Bakács István

Bakács István (Bakács István János)
Született	1908. január 31. Budapest
Elhunyt	1991. február 15. (83 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	történész
Iskolái	Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1931)
Sablon • Wikidata • Segítség

Bakács István János (Budapest, 1908. január 31. – Budapest, 1991. február 15.) magyar történész, levéltáros.

Élete

Apja Bakács (1898-ig Birkhoffer) István (1876–) felsőkereskedelmi iskolaigazgató, anyja Rajos Lujza.

1931-ben szerzett történelem–latin szakos tanári és bölcsészdoktori oklevelet a Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1946-ban a 18. századi magyar gazdaság- és társadalomtörténet tárgykörből magántanári képesítést szerzett. 1971-ben a történelemtudományok kandidátusa lett.

1931–1932-ben a bécsi Magyar Történeti Intézet ösztöndíjasa volt, majd mint levéltári gyakornok 1933-1934-ben belföldi ösztöndíjas lett. 1934–1936 között a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltári Osztályának segédlevéltárosa, 1936-1953 között a Magyar Országos Levéltár levéltárosa, 1953-1959 között a Családi Levéltárak és Gyűjtemények Osztályának főlevéltárosa, 1959-1970 között a Magánlevéltárak és Gyűjtemények Osztályának vezetője, 1970-1973 között az ún. Forrástudományi Kabinet vezetője.

1946-1951 között a Pázmány Péter Tudományegyetem (majd ELTE) magántanára.

Felesége Csoma Mária középiskolai tanár. Gyermekei István és Bernadette.

1934-1938 között Dóczy Jenővel, Gerendás Ernővel és Wellmann Imrével szerkesztette és összeállította A magyar gazdasági irodalom első századainak könyvészete 1505–1830 című kiadvány két kötetét.

Művei

• 1930 A regéci uradalom gazdálkodása a XVIII. században. Trautsohn herceg regéci uradalmának terméseredményei a XVIII. század első felében. Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez I. Budapest.
• 1933 A sómonopólium Magyarországon III. Károly korában. Századok.
• 1933 Törekvések a magyar állami jövedelmek fokozására az 1716–17. évi török háborúk után. Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve III.
• 1936 A magyar jobbágy a XVIII. században. Századok.
• 1941/ 1991 Mezőgazdasági fejlődés. Magyar művelődéstörténet IV. Budapest.
• 1943 Hont vármegye középkori egyházas helyei. Regnum 1942-1943, 9-23.
• 1946 Az ugarföldek megművelésének kérdése és a magyar kormányhatóságok. Levéltári Közlemények.
• 1947 Mezőgazdaságunk és az agrár szakirodalom a XVIII. században. Századok.
• 1953 Családok, testületek és intézmények levéltárai. Összeáll. Levéltári alapleltárak 7. Budapest.
• 1955 A Festetics-család keszthelyi levéltára. Összeáll. Levéltári alapleltárak 1. Budapest.
• 1956 Az Esterházy-család hercegi ágának levéltára. Levéltári alapleltárak 2. Budapest.
• 1957 A dicalis összeírások. A történeti statisztika forrásai. Budapest.
• 1958 A Széchenyi-család levéltára. Levéltári alapleltárak 5. Budapest.
• 1963 A Zichy-család levéltára. Összeáll. Levéltári alapleltárak 22. Budapest.
• 1963 A török hódoltság korának népessége. Magyarország történeti demográfiája. Budapest.
• 1965 A magyar nagybirtokos családok hitelügyletei a XVII–XVIII. században. Kandidátusi értekezés. Budapest.
• 1965 A Károlyi-család nemzetségi és fóti levéltára. Összeáll. Levéltári alapleltárak 33. Budapest.
• 1967 A Dessewffy-család levéltára. Összeáll. Budapest.
• 1971 Hont vármegye Mohács előtt. Budapest.
• 1982 Iratok Pest megye történetéhez 1002–1437. Budapest.

Források

• nevpont.hu
• Borsa Iván 1991. Levéltári Szemle.
• Buzási János 1993. Levéltári Közlemények.