Koljani
| Koljani | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Laktaši |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 123 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 23,9 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 5,15 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 53′ 39″, k. h. 17° 26′ 43″44.894167°N 17.445278°EKoordináták: é. sz. 44° 53′ 39″, k. h. 17° 26′ 43″44.894167°N 17.445278°E | |
 | |
Koljani (szerbül: Кољани), település Bosznia-Hercegovinában, Laktaši községben, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 23, közúton 33 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 10, közúton 18 km-re keletre, 147-230 méteres magasságban fekszik. A település központi részén 1989-ben épült 0,5 km hosszú aszfaltút halad át. A falu szeres típusú, Drugovići, Gumjera (Laktaši) és Hrvaćani Prosjek (Prnjavor község) falvakkal határos. Jelentősebb vízfolyások a Sobanjska, a Lukin potok, valamint a Bareljci és a Lužine. A terep nagyrészt dombos, kivéve a vízfolyások mentén. Koljani lakossága mezőgazdasággal foglalkozik, kisebb része külföldön dolgozik. A gabonafélékből a kukorica, a búza, a zab, a rozs, a gyümölcsökből pedig a szilva, alma, körte, stb. terem. Jelentősebb falvai: Veselić, Kopren, Ostojić, Šironjić, valamint Ambarine.[3]
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 201 | 123 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 2 | 0 |
| Jugoszláv | 1 | 0 |
| Egyéb | 1 | 0 |
| Összesen | 205 | 123 |
Története
[szerkesztés]A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prnjavori járáshoz tartozó településnek 16 háztartása és 120 ortodox lakosa volt.[5] 1910-ben a Prnjavori járáshoz tartozó településen 41 háztartást, 217 ortodox, 42 római katolikus, 5 görög katolikus és 2 muszlim lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Laktaši község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Oktatás
[szerkesztés]Az iskola 1959 és 1975 között működött. Azóta Drugovićiban járnak általános iskolába a diákok. Az egykori iskola épülete leromlott állapotban van.[3]
Infrastruktúra
[szerkesztés]A faluban vegyesbolt és kávézó található. Víz nincs, a telefon 1998-ban, villany 1969-ben lett bekötve. Az első élelmiszerbolt 1981-ben nyílt meg.[3]
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Gábriel arkangyal tiszteletére szentelt ortodox temploma 2008-ban épült.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20311
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20311
- ↑ a b c d Poreklo prezimena, selo Koljani (Laktaši). poreklo.rs . (Hozzáférés: 2025. február 7.)
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Laktaši (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. január 15.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 37. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 204. o.
Források
[szerkesztés]Živko Vujić, „Laktaška Župa – prošlost i sadašnjost” 2013.
További információk
[szerkesztés]
