Fröhlich Róbert
Fröhlich Róbert | |
Portréja a Vasárnapi Ujság 1895. évi 36. számából. | |
Született | 1844. március 19. Pest |
Elhunyt | 1894. május 23. (50 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | lelkipásztor, régész, akadémikus, pedagógus, főkönyvtárnok |
Iskolái | Bázeli Egyetem (–1868) |
Sírhelye | Farkasréti temető (Érdi-58. falsírbolt)[1][2] |
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Fröhlich Róbert témában. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fröhlich Róbert (Fröhlich Israel, névváltozat: Ignác) (Pest, 1844. március 19.[3] – Budapest, 1894. május 23.) református lelkész, régész, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának főkönyvtárnoka. Fröhlich Izidor (1852–1931) fizikus, akadémikus bátyja.
Életútja
[szerkesztés]A wobori születésű Fröhlich Jakab és Léderer Katalin fiaként született, 1851. február 18-án tért át szüleivel a református vallásra.[4] Pesten végezte tanulmányait, itt érettségizett. 1862-től 1864-ig a Protestáns Teológiai Intézetbe járt, majd két évig a bázeli egyetemen tanult klasszika-filológiát és ókori keleti történelmet. 1868-ban kapta meg lelkészi oklevelét.
1866 és 1869 között Pesten és Kisharsányban működött segédlelkészként, majd a csurgói református gimnáziumban, 1870-től a pesti református gimnáziumban, 1873-tól 1892-ig a budapesti evangélikus főgimnáziumban tanított. Közben két évig héber nyelvet oktatott a Protestáns Teológiai Intézetben. 1883-ban az ókori történelem és régészet magántanárává nevezték ki. 1892 decemberétől haláláig az MTA Könyvtárának vezetője volt.
1892 májusában az MTA levelező tagjává választották.
Munkássága
[szerkesztés]Az ókori Pannonia területén végzett ásatásokat, számos település és út feltárása fűződik nevéhez. Kutatási eredményeit az Archaeologiai Értesítőben, az általa gyűjtött feliratokat a Corpus Inscriptionum Latinarum harmadik kötetében publikálta. Fő művének a Magyarország ókori helyrajzáról készülő munkáját szánta, ám ennek befejezésére már nem maradt ideje.
Könyvtárigazgatói működéséről nem maradt fenn iratanyag.
Főbb művei
[szerkesztés]- Szótár Homeros két eposához (Elischer Józseffel; Budapest, 1875)
- Curtius: A görögök története (Ford., Budapest, 1875)
- A pannonok földje és népe (Budapest, 1881)
- Herodotos keleti útja (H. n., 1890)
- Magyarország területe a római hódítás előtt (In A magyar nemzet története I. Magyarország a királyság megalapításáig. Főszerk.: Szilágyi Sándor. Budapest, 1895, reprint 1994)
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai 1831–1949. Budapest: MTA Könyvtára. 1987.
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 547. o.
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 I. (A–H). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 378–379. o.