Ugrás a tartalomhoz

Kislévárd

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Malé Leváre szócikkből átirányítva)
Kislévárd (Malé Leváre)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületPozsonyi
JárásMalackai
Rangközség
Első írásos említés1377
PolgármesterAdrian Pernecký
Irányítószám908 74
Körzethívószám034
Forgalmi rendszámMA
Népesség
Teljes népesség1510 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség53 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság153 m
Terület21,76 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 30′ 11″, k. h. 16° 58′ 11″48.503056°N 16.969722°EKoordináták: é. sz. 48° 30′ 11″, k. h. 16° 58′ 11″48.503056°N 16.969722°E
Kislévárd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kislévárd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kislévárd (szlovákul Malé Leváre, németül Klein-Schützen) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Malackai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Malackától 10 km-re északnyugatra fekszik.

Története

[szerkesztés]

A község területén már ősidők óta éltek emberek, egykori réz használati tárgyak tömegesen kerültek elő határából.

A honfoglalás után határvédő íjászok által lakott település volt. Nevének elsődleges alakja valószínűleg Kislő volt, névelőtagja Nagylévárdtól különbözteti meg. Első írásos említése 1377-ben „Kislew” alakban történik, amikor a detrekői váruradalomhoz tartozott. Később „Lewary Minor” és „Twdestorff” alakban is előfordul. Középkori birtokosa a Hontpázmány nemzetség, majd a Szentgyörgyi és Bazini grófok tulajdonában állt. A 16. században Serédy Gáspár a birtokosa, majd Eckhardt Salm generális, a Fugger család, Balassa Menyhért, végül a Pálffyak. Lakói korábban mezőgazdasággal, halászattal foglalkoztak. A habánok betelepülése után a kézművesipar, főként a fazekasság lendült fel. A 16. és 17. században a vidék fazekasságának központja volt, ekkor már a stomfai uradalom része.

Vályi András szerint „Kis, és Nagy Lévárd. Két tót falu Posony Várm. Kis Lévárdnak földes Ura G. Pálfy Uraság, Nagy Lévárdnak pedig G. Károlyi, és Kollonics Uraságok, ennek harmintzadgya, és Ispotállya is vagyon, lakosai katolikusok, és evangelikusok, Kis Lévárd, Nagy Lévárdnak filiája, fekszenek sík helyen, ’s némelly lakosai híres kés vasakat készítenek, határbéli földgyeik csekély termékenységüek, rozsot, és árpát teremnek, erdejek, réttyek, ’s legelőjök van, szőlejek nints.”[2]

Fényes Elek geográfiai szótárában „Lévárd (Kis), Klein-Schüczen, Male Levare, tót f., Pozson vmegyében, Nagy-Lévárdhoz 1/2 óra: 1113 kath., 19 zsidó lak., kath. paroch. templommal, róna homokos határral, halastóval, erdővel. F. u. h. Pálffy.” [1] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Malackai járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 1675, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2011-ben 1151 lakosából 1103 szlovák.[3]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1654-ben épült barokk stílusban.
  • Szent Rókus-kápolna
  • A határában fekvő Rudavai víztározó a horgászok kedvelt helyévé teszi.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ A 2011-es népszámlálás adatai. [2013. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 3.)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kislévárd&oldid=25751579”