Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ
| Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ | |
| MTAK | |
 | |
| Cím | 1051 Budapest, Arany János u. 1. |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | |
| Elhelyezkedése | |
 Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 30′ 06″, k. h. 19° 02′ 46″47.501629°N 19.046241°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 06″, k. h. 19° 02′ 46″47.501629°N 19.046241°E | |
 | |
| Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ az ország egyik legnagyobb tudományos szakkönyvtára, a Magyar Tudományos Akadémia intézete.
Székhelye
[szerkesztés]1826. évi alapításakor a mai Budapest V. kerületében a mai Gresham-palota telkén volt a könyvtár, sokáig a Roosevelt tér 9. alatt, jelenleg pedig a Magyar Tudományos Akadémia székházának északi oldalán, az Arany János u. 1. alatt található.
Feladatai
[szerkesztés]Az Akadémiai Könyvtár a teljesség igényével gyűjti az ókortudomány, a klasszika-filológia, a nyelvtudomány, az orientalisztika, a tudománypolitika irodalmát. Gyűjtőkörébe tartoznak a külföldi tudományos akadémiák kiadványai, a természettudomány alapkutatási művei, a társadalomtudományok irodalmai, valamint a tudománytörténeti anyagok. Orientalisztikai gyűjteménye nemzetközi hírű, számos unikummal, ritkaságszámba menő keleti kézirattal. A könyvtár ellátja az országos Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program (EISZ) és a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) rendszerek szervezésének és koordinálásának országos közfeladatait.
Alapítása
[szerkesztés]Széchenyi István gróf 1825-ben kezdeményezte az Akadémia alapítását. Ezután alig néhány hónappal, 1826 márciusában Teleki József adománya teremtette meg a könyvtár alapjait. Teleki felajánlotta a Tudós Társaság számára családja 30 ezer kötetes könyvtárát. Az alapítólevél arról is intézkedett, hogy a könyvek nemcsak az Akadémia, de a „haza összes polgárainak” is használatára szolgáljanak, azaz a könyvtár legyen nyilvános. 1836-ban királyi döntés, 1840-ben pedig törvény rendelte el a gyűjtemény gyarapítása érdekében a nyomdai köteles példányok beszolgáltatását. Több főúri család mellett főleg az Akadémia tagjai ajándékoztak a könyvtárnak: Bolyai Farkas, Irinyi János, Kazinczy Ferenc, Széchenyi István, Vörösmarty Mihály és mások.
A második világháború következtében az Akadémia épülete erősen megrongálódott, 1945-ben kezdték el az épület felújítását. A Könyvtár állománya nagyrészt épségben át tudta vészelni a háború pusztításait, valamint a feloszlatott Nemzeti Kaszinó 45 ezres kötetével is bővült.
Országos hatókörű közfeladatok
[szerkesztés]- Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT)[1]
- Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program (EISZ)[2]
Gyűjteménye
[szerkesztés]1834-től értékes magyar nyelvemlékekhez jutott a könyvtár: a Czeh-kódex, Kinizsi Pál feleségének, Magyar Benignának Imádságos könyve, a Guary-kódex, az Érsekújvári kódex, Arany Kapcsos könyve stb.
Ma a mintegy 2 millió könyvtári egységet őrző könyvtárhoz több különgyűjtemény (Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye, Keleti Gyűjtemény, valamint Mikrofilmtár) tartozik.
Repozitóriuma
[szerkesztés]Digitális repozitóriuma a REAL (Repository of the Academy’s Library). A repozitórium gyűjteményei:
- REAL Az MTA és/vagy az OTKA és/vagy az NKFIH által támogatott kutatási programok publikációi és jelentései.
- REAL-D Az MTA doktorainak (DSc) és kandidátusainak (CSc) értekezései.
- REAL-EOD Szerzői jogi korlátozások alól felszabadult könyvek digitális gyűjteménye.
- REAL-I Az MTA Könyvtár és Információs Központban őrzött képdokumentumok gyűjteménye.
- REAL-J Digitalizált és digitálisan készült folyóiratok és periodikák gyűjteménye. Évfolyamonként/kötetenként vagy évfolyamonként/füzetenként tárolja a tudományos folyóiratokat.
- REAL-MS A Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye, illetve a Keleti Gyűjtemény teljes szövegű kéziratai.
- REAL-PHD PhD-disszertációk gyűjteménye.
- REAL-R A Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye, illetve a Keleti Gyűjtemény teljes szövegű könyvei.
Források
[szerkesztés]- A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kiadványai
- A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának közleményei
- Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára évi jelentései
További információk
[szerkesztés]- Az MTA Könyvtár és Információs Központ weblapja
- Az MTA KIK repozitóriuma
- Toldy Ferenc: Utasítás a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára tisztviselői számára; utószó Kapus Erika; MTA Könyvtár–Jaffa, Budapest, 2017 (Lichniae)
- Sincero promovendi boni publici studio. A közjó előmozdításának vágyától indíttatva. Teleki József és az Akadémiai Könyvtár. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ kiállítása 2019. november 5-től 2020. február 29-ig; szerk. Molnár Andrea, szöveg Sallai Ágnes, Szabó Ádám; Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ, Bp., 2019
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának főkönyvtárnokai és (fő)igazgatói | ||
|---|---|---|
| Főkönyvtárnokok | Hunfalvy Pál (1851–1891) · Fröhlich Róbert (1892–1894) · Heller Ágost (1894–1902) · Szily Kálmán (1905–1924) · Ferenczi Zoltán (1925–1927) · Szinnyei József (1928–1943) · Melich János (1943–1948) · Keresztury Dezső (1948–1950) |  |
| (Fő)igazgatók | Scher Tibor (1950–1952) · Haraszthy Gyula, Kovács Máté, Mátrai László (1952–1953) · Haraszthy Gyula (1953–1960) · Rózsa György (1960–1996) · Engel Pál (1996–1997) · Domsa Károlyné (1997–2006, főigazgató-helyettesként) · Náray-Szabó Gábor (2006–2013) · Monok István (2013–) | |