A Magyar Országgyűlés háznagya
| A Magyar Országgyűlés háznagya | |
 | |
 | |
Mátrai Márta Hivatalba lépés: 2013. január 1. | |
| Adatok | |
| Ország |  Magyarország |
| Irányítja | Házelnök |
| Tagja | Országgyűlés |
| Megválasztja | Országgyűlés |
A Magyar Országgyűlés háznagya 2013. január 1. után újra létező politikai pozíció Magyarország törvényhozásának keretein belül. Működését az Országgyűlésről szóló törvény (2012. évi XXXVI. tv.) határozza meg. Tisztségét tekintve gyakorlatilag a házelnök általános politikai helyettesének felel meg.
A tisztség története
[szerkesztés]
Az 1949-es választás nyomán felálló új országgyűlés már nem választott háznagyot, mert a tisztséget a frissen kiépült kommunista vezetés megszüntette. A rendszerváltást követően sok egyéb tisztséggel ellentétben nem állították vissza. A háznagyi funkciót a második Orbán-kormány élesztette újra 2012-ben, 2013. január elsejei hatállyal.
A Nemzetgyűlés (Országgyűlés) 1946. évi házszabálya[1] szerint a háznagy feladata:
- A háznagy felügyel a Nemzetgyűlés (Országgyűlés) épületére, helyiségeire és ingóságaira. Azokat felelősség mellett kezeli és azokról leltárt vezet.
- A Nemzetgyűlés (Országgyűlés) tagjainak hivatalos ünnepélyek alkalmával való elhelyezéséről gondoskodik, lakásaikat nyilvántartja. Gondoskodik továbbá a Nemzetgyűlés (Országgyűlés) s a bizottsági ülések helyiségeiről és felszereléseiről.
- Az elnöknek a rend fenntartására s a nyilvánosságnak és a tanácskozások szabadságának megóvására tett intézkedéseiben, illetőleg a karhatalom alkalmazásánál végrehajtható közege a háznagy.
- Saját hivatali személyzete felett közvetlenül rendelkezik.
- A háznagy feladatához tartozik a karzati és a belépőjegyek kiosztása.
- A háznagy hivatalos működése - felelősség mellett - a szünetek ideje alatt és a Nemzetgyűlés (Országgyűlés megbízatásának, tehát a háznagy képviselői minőségének megszűnte után is tart, s a reábízottakról számot adni tartozik.
- A háznagyot akadályoztatása esetén az elnök a jegyzői karból esetenkint helyettesítheti.
- A háznagy évi tiszteletdíját a Nemzetgyűlés (Országgyűlés) gazdasági bizottsága állapítja meg.
Feladat- és hatásköre
[szerkesztés]Az Országgyűlés háznagyát az Országgyűlés elnökének javaslatára az Országgyűlés választja meg. A törvényben meghatározott kivételekkel az Országgyűlés elnökének azon feladat- és hatásköreit gyakorolja, amelyeket a házelnök átad részére az Országgyűlés Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatában (SZMSZ). A háznagy a házelnök irányításával végzi munkáját.
A háznagy az Országgyűlés egyetlen tisztségviselője, akit nem kizárólag a képviselők közül választhatnak meg. A háznagyot is mentelmi jog illeti meg.
A tisztséget viselők listája
[szerkesztés]1861 és 1949 között
[szerkesztés]| Név | hivatal kezdete | hivatal vége | párt | megjegyzés |
|---|---|---|---|---|
| Lukovich Aladár | 1920. február 18. | 1922 | ||
| Karafiáth Jenő | 1922 | 1927. január 28. | később Budapest főpolgármestere | |
| Rakovszky Endre | 1927 | 1939 | ||
| gr. Szapáry Lajos | 1939 | 1944 | lemondott | |
| Krüger Aladár | 1944 | 1945 | ||
| Karafiáth Jenő | 1927. január 31. | 1931 | ||
| Putnoky Móric | 1931 | 1944 | lemondott | |
| Halmay János | 1944 | 1945 | az ún. "nyilas parlament" háznagya | |
| Vásáry István | 1945. november 29.[2] | 1946. május 2. | lemondott | |
| Révész László | 1946. október 22.[3] | 1947. szeptember 16. | ||
| Szeder Ferenc | 1947. szeptember 16.[4] | 1948. február 23.[5] | lemondott, miután alelnökké választották | |
| Mónus Illésné | 1948. február 23.[6] | 1949. április 12. | az első női háznagy | |
2013 óta
[szerkesztés]| Név | hivatal kezdete | hivatal vége | párt | megjegyzés |
|---|---|---|---|---|
| Mátrai Márta | 2013. január 1. | |||
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 1945–1947. évi nemzetgyűlés A nemzetgyűlés házszabályai Budapest, 1946. | Könyvtár | Hungaricana (magyar nyelven). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2018. szeptember 16.)
- ↑ Történelmi Tár. [2015. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 18.)
- ↑ 1945-1947 Nemzetgyűlés Almanachja 497. o.[halott link]
- ↑ 1947. évi Országgyűlés 1. ülése (1947. szeptember 16.) 8. o.. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 18.)
- ↑ 1947. évi Országgyűlés 50. ülése (1948. február 20.) 429. o.. [2016. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 18.)
- ↑ 1947. évi Országgyűlés 51. ülése (1948. február 23.) 482. o.. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 18.)
Források
[szerkesztés]- A háznagy feladat- és hatáskörei az 1865–1868-as országgyűlés képviselői házszabályzatában
- A háznagy feladat- és hatáskörei az 1875–1878-as országgyűlés képviselői házszabályzatában
- A Magyar Országgyűlés Házszabálya, parlament.hu
- A képviselőház háznagyának és Háznagyi Hivatalának hatásköre és ügyrendje. Budapest, 1886.
- Az országgyűlés háznagyi tisztsége és a háznagyok - 1861-1949 (kézirat, Országgyűlési Könyvtár, Képviselői Információs Szolgálat, Budapest, 2011. november)
- Gáva Krisztián: A Háznagy. Parlamenti Hírlevelek (4-5. szám), 1998. február.
- Szolgálati Szabályzat a Képviselőház hivatalai részére, és az azzal kapcsolatos ügyrendek és utasítások. A Háznagyi hivatal ügyrendje. Budapest, 1909.
