A magyar Országgyűlés elnökeinek listája

Az Országgyűlés elnöke
Hivatalban Kövér László Hivatalba lépés: 2010. augusztus 6.
Adatok
Ország	Magyarország
Megszólítás	Elnök úr
Első	Rakovszky István
Helyettes	Háznagy
Tagja	Országgyűlés
Székhely	Országház
Megválasztja	Országgyűlés
Fizetés	3 840 000 Ft/hó
Hivatal kezdete	1920. február 18.
Sablon • Wikidata • Segítség

A magyar Országgyűlés elnöke egy 1944. december 21-e óta folyamatosan létező politikai pozíció. 1949 és 1989 között a pontos megnevezése A Magyar Népköztársaság Országgyűlésének elnöke volt. A tisztség 1918 és 1927, valamint 1945 és 1947 között is létezett, a Nemzetgyűlés Elnöke elnevezéssel. 1944-1945-ben az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke volt a pozíció betöltőjének pontos megnevezése. Jelenleg az öt legfőbb magyar közjogi méltóság közül a harmadik.

Leírása

A modern magyar parlament az 1918 (ténylegesen 1920) és 1927 közötti időszakot leszámítva alakulásától (1861) fogva hivatalosan egészen 1945-ig kétkamarás volt; egy képviselő- és egy felsőházból állt. 1918. november 16. (ténylegesen 1920. február 18.) és 1927. január 28., valamint 1945. november 29. és 1947. szeptember 16. között a tisztség elnevezése a Nemzetgyűlés elnöke, míg 1944. december 21. és 1945. november 29. között az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke volt.

A tisztség ma az egyik legfontosabb közjogi pozíció; a köztársasági elnöki jogkört az Országgyűlés elnöke gyakorolja az államfői megbízatás idő előtti megszűnése vagy az államfő akadályoztatása esetén. Az ideiglenes államfői jogkör korlátozott, nem illeti meg például a vétójog, illetve a feloszlatás joga. A „helyettesítés” idején az Országgyűlés elnöke képviselői jogait nem gyakorolhatja. Ilyen csak egyszer fordult elő; 1989. október 23. és 1990. augusztus 3. között a Parlament elnöke (Szűrös Mátyás, majd Göncz Árpád), mint ideiglenes köztársasági elnök gyakorolta az államfői jogokat.

A mindenkori elnök védi az Országgyűlés jogait, őrködik a Ház méltósága és tekintélye felett, ügyel a házszabályok helyes alkalmazására, szervezi az Országgyűlés belső életét; koordinálja a bizottságok tevékenységét (intézményes formája a Bizottsági elnöki értekezlet), kapcsolatot tart a frakciókkal (intézményes formája a Házbizottság), meghatározza az Országgyűlés hivatali szervének ügyrendjét, kinevezi vezetőit, valamint felelős az Országgyűlés költségvetésének összeállításáért és végrehajtásáért.

A tisztséget viselők listája

1918 (1920) és 1927 között

Név	hivatal kezdete	hivatal vége	párt	megjegyzés
A Nemzetgyűlés elnöke
Id. Rakovszky István	1920. február 18.	1921. július 30.	Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja
gyulai Gaál Gaszton	1921. július 30.	1922. augusztus 16.	Országos Kisgazdapárt → Egységes Párt
Scitovszky Béla	1922. augusztus 16.	1926. október 18.	Egységes Párt
Zsitvay Tibor	1926. október 18.	1927. január 28.	Egységes Párt	A Ház kétkamarássá alakult, a tisztség megszűnt

Az Országgyűlés elnökei 1944-től

Név	hivatal kezdete	hivatal vége	párt	megjegyzés
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke
Zsedényi Béla	1944. december 21.	1945. november 29.	pártonkívüli
A Nemzetgyűlés elnöke
Nagy Ferenc	1945. november 29.	1946. február 5.	FKGP
Varga Béla	1946. február 7.	1947. július 3.	FKGP	A kommunisták elől emigrálni kényszerült 1947. június 2-án. 1990. május 2-án ő nyitotta meg az első, ismét szabadon választott Országgyűlés első ülését
Szabó Árpád	1947. július 4.	1947. szeptember 16.	FKGP
A Magyar Országgyűlés elnöke
Nagy Imre	1947. szeptember 16.	1949. június 8.	MKP → MDP
Olt Károly	1949. június 8.	1949. augusztus 23.	MDP
A Magyar Népköztársaság Országgyűlésének elnöke
Drahos Lajos	1949. augusztus 23.	1951. május 18.	MDP	Magyarország 1949. augusztus 20-án lett népköztársaság
Dögei Imre	1951. május 18.	1952. augusztus 14.	MDP
Rónai Sándor	1952. augusztus 14.	1963. március 21.	MDP → MSZMP
Vass Istvánné	1963. március 21.	1967. április 14.	MSZMP	Az első női házelnök (szül. Metzker Erzsébet)
Kállai Gyula	1967. április 14.	1971. május 12.	MSZMP
Apró Antal	1971. május 12.	1984. december 19.	MSZMP	1978-ban az Országgyűlés nevében átvette a Szent Koronát az amerikaiaktól
Sarlós István	1984. december 19.	1988. június 29.	MSZMP
Stadinger István	1988. június 29.	1989. március 10.	MSZMP
Szűrös Mátyás	1989. március 10.	1989. október 23.	MSZMP	1990. május 2-ig párhuzamban Fodorral, azonban ideiglenes köztársasági elnökként ezen tisztségét a köztársaság kikiáltásától (1989. okt. 23.) fogva többé nem gyakorolta
A Magyar Országgyűlés elnöke
Fodor István	1989. október 23.	1990. május 2.	független	megbízott elnök Szűrös Mátyás helyett
Göncz Árpád	1990. május 2.	1990. augusztus 2.	SZDSZ	egyben ideiglenes köztársasági elnök is
Szabad György	1990. augusztus 3.	1994. június 27.	MDF
Gál Zoltán	1994. június 28.	1998. június 17.	MSZP
Áder János	1998. június 18.	2002. május 14.	Fidesz
Szili Katalin	2002. május 15.	2009. szeptember 14.	MSZP	A második női házelnök
Katona Béla	2009. szeptember 15.	2010. május 13.	MSZP
Schmitt Pál	2010. május 14.	2010. augusztus 5.	Fidesz
Kövér László	2010. augusztus 6.	hivatalban	Fidesz

Források

• A Magyar Országgyűlés elnökei 1848-1989 között, parlament.hu