában. Budapest, 1911. (Az Országos Iparegyesület báró Kornfeld Zsigmond-könyvtára)
• Iparfejlesztés. Budapest, 1914. (Különlenyomat a Budapesti Szemléből)
• A nemzetközi kereskedés az utolsó 30 évben. Budapest, 1912. (Különlenyomat a Budapesti Szemléből)
• Vám- és kereskedelmi politika. Országos Kereskedelmi Kongresszus előadás. 1914. május 4–5. Budapest, 1914.
• Vámegyesülés Németországgal. Egy német-magyar-osztrák vámúnió. Budapest, 1915. (Különlenyomat a Budapesti Szemléből)
• Iparunk a népszámlálás adatai szerint. Budapest, 1916. (Különlenyomat a Közgazdasági Szemléből)
• ámelőnyök (Préférence); a német-magyar-osztrák gazdasági közeledés tervezett eszköze. Budapest, 1916. (Különlenyomat a Magyar Iparból)
• Az új ipartörvényről. Budapest, 1922.
• Vámpolitika és vámtarifa. Budapest, 1923.

Szerkesztésében jelent meg:

• közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye I–IX. Szterényi József közreműködésével. Budapest, 1897–1898. (Németül: Lipcse, 1900. Két kötet.).

Irodalom

• Gelléri Mór: Matlekovits Sándor élete és működése, Pesti Könyvnyomda Részvény-Társaság, Budapest, 1908.
• Naményi Ernő: Matlekovits Sándor két emberöltő munkája és eredménye, Magyar Cobden-Szövetség, Budapest, 1922. (Cobden Könyvtár)
• Gaál Jenő: Matlekovits Sándor rendes tag emlékezete, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1926. (Az MTA Elhunyt Tagjai Fölött Tartott Emlékbeszédek)
• Hamza Gábor: Emlékezés Matlekovits Sándorra (1842–1925), a Magyar Tudományos Akadémia rendes és igazgatósági tagjára.

• Matlekovits Sándor. Szerző: Kozák Péter. Műfaj: Pályakép. Megjelent: nevpont.hu, 2013.

Források

• (szerk.) Sturm Albert: Uj országgyülési almanach 1887–1892. Rövid életrajzi adatok a főrendiház és képviselőház tagjairól, Ifj. Nagel Ottó Bizománya, Budapest, 1888.
• (szerk.) Sturm Albert: Országgyülési almanach 1897–1901. Rövid életrajzi adatok a főrendiház és képviselőház tagjairól, Pesti Lloyd Társulat Könyvnyomdája, Budapest, 1897.
• Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [1]
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.   [2]
• Kozocsa Sándor: Magyar Könyvészet 1911–1920 (I–II.). Budapest: (kiadó nélkül). 1939–1942.   → elektronikus elérhetőség: Arcanum

Kapcsolódó szócikkek

• 1896-os millenniumi ünnepségek