Ugrás a tartalomhoz

Lednickisfalu

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Mestečko (okres Púchov) szócikkből átirányítva)
Lednickisfalu (Mestečko)
Lednickisfalu zászlaja
Lednickisfalu zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPuhói
Rangközség
Első írásos említés1471
PolgármesterAnna Václavíková
Irányítószám020 52
Körzethívószám042
Forgalmi rendszámPU
Népesség
Teljes népesség523 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség96 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság321 m
Terület5,42 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 10′ 30″, k. h. 18° 15′ 30″49.175000°N 18.258333°EKoordináták: é. sz. 49° 10′ 30″, k. h. 18° 15′ 30″49.175000°N 18.258333°E
Lednickisfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lednickisfalu témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lednickisfalu (1899-ig Mesztecskó, szlovákul Mestečko) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Puhói járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Puhótól 8 km-re északnyugatra fekszik, egykor Lednic várához tartozott.

Története

[szerkesztés]

1471-ben „Myeztechko” alakban említik először. 1475-ben „Meztheczko”, 1504-ben „Mesteczko” alakban szerepel a korabeli forrásokban. A lednici váruradalomhoz tartozott. 1598-ban malom és 21 ház tartozott a településhez. 1720-ban malma és 14 adózója volt a községnek. 1784-ben 54 házában 63 családban 363 lakos élt itt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MESZTECZKO. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. Berényi Uraság, fekszik Lukinak szomszédságában, és annak filiája, legelője, réttye, fája, makkja, keresetre módgya van, földgye középszerű.[2]

1828-ban 52 háza és 370 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. A 19. században szeszfőzde működött a településen.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mesztecskó, tót falu, Trencsén vmegyében, Lukihoz 1 órányira: 8 kath., 342 evang., 8 zsidó lak. Van kastélya, kath. paroch. temploma. Határa igen hegyes, erdős lévén, inkább barom nevelésre alkalmatos.[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 423, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 517 lakosából 516 szlovák volt.

2011-ben 522 lakosából 512 szlovák volt.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]