Šušnjari (Laktaši)
| Šušnjari | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Laktaši |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 726 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 81,9 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 8,86 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 50′, k. h. 17° 16′44.833333°N 17.266667°EKoordináták: é. sz. 44° 50′, k. h. 17° 16′44.833333°N 17.266667°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Šušnjari témájú médiaállományokat. | |
Šušnjari (szerbül: Шушњари), település Bosznia-Hercegovinában, Laktaši községben, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 10, közúton 14 km-re, községközpontjától légvonalban 8, közúton 12 km-re délre, 150-312 méteres magasságban fekszik. A település nyugati határán az Orbász folyik végig, míg legnagyobb része a folyótól keletre fekvő, patakvölgyekkel szabdalt, erdőkkel, rétekkel, legelőkkel, gyümölcsösökkel és szántókkal tarkított dombvidéken található.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 625 | 720 |
| Bosnyák | 1 | 0 |
| Horvát | 10 | 3 |
| Jugoszláv | 18 | 0 |
| Egyéb | 24 | 3 |
| Összesen | 678 | 726 |
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint az Orbász partja feletti Gradinán már az őskortól fogva éltek emberek. A késő bronzkorban létesített erődített település a vaskorban is használatban volt. Később a rómaiak hódították meg ezt a területet és ők építették tovább az őskori építményeket.[4] A Gradinától keletre fekvő, bozóttal benőtt Zidine nevű lelőhely valószínűleg a középkori falu templomának és temetőjének maradványait rejti.[4]
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prnjavori járáshoz tartozó településnek 19 háztartása, 185 ortodox és 1 muszlim lakosa volt.[5] 1910-ben a Banja Luka-i járáshoz tartozó településen 34 háztartást és 299 ortodox lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Laktaši község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Gradina – őskori erődítmény és ókori épületek maradványai az Orbász jobb partja felett. A kisméretű 45x30 méteres nagyságú, északkelet-délnyugati tájolású erődítmény a lelőhely két platóján helyezkedik el. Az alsó plató délkeleti lejtőin őskori, késő bronzkori és kora vaskori kerámiákat találtak. A délnyugati lejtők felső részén falmaradványok láthatók, melyek között 1923-ban egy díszes és feliratos kőtábla (ezt Zágrábba vitték) és kard (időközben elveszett) került elő. A leletek a római korból valók.[4]
- Zidine – középkori templom és temető maradványai. A bozóttal benőtt magaslaton falmaradványok találhatók, melyek egy 15x8 méteres építmény, valószínűleg egy templom falai. Az épület anyagát később a környező területen épített házakhoz használták fel, csakúgy, mint egy sírkőtáblát, mely a templom körüli temetőből származhatott.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20311
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20311
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Laktaši (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. január 15.)
- ↑ a b c d Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2025. február 9.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 37. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 158. o.
További információk
[szerkesztés]
