Ugrás a tartalomhoz

Magyarország közlekedése

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyarország közlekedése
Z70 zónázó vonat érkezik Nagymaros állomásra
Z70 zónázó vonat érkezik Nagymaros állomásra
Közlekedés irányajobb oldali
Közúthálózat hossza203 601 km
Vasúthálózat hossza8049 km
Vízi utak hossza1622 km
Fontosabb kikötőkBaja, Csepel (Budapest), Dunaújváros, Győr-Gönyü, Mohács (Duna)
Repülőterek száma21
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarország közlekedése témájú médiaállományokat.

Magyarország Európa közepén helyezkedik el, emiatt fontos tranzitország. Mind a főutak, mind az autópályák sugaras szerkezetűek, a közlekedés központja Budapest. Az utóbbi 20 évben beindult az autópálya-hálózat fejlesztése, ami mára elérte az 1892 km-t, ezzel megelőzve számos európai ország autópályahálózatát (pl.:Romániáét). Vasúthálózata sűrű, de rendkívül elavult.

Vasúti közlekedés

[szerkesztés]
Budapest, Keleti pályaudvar
Magyarország vasúti térképe
Siemens Desiro dízelmotorvonatok Esztergomban
Bővebben: Magyarország vasúti közlekedése

Megjegyzés: Magyarországon az államvasúton (MÁV) kívül még egy osztrák-magyar tulajdonú kisebb vasúttársaság (GYSEV) is üzemel a nyugati határon. A társaságnak 369,7 km pályája van Magyarországon és 65 km Ausztriában.

Budapestnek három nagyobb fejpályaudvara van:

Ezen kívül még Kelenföld vasútállomás jelentős.

Metró egyedül a fővárosban épült ki. Jelenleg négy vonalból áll, egy ötödik pedig tervezés alatt áll.

Budapesten öt HÉV-vonal üzemel, melyekből a H8 és a H9 összeköttetésben van egymással.

Közút

[szerkesztés]
Az M7-es autópálya
  • Teljes hosszúság: 178 721 km[1]
    • Burkolt: 70 050 km (Ez tartalmaz 1630 km autópályát is)
    • Nem burkolt: 89 518 km (2005)

Autópályák

[szerkesztés]
Bővebben: Magyarország autópályái

Sebességkorlátozás

[szerkesztés]
Autópályán
Autópályán
Autóúton
Autóúton
 Lakott területen kívül Lakott területen belül
Személygépkocsi Maximum 130 km/h Maximum 110 km/h Maximum 90 km/h Maximum 50 km/h
Motorkerékpár
Motorkerékpár
Autóbusz Maximum 80 km/h Maximum 70 km/h Maximum 70 km/h Maximum 50 km/h
Teherautó

Vízi utak

[szerkesztés]

Az országban 1622 km hajózható vízi út van. (2012)[2]

Kikötők

[szerkesztés]

Az ország legnagyobb kikötője Budapesten van a Dunán. Ezen kívül még Dunaújvárosban és Baján van jelentősebb kikötő.

Csővezetékek

[szerkesztés]
  • Olajvezeték: 1 204 km
  • Gázvezeték: 4 387 km [3]

Repülőterek

[szerkesztés]

Magyarország nemzeti légitársasága a Malév volt 1946–2012 között.[4]

Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér
Bővebben: Magyarország repülőtereinek listája

Repülőterek burkolt kifutópályával

[szerkesztés]
  • Összesen: 16
    • A kifutópálya hosszabb, mint 3047 m: 2,
    • 2438 és 3047 m között: 8,
    • 1524 és 2437 m között: 4,
    • 914 és 1523 m között: 1,
    • Rövidebb mint 914 m: 1 (1999)

Repülőterek burkolt kifutópálya nélkül

[szerkesztés]
  • Összesen: 27
    • 2438 és 3047 m között: 3,
    • 1524 és 2437 m között: 5,
    • 914 és 1523 m között: 12,
    • 914 m alatt: 7 (1999)

Helikopter leszálló helyek

[szerkesztés]
  • Összesen: 28 [5]

Városok közlekedése

[szerkesztés]

Városi közlekedési cégek

[szerkesztés]

Villamosok

[szerkesztés]

A világ legforgalmasabb hagyományos villamosvonala a Budapesten található 4-es-6-os villamosvonal, ahol 54 méter hosszú Siemens Combino Supra villamosok közlekednek csúcsidőben 60-90 másodperces, este 2-4 perces, éjjel és hajnalban pedig 10 perces követéssel. A város az új alacsony padlós villamosokat 2006-ban szerezte be, a forgalomba állásuk után számos technikai probléma nehezítette a rendszeres forgalom beindítását.[6][7]

Városok villamosüzemmel

[szerkesztés]

Városok megszűnt villamosközlekedéssel

[szerkesztés]

Néhány nagyobb városban volt olyan keskeny nyomtávolságú vasúthálózat (vagy normál nyomtávolságú vasútvonal), mely a városban is közlekedett, de a környéket is feltárta. (Pl.: Sárospatak, Sátoraljaújhely, Békéscsaba, Békés, Cegléd). Ezeket azonban bezárták az 1970-es évek végéig.

Trolibuszok

[szerkesztés]
Trolibusz Szegeden

Az első magyar trolijárat 1933-ben indult útjára Óbudán, Budapesten. Magyarországon három város rendelkezik trolibusszal: Debrecen, Budapest, és Szeged.

Szegeden 1979. április 29-én, Debrecenben pedig 1985. július másodikán indult meg a közlekedés, ZiU-9 típusú járművekkel. Magyarországon ez a közlekedési mód nem terjedt el annyira, mint a többi egykori szocialista országban, de a három város életében fontos szerepet töltenek be.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ közút hossz itthon. internet.kozut.hu, 2018. december 31.
  2. ↑ CIA - The World Factbook. cia.gov, 2012 [last update]. [2009. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 11.)
  3. ↑ gázvezeték hossza. fgsz.hu. [2020. szeptember 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  4. ↑ Leálltak a Malév gépei, megszűnik a társaság | Magyar Hírlap. magyarhirlap.hu, 2012 [last update]. [2012. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 11.)
  5. ↑ helikopter leszállók az országban. http://portal.legimentok.hu
  6. ↑ Itthon: Siemens: a Combino-hibák kínosak - HVG.hu. hvg.hu, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. november 11.)
  7. ↑ Index - Belföld - Ismét gond volt a Combinókkal. Index.hu, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. november 11.)

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Transport in Hungary
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarország közlekedése témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Szeldmajer László: Városi Tömegközlekedési Múzeum; Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság, Budapest, 2006
  • Így utaztunk anno; szerk. Rappai Zsuzsa; Kossuth, Budapest, 2007
  • Kalocsai Péter: Közlekedés- és várostörténeti tanulmányok, 19-20. század; Kronosz, Pécs, 2018
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyarország_közlekedése&oldid=27281596”