Maglajani
| Maglajani | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Laktaši |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1626 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 115,1 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 112 m |
| Terület | 14,13 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 56′ 55″, k. h. 17° 20′ 58″44.948611°N 17.349444°EKoordináták: é. sz. 44° 56′ 55″, k. h. 17° 20′ 58″44.948611°N 17.349444°E | |
 | |
Maglajani (szerbül: Маглајани), település Bosznia-Hercegovinában, Laktaši községben, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 23, közúton 27 km-re, községközpontjától légvonalban 6, közúton 8 km-re északkeletre, 112-117 méteres magasságban, a Lijevce polje mezején, és az Orbász bal partja melletti hordaléksíkságon fekszik.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 1416 | 1612 |
| Bosnyák | 2 | 0 |
| Horvát | 4 | 10 |
| Jugoszláv | 32 | 1 |
| Egyéb | 36 | 3 |
| Összesen | 1490 | 1626 |
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a késő bronzkortól fogva lakott volt. Határában, a Luke lelőhelyen az urnamezős kultúrához tartozó temető maradványait tárták fel. [4] Két római település maradványa is előkerült itt, melyek a 2. és a 4. század között virágoztak.[4]
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó településnek 82 háztartása és 583 ortodox lakosa volt.[5] 1910-ben a Banja Luka-i járáshoz tartozó településen 136 háztartást, 877 ortodox és 4 római katolikus lakost találtak.[6]A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 149 háztartása és 955 lakosa volt.[7] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Laktaši község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Infrastruktra
[szerkesztés]2011. október 30-án, az új vízvezetékrendszer üzembe helyezésekor Milorad Dodik, a szerb köztársasági elnök is ellátogatott a településre.[8][9]
Sport
[szerkesztés]A település labdarúgócsapata a Szerb Köztársaság negyedik regionális bajnokságában szereplő FK Borac Maglajani.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A helység legjelentősebb kulturális emléke a Szűz Mária Mennybemenetele templom, Mašo Vrbica montenegrói szerb vajda adománya. A templom építése 1876-ban kezdődött, és 1901-ben szentelték fel ünnepélyesen. A szertartást Őeminenciája, Banja Luka és Bihács ortodox metropolitája. Evgenije Letica végezte. Belsejében, az oltár és az ikonok kivételes szépségükkel tünnek ki, de a legszebb a csillár, mely a legnagyobb aranyozott csillár ezen a vidéken. A csillár Oroszországban készült, mérete, szépsége és részletgazdagsága lélegzetelállítóan szép. A csillár Slavica Ecclestone-nak, Bernie Ecclestone feleségének ajándéka, akinek a családja eredetileg Maglajaniból származik.[10]
- Crkvina – római település maradványai. Római épületmaradványok, kövek és téglák az 1. – 4. századból.[4]
- Luka - római település maradványai. Római épületmaradványok, kövek és téglák az 1. – 4. századból. Antonius Pius és Maximilianus császárok pénzérméi a 2. – 4. századból.[4]
- Luke – őskori nekropolisz maradványai. A lelőhelyen 1982-ben O. Jamaković vezetésével végeztek kisebb ásatásokat, melynek során urnás temetkezéseket tártak fel. A temető szélén megsemmisült sírokra utaló jeleket találtak. A temető korát a késő bronzkorra, az urnamezős kultúra időszakára tették.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20311
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20311
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Laktaši (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. január 15.)
- ↑ a b c d e Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2025. február 10.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 34. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 154. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 104. o.
- ↑ Отворен водовод у Маглајанима (szerb nyelven). Радио-телевизија Републике Српске, 2011. október 30. (Hozzáférés: 2011. november 2.)
- ↑ Пуштен у рад водовод Маглајани (szerb nyelven). Глас Српске, 2011. október 30. (Hozzáférés: 2011. november 2.)
- ↑ Ortodox church in Maglajani. turizamrs.org . (Hozzáférés: 2025. február 10.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Маглајани című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]
