Monostorszeg
| Monostorszeg (Бачки Моноштор / Bački Monoštor) | |
 | |
| A római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Nyugat-bácskai |
| Község | Zombor |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 25272 |
| Körzethívószám | +381 25 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3485 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 36 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 86 m |
| Terület | 94,4 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 47′ 37″, k. h. 18° 56′ 09″45.793600°N 18.935800°EKoordináták: é. sz. 45° 47′ 37″, k. h. 18° 56′ 09″45.793600°N 18.935800°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Monostorszeg témájú médiaállományokat. | |
Monostorszeg (szerbül Бачки Моноштор / Bački Monoštor, horvátul Monoštor) főként horvátok (sokácok) által lakott település Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben.
Fekvése
[szerkesztés]Zombortól 15 km-re nyugatra, a Duna bal partján fekszik a horvát határ mellett. A település határában folyik a Kígyós-főcsatorna.
Története
[szerkesztés]Nevét a határában feküdt Bodrog város Szent Péter tiszteletére szentelt bodrog-monostori apátságáról kapta. A egykori Bodrog város szigetében állott egykor a szentkereszti apátság is. Bodrog vára a magyar honfoglalás előtt a szláv Zalán vezér székvárosa volt. A magyarok legyőzték Zalán seregét, Bodrog várát pedig elfoglalták. A vármegyeszervezés idején I. István Bodrogot az azonos nevű vármegye székhelyévé tette. Itt töltötte 1095 húsvétját Szent László király, itt fogadta a clermonti zsinat küldöttségét megígérve, hogy keresztes hadjáratot indít a Szentföldre. A hadjáratra a király halála miatt soha nem került sor. 1241-ben a tatárok Bodrogot is megostromolták, és miután bevették, teljesen lerombolták. A település azonban kiheverte a pusztítást és 1256-ra újjáépült. 1522-ben Bodrognak 147 háza volt, azonban 1526-ban a török elpusztította. 1590-ben mindössze 14 ház állt itt, később pedig már nem is említik. A 17. században lakatlan hely, csak a 18. században telepítik újra a mai helyén horvát, német és magyar telepesekkel. 1910-ben 5690 lakosából 1058 magyar, 1214 német és 3378 sokác volt. A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Apatini járásához tartozott. A falut 1944-ben a németek fel akarták égetni. A falu plébánosa ekkor megfogadta, hogy ha megmenekülnek, minden hónapban megtartják 13-át a Fatimai Miasszonyunk tiszteletére. Azóta a templom egy fatimai kegyszobormásolatot is kapott.
Természet
[szerkesztés]
Bezdán, Zombor és Monostorszeg között terül el a Nagy Tölgyerdő (népi nevén "Kozara"), amely számos vadászt és relaxálni kívánó hírességet vonz, köztük Ralf Schumacher-t és a volt jugoszláv államfőt Josip Broz Tito-t, aki egy villát is emeltetett az erdő szélén. 1980-ban bekövetkezett haláláig Tito többször is vadászott az erdőben. A villa (Villa Strbac) ma is megtekinthető, Vadász Szállásként üzemel. A tölgyes vadállománya nagyon gazdag, több rekord méretű agancsot viselő gímszarvast is levadásztak e helyen. A legnagyobb agancs 248,55CIC pontot ért és 1971-ig (20 évig) világrekord volt. A szarvasok mellett vaddisznók, fácánok, nyulak, borzok, rókák is élnek a sűrűben. 1880-ban Donoszlovics Vilmos Bodrogvár után kutatva a kozarai erdőben egy hajdani vár romjaira talált. A romokat Bodrogváréval azonosította, azonban Donoszlovics tévedett. A romok a középkori Bartány várhoz tartoztak. Az erdőben ma néhány kősánc emlékeztet az egykori erődre. A természetvédelmi terület 11507 hektáron terül el, ebből 5175ha erdő, 4100ha rét és legelő, 900ha mocsár és nádas, valamint 468ha cserjés terület.
Népesség
[szerkesztés]Demográfiai változások
[szerkesztés]| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 4555 | 4635 | 4560 | 4590 | 4432 | 4205 | 3920[2] | 3485[1] |
Etnikai összetétel
[szerkesztés]| Nemzetiség | Szám | % |
| Horvátok | 2043 | 52,11 |
| Jugoszlávok | 570 | 14,54 |
| Szerbek | 371 | 9,46 |
| Magyarok | 211 | 5,38 |
| Románok | 179 | 4,56 |
| Cigányok | 100 | 2,55 |
| Németek | 32 | 0,81 |
| Szlovákok | 9 | 0,22 |
| Montenegróiak | 8 | 0,20 |
| Bunyevácok | 7 | 0,17 |
| Albánok | 3 | 0,07 |
| Szlovének | 2 | 0,05 |
| Oroszok | 1 | 0,02 |
| Muzulmánok | 1 | 0,02 |
| Macedónok | 1 | 0,02 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Híres személyek
[szerkesztés]- Itt született 1827-ben Mokry Endre (1827-1889) mérnök.
- Itt született 1832-ben Mokry Sámuel tanár, búzanemesítő.
- Itt született 1879-ben Weinberger József (Vermes József) műépítész
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
További információk
[szerkesztés]- Monostorszeg története Archiválva 2009. szeptember 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
